foreign-languageA hatalomnak való kiszolgáltatottságról és az ellenállás lehetőségeiről szól a filmek egy része, más részük az élet értelmét keresi, olykor halálközeli állapotban. Két film kivételével valamennyi dráma, melyeknek a történelmi múlt, közösségek közös múltja és a személyes emlékek gyakran visszatérő motívumai. Számos alkotásból pedig izgalmas társadalomkép tárul elénk.

Tíz évvel ezelőtt az egyén hatalomhoz való viszonya volt az egyik legfontosabb témája a filmeknek, három alkotás is ezt bizonyítja. Közülük A mások élete (Florian Henckel von Donnersmarck, 2006) és a Pénzhamisítók(Stefan Ruzowitzky, 2007) két egymást követő évben nyerték el az Oscar-díjat, később ehhez a tematikához kapcsolódott a Lengyelországban játszódó Ida (Pawel Pavlikowsky, 2014) is. Ha filmidejük szerint egymás mellé soroljuk a három alkotást, a II. világháborútól közel a berlini fal leomlásáig történelmi folytonosságában válhatunk részeseivé az európai eseményeknek. A háború alatti és utáni német történelem fűzi össze ezt a sötét korszakot bemutató három filmet, bizonyítván, hogy a megtörtént események még évtizedekkel a háború után is az emberek emlékezetébe égett.

Pénzhamisítók minden idők legnagyobb pénzhamisítási akciójának igaz történetét dolgozza fel. Főhőse a híres-hírhedt hamisító, Salomon Sorowitsch, akit kicsapongó életvitele miatt letartóztatnak és előbb a mauthauseni, majd a sachsenhauseni táborba szállítanak. Itt Salomon és egy főként zsidó nyomdász rabokból verbuvált csapatot a Bernhard-program keretében hamis valuta gyártására akarnak kényszeríteni, hogy ezzel gyengítsék meg a szövetségesek gazdaságát. Salomon fogolytársai azonban megtagadják az együttműködést a náci profit előteremtéséhez.

Hirdetés

Míg a Pénzhamisítóknál a sachsenhauseni koncentrációs tábor körülményei, addig az Ida esetében a két nő között kibontakozó kapcsolat az, ami különös fénytörésben láttatja a történelmet. Ida egy lengyel kolostorban nevelkedett árva novícius, míg alkoholista nagynénje, Wanda Gruz nemrégiben még hirhedt ügyészként hozott halálos ítéleteket a rendszer ellenségeire. Ida tőle tudja meg, hogy zsidó szüleit meggyilkolták a német megszállás alatt, és Wanda adta be őt az apácákhoz. A két nő felkerekedik, hogy szembenézzenek közös múltjukkal, és ennek fényében döntsenek a jövőjükről.szerelem

A mások élete Kelet-Berlinben játszódik, hat évvel a berlini fal leomlása előtt. Gerd Wiesler Stasi-ügynököt, egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra és barátnőjére, a híres színésznőre Christa-Maria Sielandra állítanak. Wiesler azonban hamar rájön, hogy a megbízás mögött valójában Bruno Hempf kulturális miniszter egyéni akciója áll, mivel tetszik neki a színésznő, és barátja letartóztatásával „szabad utat” akar biztosítani magának. Gerd Wiesler azonban munkája végzése közben meghasonlik önmagával, véget vetve ezzel a karrierjének, miután a jelentéktelen levélfelbontó részlegre száműzik. A berlini fal leomlása után Dreymann rájön az igazságra és a Stasi-archívumban kutatva, mindezt megírja történetként, a Stasi-ügynöknek ajánlva. Mindhárom történetből ugyanaz az erkölcsi dilemma rajzolódik ki: hol húzódik az a határ, ameddig önszántából, mint Wanda, vagy kényszerből, mint Sorowitsch és a kelet-német színésznő még képes együttműködni a hatalommal. És a kor felkínálta cselekvési lehetőségek közül vajon a túlélési ösztön kerekedik-e felül, avagy a morál? E filmhősök sorsának alakulásából úgy tűnik, szinte mindegy, önként vagy kényszerből kerül az egyén a hatalom gépezetébe, mindig ez utóbbi az erősebb, és könyörtelenül „bedarálja” az egyént.

Már az Ida esetében is láthattuk, hogy a társadalom történéseinek megismerése milyen fontos szerepet játszik az ember identitásának alakulásában. A történelmi múlton túl azonban egy közösség, egy páros kapcsolat vagy az egyén személyes múltja éppoly fontos jelentőséggel bír – erről szól a filmek másik része. A szemekbe zárt titkok (Juan José Campanella, 2009) egy  bíróságon dolgozó csapat széthullásának és látens továbbműködésének évtizedeket átölelő története, melynek egy gyilkosság az összetartó szövete. A két idősíkon játszódó történetben a múlt és jelen szálai kibogozhatatlanul egymásba fonódnak, finom hálót szőve a közösséghez tartozók köré, mely kötelék későbbi életüket is meghatározza.

Míg a bírósági csapat kis közössége évtizedeken át a közös emlékezetből építkezik, addig a Szerelem (Michael Haneke, 2012) egy nyolcvan év fölötti házaspár kapcsolatáról szól. Az együtt eltöltött évtizedek kötik össze őket, és a feleség agyvérzés utáni gyors leépülése a közösen felépített életetüket olvasztja szét. Az önzetlenül ápoló férjet feleségéről őrzött emlékei tartják életben, de amikor a valóság már felülkerekedik a személyes emlékezeten, párnával megfojtja őt.A nagy szepseg

A másokkal megélt közös múlt mellett a személyes emlékezés is meghatározó az ember életében, – miként erről A nagy szépség (Paolo Sorrentino, 2013) is szól. Jep Gambardella, egykötetes író, a római társasági élet kedvelt figurája. Bár tehetséges, az írás helyett inkább a felső tízezer üressségtől kongó társasági életét éli hajnalba nyúló partikon. A 65. születésnapja után azonban mind gyakrabban tűnődik el élete haszontalanságán. Emlékeiben újra és újrapergeti fiatalkori önmagát, ám mindhiába, nem képes erőt nyerni a múltjából egy jobbfajta élethez. Ehelyett rezignáltan, olykor iróniával keresi a látszatvilág mögött meghúzódó “nagy szépséget”.

A halál – a legváltozatosabb alakot öltve – kiemelt motívuma e filmeknek. A koncentrációs táborban a Pénzhamisítók a halál árnyékában élnek, a Stasi számos ember eltűnéséért felelős A mások életében, Ida pedig zsidó szülei halálából érti meg saját életét. A Szerelem, de főként A nagy szépség idős hőse a múlton való merengésével élete értelmét kutatja, és kimondatlanul is közelgő halálához mérve teszi ezt. Míg ezekben a filmekben látensen jelenik meg a halál motívuma, addig a japán Távozások (Yojiro Takita, 2008) teljeséggel e gondolatkörben mozog. Egy munka nélkül maradt zenész, Daigo jelentkezik egy tévesen elírt álláshirdetésre. Kiderül, nem „utaskísérőt” keresnek, hanem „kísérőt az utolsó útra”, olyan személyt, aki a halottat méltó módon előkészíti a temetési szertartásra. Dajgo eleinte viszolyog a halottaktól, de lassanként kezd ráérezni a halottakkal végzett végső műveletek szépségére és az elmúlás gondolatára. Gyerekkorából korán eltűnt apját is ő ravatalozza fel, és ez hozzásegíti őt a kapcsolatuk megértéséhez is.

A világ különböző tájairól származó két lélektani dráma szintén az élet értelmének kereséséről, és életcélok találásáról szól, csak más-más probléma felől közelítve. A 2011-ben Oscar-díjjal kitüntetett Egy jobb világ (Susanne Bier, 2010) két érzékeny, magányos kamasz útkereséséről szól. Az anyját korán elvesztő Christian barátjával, a kiközösített Eliassal az erőszak felé sodródik. A felnőtté válás útján elindulva szembe kell nézniük számukra addig ismeretlen érzésekkel, mint a felelősség, egy fontos dolog elvesztésének érzése, vagy maga a halál. Szerencsére közben azért szeretetet is kapnak a fiúk. Egy évre rá, 2012-ben a Nader és Simin – egy válás története(Asghar Farhadi, 2011) című iráni film nyerte el az Oscar-díjat. Nader és Simin egy válófélben lévő középosztálybeli házaspár a mai Teheránban. Az egyetemen tanító Simin egy jobb élet reményében szeretné elhagyni Iránt, és válni akar a férjétől, mert az nem hajlandó elhagyni az országot, és Alzheimer-kóros édesapját. Simin elköltözik a családtól, lányuk, a 11 éves Termeh apjával és gondozásra szoruló nagyapával marad. A film nem egy szokványos válástörténet, mögötte felsejlik a mai, bonyolult vallási-társadalmi-morális problémákkal küszködő iráni társadalom képe. A 11 éves kislánynak választania kell, melyik szülőjével szeretne élni, milyen jövőt választva ezzel magának. S tudjuk, lehetetlen jól döntenie.

Szemekbe zárt titkok cikkbeli említéseit 2016. 02. 24-én korrigáltuk.

A Filmtekercs és a Budapest Secret Cinema szervezésében idén is együtt szurkolhatunk az AnKERTben. Az átadó előtt levetítjük az Ex Machinát, lesz kvízjáték és kerekasztal-beszélgetés. A rendezvényre ITT lehet elővételben jegyet vásárolni.

, , , , , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments