Nincs kategorizálva

Filmek a nyúlüregből – Alice-ok és Csodaországok másképp

Művész alteregók merülnek a kétes valóság elől fantázia birodalmakba,  hogy fehér nyulak, őrült kalaposok, vagy egyéb jól ismert szereplők és motívumok egyedi tükörképeivel keveredjenek mindenféle kalandokba, miközben az alaptörténet lényegében bármiféle elszabadult vizuális vágy kiélésére teret nyújt: az alábbi lista olyan filmeket gyűjt össze, amik Lewis Carroll örökbecsű művei, az Alice Csodaországban és az Alice Tükörországban  bűvkörében születtek.

 

Félelem és reszketés Las Vegasban (1998)

Carroll legnépszerűbb meséjének és a kábítószer fogyasztás összefonódásának számos példáját tudja felmutatni a popkultúra, sőt vannak, akik egyenesen az LSD propagandafilmjeként tekintenek a műre. Ezek után talán nem is okozott akkora meglepetést az analógia, ami az Alice Csodaországban és a Félelem és reszketés Las Vegasban között húzódik. Pláne, hogy Terry Gilliam egész életművén mély nyomot hagytak Alice barangolásai.

felelem-es-reszketes-las-vegasbanAz 1998-ban bemutatott, Hunter S. Thompson regényén alapuló drog-road-movie-jának politoxikomán főszereplő sportújságírója, Raul Duke (Johnny Depp), és ügyvédje, Dr. Gonzo (Benicio Del Toro) a tekintélyes alkohol- és kábítószer-arzenállal megpakolt, nagy vörös cápa nevű kabrióval indul útnak, a nagybetűs Amerikai Álmot kergetve Las Vegasba. Érzékcsalódásokkal és saját tudatalattijukkal zsonglőrködő világban kötnek ki, ami hol egy bárnyi vidáman iszogató hüllőt jelent, hol azt, ahogy Dr. Gonzo a Jefferson Airplane White Rabbitjére rángatózik a fürdőkádban. Ők pedig épp úgy próbálják megérteni ennek a zavarba ejtő világnak a játékszabályait, és épp úgy lépegetnek útjuk egyik állomásáról a másikra, ahogy Alice tette Csodaországban.

 

Donnie Darko (2001)

donnie_darkoAz elme működésének esetleges  zavaraival kapcsolatban is izgalmas párhuzamokra adnak lehetőséget  Alice történetei. Ezek közül Richard Kelly meg is valósított párat a Donnie Darkoban. A marginalizálódott tinédzser fiú (Jake Gyllenhaal) fehér nyula, Frank – akinek a megjelenését szerintem a neten nagy karriert befutott ijesztő húsvéti nyúl jelmezek ihlették  –  elég rossz hírrel állít be szerencsétlen alvajárással és skizofréniával kezelt fiúhoz: „28 nap, 6 óra, 42 perc és 12 másodperc van hátra az Apokalipszisig. Jó lesz sietni, ha meg szeretné menteni a világot.” A nyúlüreg ebben az esetben egy féregjárat az időben, ami esélyt nyújthat a menekülésre.

 

Coraline (2009)

Neil Gaiman életművében szintén sikerrel lehet vadászni az Alice történeteiből átemelt motívumokra. Csak a Coraline című regényében számos analógiára bukkanhat az olvasó. Coraline és Alice meséje lényegében ugyanúgy kezdődik: két, az életével elégedetlen, talpraesett, fiatal lány egy járaton keresztül egy másik színpompás világba jut, ahol többek között beszélő macskákkal és veszélyes nőszemélyekkel találkoznak és ahol különleges jelentősége van a tükröknek. A történet végére pedig a két főhős pont oda érkezik meg, ahonnan elindult.

Ám az a világ, ami a történet elején oly sok bosszúságot okozott számukra, a végére az a hely lesz, ahová legjobban vágynak visszatérni. A regény alapján a Karácsonyi lidércnyomást is jegyző Henry Selick rendezett egyszerre bájos, ám néha horrorba hajló jelenetekkel megspékelt stoptrükk animációs technikára épülő filmet, aminek hatására a 10 évnél fiatalabb korosztály népszerű félelmeket gyűjtő listájára új tételként került fel, hogy ha nem vigyáznak, valaki gombot varrhat a szemeikre.

 

Mátrix (1999)

matrix

Te a piros vagy a kék tablettát választanád? Feltételezem, sokan elgondolkodtak a Mátrix első részében feltett kérdésen. A Wachowsky testvérek kult sci-fije hemzseg az Alice Csodaországban-utalásoktól. A fehér nyúl itt tetoválás formájában bukkan fel a trilógia legelején. A Vörös királynő Trinity hacker-álneve. A nyílt megidézéseken túl azonban a leglényegesebb hasonlóság a központi kérdés, ami köré a két történet szerveződik (még akkor is, ha az arra adott válasz egészen más irányokba kanyarodik): mit is jelent a valóság? A két mű mélyebb összehasonlítása olyan köteteteket eredményezett, mint a Voicu Mihnea Simandan által írt The Matrix and the Alice Books.

