A szerzőnek meg kellett születnie, majd meghalnia, hogy újra megszülethessen. Senki ne mondja, hogy nem izgalmas a filmelmélet! Ezen cikk a francia szerzői filmelméletet mutatja be Robert Sam Film Theory, An introduction című könyvének releváns fejezete alapján. Tovább

Robert Stam Birth of the Spectator című cikkében Roland Barthes ‘60-as években kijelentett jóslatával indít a szerző haláláról és az olvasó megszületéséről. Ám a nézőiség kérdése mindig is jelen volt a filmelméletben – gondoljunk csak Münsterbergre, Eizensteinre, Bazenre vagy Mulvey-ra. A 70-es években már a pszichoanalitikus vonalát is kutatták a mozi adta élvezeteknek, míg a 80-as, 90-es évektől kezdődően egyértelmű hangsúly helyeződött a szociálisan megkülönböztetett nézői formákra. Tovább

A The Routledge Encyclopedia of Film Theory ezen fejezete a filmes narráció elméleti megfogalmazását és használatát járja körbe. Alapvetően leszögezi, hogy a narráció természete, formája és funkciójának vizsgálata a narratológia területéhez tartozik, és azon belül is David Bordwell munkáihoz. Bordwell 1985-ös a Narráció a fikciós filmben című kötetében kíván egy összegző, teoretikus megközelítést alkotni a filmbeli narráció mibenlétéről. Az enciklopédia fejezete főként Bordwell megállapításait összegzi, illetve a vele kapcsolatban felmerülő problémákat és kritikákat.

Tovább

Quentin Tarantinót nem vádolhatja senki direkt moralizálással, vagy azzal, hogy filmjei tanító jellegűek volnának. Gengsztereket, tolvajokat, gazembereket, alvilági figurák tucatjait mutat be a filmvásznon – kivétel nélkül. De hiába az általános értelemben vett jóságtól való eltávolodás, Tarantino filmjeinek mindig vannak mélyebb rétegei, amelyek nem tolakodnak az arcunkba, viszont érdemes róluk gondolkodni. Például az, hogy az ember hol és hogyan boldogulhat leginkább.

Tovább

Öt évvel ezelőtt állt fel a Magyar Nemzeti Filmalap, és három éve mutatták be a magyar filmgyártás megújításának érdekében elindított új szervezet első filmjét. A Filmalap működéséről sokan beszéltek sokféleképp – mi úgy vizsgáltuk meg, mintha egy hollywoodi stúdió lenne. Vagyis mi, magyarok egyszerre a részvényesek és a fogyasztók vagyunk.

Tovább

A hollywoodi sikerkarrier még az Amerikában született filmrendezők többségének is csak ritkán adatik meg. Hát még azoknak, akik pedig egy másik kontinensről átutazva, ottani biztosabb alapokon nyugvó karrierüket hátrahagyva próbálják ezt meg. Felvetődik viszont a kérdés: a filmnyelvi sajátosságok elhagyása törvényszerű a különleges hangnemet képviselő távol-keleti rendezők nyugati filmjeiben, vagy van, aki képes ezeket megtartani és az ottani közönség ízléséhez formálni? Tovább

A múlt héten mozikba kerülő Neon démon és a jövő télen érkező John Wick folytatás kapcsán megint egyre több szó esik Keanu Reeves-ről. Reeves bámulatosan induló, majd 35 éves korára csúcsot ért karrierje a visszavonult bérgyilkos bosszúsztorijával tíz évnyi szunnyadás után látszott újjáéledni – sajnos a szebb napokat látott színész ennek segítségével sem tudta megtörni a rossz szerepvállalások átkát, mely egész pályáját végigkísérte.

Tovább