megallazidoLassan 60 éve, 1956. október 23-án Budapest utcáin kitört a forradalom, és majd két hétig szabadságharc zajlott. A pesti forradalom eseményei és annak következményei – legyen akár társadalmi vagy egzisztenciális kérdés – számos magyar filmrendezőt ihletett meg. Az alábbi összeállításban egy-egy kiemelkedő film egy-egy jelenetét mutatjuk meg, vagyis azt, amiért érdemes ’56-os magyar filmeket nézni.

  1. „Jó, hát akkor itt fogunk élni.” – Megáll az idő

1982-ig kellett várni az első olyan filmre, ami meg merte említeni ’56 örökségét és következményeit. Gothár Péter filmje nem kifejezetten a forradalomról szól, a hatvanas években játszódó iskolai történetben azonban benne van mindaz, amit akkor és az azt követő időszakban gondoltak ’56 hatásáról Magyarországra. A film emblematikus első jelenetében a család feje a gyorsan megnyíló határon átszökik, anya és két fia pedig itthon marad. Ekkor hangzik el a film tételmondata, ami tulajdonképpen koordináta-rendszerbe helyezi az egész alkotást.

Hirdetés

 

  1. Másképp mondom – Szamárköhögés

Gárdos Péter szarkasztikus családtörténete a forradalom hátsó udvarában játszódik. Puska nem dörren, és tankot is csak valami nagyon atipikus módon látunk. A nagyrészt egy családi házban forgatott történetből azonban szinte mindent megtudunk a forradalomról, pedig egy szó sem esik róla. Nagyjából úgy, ahogy a film egyik legjobb jelenetében a család az amerikai rokonoknak szeretné virágnyelven elmondani, mi is történik éppen Budapesten. Törőcsik Mari, Garas Dezső, Hernádi Judit és Eperjes Károly ihletett alkotásával. Montreálban 1987-ben FIPRESCI-díjjal jutalmazták.

 

  1. „F*sznak vagyok én itt…” – Kolorádó Kid

Kádár noir. Flaszter western. Jailhouse rock. Minden bizonnyal a legcoolabb ’56-os film, ami mindent megmutat arról, hogyan képzelünk el egy rebellis rosszfiút, akit jókor jó helyen talál a forradalom. Kreuzer Béla szerepében Nagy Zsolt testesíti meg a macsó forradalmár eddig ismeretlen prototípusát. Vágvölgyi B. András filmjében újfajta tálalásban jelenik meg, de megjelenik ’56 kultusza. Akciófilm köntösébe eddig egyáltalán nem bújt, de talán a jövőben sem fog nagyon film. A jelenetben a férfi, aki valójában ott se volt.

 

  1. „Elszöktetlek Téged, anya!” – Szerencsés Dániel

Sándor Pál filmje a forradalom után, 1956 decemberében játszódik, főszereplője a fiatal zsidó fiú, Szerencsés Dániel, aki az itthoni kilátástalan helyzet és a családjával külföldre távozó lány miatt maga is útnak indul katonatársával. A szintén 1980-as évek elején készült posztforradalmi alkotás nem utolsó sorban Rudolf Péter miatt maradt emlékezetes, akinek ugyan nem az első filmje volt, de megírt karaktere és a káprázatos felvételek miatt a fiatal színész ezzel az alakításával véste magát sokak emlékezetébe. A gyakran melankolikus alkotás idézett jelenete a búcsú pillanatát örökíti meg, az anyát a filmben Margitai Ági játszza.

 

  1. „Indulás a Corvin közbe!” – Szabadság, szerelem

Az ’56-os filmek készítésének tetőpontján, az 50. évfordulón készült el a forradalom leghollywoodibb feldolgozása Goda Krisztina rendezésében. A magyar vízilabda válogatott 56 őszén, a melbourne i olimpián szovjetunió ellen megszerzett aranyérmének történet egy fiktív kapcsolattal kötődött össze a forradalmi eseményekkel. Csányi Sándor, Fenyő Iván és Dobó Kata játéka egy nagy költségvetésű élő tabló az októberi napok legfontosabb történeteivel. A Szabadság, szerelemig ritkán láttunk valós csatajeleneteket, a filmekben inkább csak az emberekre gyakorolt hatása jelenik meg. Ebben a részben viszont benne van minden, amit hagyományosan gondolunk a történésekről.

, , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments