Noha kétségtelenül magas színvonalú, akár egész életre emlékezetes filmalkotásokat láthatunk az Oscar-szezonban, legalább egyszer mindenki felteszi magában a kérdést, most akkor tényleg ezek-e a világ legjobb filmjei. Noha a válasz egyértelmű nem, és erre egy tavalyi összefoglalónk is megpróbál választ adni, mostani írásunkban mégis körüljárjuk, milyen filmek, hogyan, mikor és mit kapnak Oscar néven.
Mindent a szoborról
Nem sokkal az Amerikai Filmakadémia 1927-es megalakulása után a Biltmore Hotelben, Los Angeles belvárosában nagyszabású vacsorát rendeztek, ahol többek között egy díj megalapításáról is döntést hoztak, amit minden évben a kiemelkedő minőségű filmprodukció készítőinek és a következő évek bátorítására hoztak létre. Cedric Gibbons, az MGM művészeti vezetője álmodta meg azt a figurát, aminek formába öntésével George Stanley szobrászt bízta meg az Akadémia. Ő tehát a ma is használatos és ismert lovag szülőatyja. Az eredeti elképzelés ugyanis egy lovag volt, aki kezében lándzsával egy filmtekercsen áll. Ez a kép egyszerűsödött az idők során, de nagyjábóli formáját megtartotta, és 1945 óta máig ez a verzió van érvényben. A szoborból az elsőt 1929 májusában adták át, abban az évben a Szárnyak című némafilm nyerte a legjobb film díját, amiben két első világháborús katona ugyanazt a nőt szereti, majd együtt harcolnak a háborúban. Ha azt mondjuk, Michael Bay nagyon hasonló történetet vitt vászonra 2001-ben, láthatjuk, hogy vannak dolgok, amik nem változnak. Érdemes még megjegyezni, hogy ez az első és egyben utolsó díjátadó, ahol némafilm nyert. Az 1930-ban rendezett második estén már minden versenyben lévő film hanggal rendelkezett.
Na de kicsoda Oscar? A legenda szerint Margaret Herrick, az akadémia első operatív igazgatója és könyvtárosa, amikor meglátta először az elkészült szobrot, csak annyit mondott: „Úgy néz ki, mint Oscar nagybátyám.” Hogy e-ez a valóság, nem tudjuk, az biztos tény, hogy a könyvtár ma már az ő nevét viseli, a szobor pedig először 1934-ben kapta ezt a nevet, de egyelőre nem az Akadémia, hanem egy hollywoodi újságíró, Sidney Skolsky, aki Katherine Hepburn korábbi díjára utalt ezzel a névvel. A szobor 34,29 cm magas 3,8 kilót nyom, és a kezdetektől 2947 példányt adtak át belőle az eddigi utolsóig, amit Steve McQueen vehetett át a 12 év rabszolgaság sikeréért.
A jéghegy csúcsa
Nem minden az Oscar-díj, még ha kétségtelenül ekkor is szerepel a legtöbbet az újságokban az Amerikai Filmakadémia. Pedig ha jobban a szobor mögé nézünk, akkor találunk ott sok mindent. Filmarchívumot: az 1991-ben létrehozott intézet a legjobb film kategória minden győztes filmjét nyilvántartja, ahogy a dokumentumfilmeket is, és számos alkotás megtalálható a többi kategória jelölt filmjeiből is. 175,000 rekordot tartalmazó adatbázisába néhány hónapig be lehetne költözni, és talán még mindig a felszínt kapargatnánk. Ugyanígy járhatunk a korábban már említett Margaret Herrick Könyvtár gyűjteményével is, ami az archívumban megtalálható filmek nyomtatott kisérődokumentumait tartja nyilván és teszi hozzáférhetővé. Évkönyvek, szórólapok, plakátok, forgatókönyvek, minden részletre kiterjedő fényképgyűjtemény, és még sorolhatnánk rosszullétig. Erre a gyűjteményre valószínűleg már egy egész élet kevés volna.
Komoly nyilvántartásai itt még nem érnek véget, a filmkészítőknek hasznos tudományos újításokról, technikai fejlődési lehetőségekről szóló publikációik egy része letölthető weboldalukról is, másrészről pedig diákoknak szánt oktatási programjuk keretében kerülhet nyilvánosságra.
Akinek ez nem elég, vagy éppen nem tudom egy egész életet eltölteni a los angelesi könyvtárban, annak megsúgom, hogy az Akadémia hivatalos adatbázisában számottevő mennyiségben megtalálja a korábbi győztesek beszédeit, Youtube csatornáján pedig meg is nézheti azokat. Gyorsan ki is emeltem Geoffrey Rush köszönőbeszédét 1996-ból, amit a Ragyogj! című ausztrál filmben látható ihletett alakításáért kapott.
De mégis, kik vehetnek részt a játékban?