 

Álomháború (2011)

Zack Snyder külön bejáratú Alice-fantáziája vászonra vitelénél állítólag 12 éves unokaöccse  segédkezett. Az akció-fantasy videojátékokat idéző CGI-orgia remek soundtrackkel párosul, és egyéb, elsősorban férfi nézőket megcélzó eye candykben sincs hiány. Miközben a gyönyörű nőket és látványos akciójeleneteket felvonultató történet nyíltan ágyúkkal lövöldöz a nézők emócióira.

A bájos Babydollt (Emily Browning) gonosz mostohaapja elmegyógyintézetbe záratja. A lány minden erejét megfeszítve igyekszik újdonsült barátaival egy zűrzavaros álomvilágba menekülve legyőzni az intézet egyre rémisztőbb valóságát. Az elvárásokkal ellentétben itt nem mindenki őrült  –  pedig lehet hogy jobban járna. Itt a valóság szabályai álltak fejtetőre. A csilivili sárkányokat, középkori japán és világháborús elemeket bemutató körítés ellenére Snyderé az egyik legkomorabb végkicsengésű darab a listán, habár egészen addig a tetőn tartja a nézők adrenalinszintjét.

 

Tükörálarc (2005)

mirrormaskA Tükörálarc  története az Alice Csodaországban, és az Alice Tükörországban szabad átirata, amit szintén Neil Gaiman jegyez, a rendezője pedig az a Dave McKean, akinek az eredeti Sandman képregénysorozat szürreális borítóit is köszönhetjük. Kifordított alapszituációval indít a film: a 15 éves, vándorcirkuszos szüleivel a világot járó Helena (Stephanie Leonidas) lázad – normális, hétköznapi életet szeretne. A helyzet tovább romlik, amikor anyja kórházba kerül. A lány ezek után a felnőtté válás irányába vezető szimbolikus utazásra indul, amihez a vizuális alapot saját rajzai szolgáltatják. Útja során, az Alice történetektől szokatlan módon – hiszen Aliceből szinte mindig csak egy van –  találkozik például saját árnyékszemélyiségével, ami ráébreszti, hogy miben is kellene változtatnia saját viselkedésével kapcsolatban. Kifejezetten emlékezetes, egyedi látványvilágú film, ami hozzánk anno sajnos csak DVD-n jutott el.

 

 

Inland Empire (2006)

inland_empire

Ki elkezded ezt a filmet, felejtsd el a lineáris narratívát! Három órára mindenképpen.Csak molekuláival fogsz találkozni. Idősíkok és terek, valós és lehetséges világok bonyolult mintázata az Inland Empire, amihez a hagyományos értelemben véve nem is volt forgatókönyv. David Lynch  három órás kísérleteben lényegében bármi megtörténhet, tér, idő és személyiség feloldódik a rendező kezei között. Nyuszifejű színészek vezetik itt a nézőt egy sötét, átláthatatlan tudatalatti-labirintusban. Igazi baljós, lynchi csodaország ez, aminek a középpontjában a szebb napokat is látott színésznő, Nikki Grace (Laura Dern) szenved, és aminek a megértésében kicsit talán előbbre visz, ha valaki jól ismeri a rendező életművét, de korántsem biztos.

 

Tideland (2005)

Terry Gilliam Tidelandjének valósága a történet szereplői számára elviselhetetlen, ezért mindegyikük sajátos menekülési stratégiát választ. Az undok anya (Janet McTeer) és a kedvesebb apa (Jeff Bridges) a kábítószert, magányos kislányuk Jeliza-Rose (Jodelle Ferland) egy olyan varázslatos szemüveget, amin keresztül a világ legnyomasztóbb eseményei is izgalmas, színes mesének tűnnek. Az anya halála után az apa a kislánnyal a nagymama elhagyatott birtokára utazik. A néző pedig egyszerre láthatja a pszicho-horror díszletek közötti drámát és a mesét, amivé a kislány képzelete rajzolja át azt: egymásra vetített világok. Gilliam filmje kegyetlenül a néző képébe vágja, hogy álomvilágban élni – mindegy, hogy köt ki ott az ember – veszélyes, és már csak azért drukkolhatunk, hogy kivezesse onnan kis főhősét.

https://www.youtube.com/watch?v=88sS5L5KYu4

Te ismersz még Alice-filmeket?

[author_bio author=”mlinarik-mariann”]

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n szerzett MA diplomát filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakokon. Érdekli a streaming platformok világa. Szívesen készít interjúkat. Szabadidejében fotózik, néhány képe az oldalon is látható.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com