Nincs kategorizálva

A visszatérés napja: Tudom, hogy erre még nem vagytok felkészülve, de a gyerekeitek imádni fogják

visszaajovobe2Legyen az a Tengermélyi varázs báli-gitározás, vagy a Van Halen kazetta, amivel földönkívüliként ijesztgette a saját apját, a Vissza a jövőbe-trilógia számtalan remek zenei pillanatot adott nekünk. Ezekből válogattunk

Nem lehet vitatni, nem csak a Vissza a jövőbe, de Alan Silvestri filmzenéje is klasszikussá érett. A trilógiában ismétlődő jeleneteket, elemeket tökéletesen aláfesti a Silvestri által komponált szimfonikus zene. Most viszont azt nézzük meg, miképp használták popdalokat ebben az időbeli és zenei utazásban.

Huey Lewis and the News: Power of Love

Marty menőségére nem is lehet nagyobb bizonyíték, hogy kocsikba kapaszkodva, gördeszkával megy suliba, integet a csajoknak az aerobic órán az első rész hivatalos betétdalára, a Power of Love-ra. A producereknek sokáig gondot okozott, hogy a filmben nincs igazán erős szerelmi szál, erre a megoldás Jennifer formájában érkezett, a tökéletes tiniszerelmet közte és Marty között a dal is illusztrálta. A klip maga is egy időutazásra hív a nyolcvanas évekbe.

Túl hangosak vagytok.

Huey Lewis egy másik dalt is szállított a filmhez, de az kevésbé volt emlékezetes. Annál inkább az énekes cameo szereplése, amikor faarcú öltönyösként törte össze Marty rockzenész álmait. Bandájával, a Pinheads-el egy iskolai meghallgatáskor kapták az az ítéletet, hogy túl hangosak, és ezért nem jutnak tovább. Rejtély, hogy lázadó kamaszok miért vennének részt egy ilyen, tornaterembe szervezett meghallgatáson, de Martyt igencsak megviselte az elutasítás. Utána Jennifernek kell bátorítania, hogy „küldje el a kazettát a lemezgyárba”, de Marty, amennyire szeretne sikeressé válni, annyira fél a csalódástól is.

The Four Aces: Mr. Sandman

Martynak már az is sokkoló, hogy az ötvenes-években találja magát, az meg már végképp nehéz feldolgoznia, hogy a korra jellemző zenét is kell hallgatnia. A Mr. Sandman tényleg olyan, mint a maga az ötvenes évek: ártalmatlan, békebeli zene, mielőtt Amerika találkozott volna a rock and rollal. A szám az első részben lemezboltból hallatszott, amíg Marty rácsodálkozott Hill Valley múltbeli főterére, és a kávézóban pedig a Ballad of Davy Crockett című számot játszották. Ez egy Disney sorozat főcímzenéje volt, amit 1954 és 1955 között sugároztak.

Edward Van Halen és Darth Vader

A nyolcvanas évekbeli zenével viszont 30 évvel előtte lehetett kínozni. Marty, tudva, hogy apja komoly sci-fi rajongó, földönkívülinek öltözve heavy metalt hallgattat a 17 éves George-al, hogy meggyőzze, el kell hívnia Lorraine-t a bálba. A zene hivatalosan nem egy Van Halen szám, mivel nem vásárolták meg a jogokat, de évtizedekkel később Eddie Van Halen beismerte, hogy az ő gitározását halljuk, ezt az alig tíz másodperces részletet Donut Citynek keresztelték.

https://www.youtube.com/watch?v=-jtp7pGZLL4

Etta James: The Wallflower (Dance with Me Henry)

Az idilli délután háttérzenéje Etta Jamestől érkezik. A fiatalok a kávézóban lebzselnek, George McFly pedig egész addigi élete legnagyobb kihívására készül: flörtölnie kellene egy lánnyal. Hiába okosítja ki Marty, mit kellene mondania, csak egy „a négyzet nekem hergelt” jön ki a száján. Az ügyetlenkedése még aranyosnak is tűnhet, és sikerülhetne a báli meghívás, ha nem érkezne meg Biff és nem halkulna el a zene. Vele Marty száll szembe, és így Lorraine-t inkább saját fia nyűgözi le.