A korábban feltett kérdés, miszerint valóban a világ legjobb filmjei szerepelnek e a világ legnagyobb filmes megmérettetésén, most lesz aktuális. A válasz röviden az, hogy nem biztos, de szinte kizárt, hogy a legjobb filmek ne kapjanak lehetőséget az indulásra. Az a kérdés azonban, hogy a végelszámolásnál, vagyis a vörös szőnyegen ezek közül melyek láthatóak, már sokkal inkább a Filmakadémia izlésének, kivánt átadandó üzenetének szempontjai szerint van, de ez mindenképpen egy másik cikk témája. Az Akadémia által minden évben, az adott díj számára kiadott vaskos dokumentum szerint a következő filmek kerülhetnek be a kiválasztottak közé:
- Legyen legalább 40 perc hosszú (leszámítva természetesen a rövidfilm kategóriákat),
- Hordozóanyaga legyen a korábbi, kópiáknak megfelelő technikai feltételek vagy a mai digitális protokollok szerinti (ennél részletesebb leírást a dokumentumban lehet találni),
- Játsszák hét egymást követő napon Los Angeles megye valamelyik nyilvánosan üzemelő mozijában (az idegen nyelvű filmek kategóriájában természetesen angol felirattal), ahol a belépésért jegyet kérnek,
- a filmet a helyi szokások szerintem hirdessék (tehát nem elég azt zártkörűen vetíteni),
- stáblistáján a teljes, hivatalos alkotói névsoron túl szerepeljen a kvalifikáló los angeles megyei vetítések pontos helye és időpontja,
- világpremierje filmszínházi körülmények között (TV, DVD, internetes megjelenés kizárva) az adott naptári évben, jelen esetben 2014-ben történjen!
Ez a szobor vajon hová kerül?
Ezek tehát röviden a feltételek, amelyek a külön kategóriákban speciális feltételekkel egészülnek ki, ám ezek szétfeszítenék az írás kereteit. De ez még természetesen nem jelent automatikus nevezést, hanem azt a fentieknek megfelelő produkciók külön kérhetik az Akadémiánál, így innen kerülhet mindegyik film a jelöltek listájára. Külön szabály, hogy az idegen nyelvű filmek kategóriájában minden ország egy filmet nevezhet, hazánk 2014-ben a Fehér Istennel próbált bejutni a legjobb 9 jelölt közé. Ez nem sikerült, a 2013-ban nevezett A nagy füzet című alkotást azonban beválasztották ebbe az előszobába. 27 éve várunk egy újabb hivatalos top 5 jelölésre, utoljára Szabó István Hanussen című filmje került a legjobb öt közé 1988-ban. Szabó egyébként az egyetlen, aki szobrot is kapott, a Mephistóért 1981-ben, talán ő az egyetlen kategóriában, aki kétszer egymás után izgulhatott. A 8 eddigi magyar jelölt film közül tehát 4 az övé. (A többiek a rend kedvéért: A Pál utcai fiúk 1968, Macskajáték 1974, Magyarok 1978, Bizalom 1980, Jób lázadása 1983, Redl ezredes 1985. Az is látszik tehát, hogy 8 jelölésünkből 5 a nyolcvanas években történt.)
De hogyan lehet a jelölhetőből tényleges jelölt?
December 3-án tehát lezárult a nevezés. Nevezni nem általánosan lehet, hanem adott filmet adott kategóriára. Tehát például hiába neveztek egy filmet a legjobb film kategóriájában, akár meg is nyerheti, de az abban szereplő, és kiváló alakítást nyújtott színész akkor sem nyerheti meg a díjat, még ha a világ legjobb alakítása volt is, mert arra nem nevezték. Egy színész vagy színésznő csak egy kategóriában lehet jelölt, hiába indulhatna fő- és mellékszereplőként is. Így lehetett például, hogy Kate Winslet 2009-ben két Golden Globe díjat is nyert, főszereplőként A szabadság útjai, mellékszereplőként pedig A felolvasó című filmben nyújtott alakításáért, noha szerintem mindenkinek egyértelmű volt, Kate Winslet A felolvasóban is főszerepet játszott. Oscar-díjat már csak utóbbiért kapott, éppen a főszereplő kategóriában, hiszen az Akadémia beleszólhat, mit tart fő- és mit mellékszerepnek.
Az ezt követő néhány hétben az Akadémia összeállította az ún. Reminder Listet, vagyis azt a listát, amiről kikerülhetnek a jelölt filmek. Ez idén egy 33 oldalas dokumentum, itt jön el tehát az Oscar-díj legvitatottabb kérdése, a lobbi. Nem várható el ugyanis senkitől, hogy a jelölésre rendelkezésre álló bő egy hét alatt a teljes listát végignézze (még ha abból sokat már látott is), így gyakran élünk a gyanúval, hogy a hangosabb könnyen diadalmaskodhat. Érdekes amúgy böngészni az idei listát, a legjobb férfi főszereplő kategória várományosa, Michael Keaton például háromszor is szerepel rajta: Birdman, Need for speed, Robotzsaru, de hogy végül melyikkel jelölték, azt nem áruljuk el… :-) Szavazni az akadémia aktív és élő tagjai tudnak, mindenki a saját kategóriájában, és mindenki csak egy szavazatot adhat. Saját kategória alatt azt értjük, hogy színészek a színészekre, rendezők a legjobb rendező díjára és így tovább. A film kategóriákra mindenki szavaz.
Most már tudni lehet, kik a győztesek
Január 15-én hivatalosan bejelentették a 25 kategória jelöltjeit, ami után február 6-17. között adhatták le szavazataikat az Akadémia tagjai. A jelöléstől számított mintegy három hét alatt szigorúan szabályozott kampány zajlik, ezekben a szabályokban meghatározzák, a filmek képviselői, mikor hogyan módon közelíthetik meg az akadémia tagjait, hogyan legyen valóban kampány és nem megvesztegetésre okot adó cselekmény ezekben az időkben.
A szavazás lezárultától a gála kezdetéig pedig hagyományosan, mint az elmúlt 80 évben, a szavazatok titkosságát idén is a PricewaterhouseCoopers biztosítja. Bele sem merek gondolni, milyen biztonsági kérdések merühetnek fel annak megelőzésére, hogy a világ egyik legnagyobb érdeklődésre számot tevő esemény információi idő előtt kiszivárogjanak valamelyik sokat ígérő sajtóorgánumnak, netalán úgy járjunk, mint januárban a Golden Globe esetében.