https://www.youtube.com/watch?v=W3-2Q6HYq7U

The Penguins: Earth Angel

Marty „jampi ruhában” csatlakozik a bandához, mert zene nélkül nem folytatódhatna a Tengemélyi varázs bál, ami kulcsfontosságú, hogy biztosítsa a létezését. Ha nem szólna az Earth Angel, a szülei sose csókolóznának a gimiben, és nem szeretnének egymásba. A romantikus, ám eléggé giccses dal Marty küldetésének abszolút beteljesülése.

Chuck Berry: Johnny B. Goode

„Egy régi szám, ahonnan jöttem.” Katartikus pillanat nem csak Martynak, de a nézőnek is, amikor végre olyan dal játszik, ami nem komfortos háttérzene, hanem tényleg menő tud lenni. Nem beszélve arról, hogy részese lett a rocktörténelemnek, mivel Chuck Berry az ő előadásában hallotta először azt az új hangot, amit már régóta keresett. Még az internet széleskörű bevezetése előtt elmondhatatlanul sok időt töltöttem azzal, hogy kiderítsem mi ez a szám. Sosem voltam annál boldogabb, mint amikor meglett, de mindig ez marad a kedvenc, hiába ismerem az eredetit.

Michael Jackson: Beat It

Nem volt nagyobb sztár a 80-as években Michael Jacksonnál. A trilógiában többször is felbukkan utalásként: őt ábrázoló plakátokkal van teleragasztva a fal, annak a lánynak a falán, aki Marty szobájában lakik az alternatív jelenben, és a harmadik részben Marty moonwalkingolással tereli el Veszett Kutya Tannen figyelmét a kocsmában. De a zenéjének legikonikusabb felhasználása természetesen a jövő nosztalgiabárjában volt. A Beat It nem csak remekül illusztrálja a kort, de kiválóan passzol ahhoz a jelenethez is, amikor Griff és Marty dulakodni kezd.

Sammy Hagar: I Can’t Drive 55

Méregező hulladék-égető, rosszarcú motorosok, bűnözés az utcákon. Ez jellemezte a Biff-uralta, alternatív 1985-öt. Sammy Hagar dala szól, mialatt Marty ráébred, hogy valami nagyon nincs rendben Hill Valley-ben. A videóklip viszont inkább vicces, mint félelmetes.

Perry Como: Papa Loves Mambo

Doki és Marty ismét visszatér a múltba, de a második rész leginkább az első film zenéit használta fel újra az ötvenes-évekbeli jelenetekhez. A Papa Loves Mambo volt csak a kivétel. Az ártalmatlan, nagymamák kedvence slágert, vicces módon, pont a keménykedő Biff hallgatja a kocsijában.

https://www.youtube.com/watch?v=V4X5fe8T0nU

ZZ Top: Doubleback

Hiába játszódott a múlt században, az alkotók a harmadik részben is elhelyeztek kortárs popzenét. A Hill Valley toronyóra felavatása alkalmából rendezett ünnepségen Doki és Clara a ZZ Top Doubleback vadnyugati változatára táncolnak. A zenekar maga is feltűnik a filmbe

Még többet a Vissza a jövőbe zenéjéről Christine Lee Genganon esszéjében olvashattok, itt pedig megtaláljátok a filmről készült többi írásunkat.

Bartal Dóra

Bartal Dóra az ELTE anglisztika alapszakán és filmelmélet és filmtörténet mesterszakán végzett. Szakdolgozatait gender és populáris film témakörében írta, ezen kívül dokumetumfilmekkel foglalkozik. Specializációja a coming-of-age film és a fesztiválok. 2014 óta foglalkozik írással, szerkesztéssel és filmfordítással.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com