netflixA 2015-ös év ugyan nem termelte ki a maga zseniálisnak nevezhető Drótját, Kemény zsarukját vagy Deadwoodját a televíziós sorozatok frontján, de számos átütő, sőt trendindító első évadnak engedett szabad utat. A Netflix nevű online streaming szolgáltató tarolt, a szituációs komédiák megkövült műfaja terén is új szelek kezdtek lengedezni, az HBO pedig egy magyar gyártású sorozattal is tudott villantani. Összegyűjtöttünk 10 olyan első évados szériát, amelyet érdemes pótolni az újév első felében.

Figyelem! Listánkat nem minőségi, hanem ABC sorrend szerint állítottuk össze!

Aranyélet

Hirdetés

Noha az eddigi magyar gyártású HBO sorozatokat is kedveltük, de amíg a Társas játék és egy kicsit még a Terápia is tűnhetett elitistának, addig az Aranyéletnek már sikerült többnyire elkerülni ezt a csapdát. Pedig a jómódban élő négytagú család első évadában igen is benne volt a veszély. Az első rész után írt kritikánkban is ott az aggodalom, hogy a történet megmarad a felső tízezer pezsgőzését bemutató vizuális rongyrázásnak, de szerencsére az alkotók – élükön a két rendező: Dyga Zsombor és Mátyássy Áron – ennél továbbmentek. A simlis ingatlanos apa, a babaszobában magát nagyon jól érző, rettentő ellenszenves anya, az akarva-akaratlanul apja útjára tévedő fiú és az eminens kislány története rendesen megmerítkezik a mindennapi Budapestben. Nem is annyira meglepő tehát, hogy az első epizód végén elhangzó tételmondat – mától tisztességesen fogunk élni – nem lesz olyan egyszerű. Remek színészvezetéssel, sok izgalommal és egyre jobban pörgő történettel ismerjük meg tehát minden idők legjobb magyar sorozatát.

aranyelet

Talán nem véletlen, hogy idén ősszel a szomszédos Romániában is maffiasorozatot mutatott be a csatorna. De amíg az ottani családban leginkább az apa szerepe dominál, a többiek pedig mandinerből csatlakoznak a sztorihoz, addig itt minden rokon szerepet kap: apa, anya, fiú és persze a legnagyobb maffiafőnök, a keresztapa (Anger Zsolt) is megjelenik a rendőrség célkeresztjében. A naiv kislány bennük, mint tükörben ismeri fel egész addigi életét és családja mindennapjait. (Sergő András)

 

Bloodline

Az amerikai Dél mocsárvidékei ideális helyszínei a bűn természetét vizsgáló sorozatoknak, tavaly az HBO készítette A törvény nevében, idén a Netflixes Bloodline bizonyította ezt. De míg előbbi egy Louisianában játszódó zsarutörténetet, addig utóbbi egy Florida Keys-ben bonyolódó családi bűndrámát mesélt el.

A szállodatulajdonos Rayburn família nagy ünnepre, a megöregedett szülők 45. házassági évfordulójára készül, a kényelmetlen idillt azonban a család tékozló fiújának hazatérése zavarja meg. A flash forwardokból és flashbackekből egyaránt építkező, az információkat komótosan adagoló sorozat szép lassan valamennyi családtagról lerántja a leplet: rendőr és ügyvéd apró simliktől jutnak el a Biblia legvéresebb bűneiig. A konzervatív patriarchális családi értékek a floridai mocsárral együtt rohadnak. A feszült pillanatokat a nagy neveket is felvonultató színészgárda hiteles játéka szavatolja: az idős szülőket Sam Shepard és Sissy Spacek, a testvéreket Kyle Chandler, Linda Cardellini és Norbert Leo Butz alakítja meggyőzően. Külön kiemelném az idén amúgy is nagyszerű évet (Slow West, Fekete-tenger) maga mögött tudó ausztrál karakterszínészt, Ben Mendelsohnt, aki a család kiismerhetetlen fekete bárányát alakítja elképesztő erővel. (Kiss Tamás)

 

Daredevil

Első pillantásra a Daredevil egy képregényhősös sorozat, valójában azonban a kortárs szuperhősös filmektől és szériáktól a lehető legtávolabb áll. Egyetlen kivétellel, ez pedig Christopher Nolan Sötét lovagtrilógiája. Drew Goddard Fenegyereke tökéletesen megfeleltethető Nolan Batmanjének, viszont ha ezt elfogadjuk, miért tekinthető tévétörténeti mérföldkőnek a sorozat?

daredevil

Éppen a műfaji keretek által teremtett lehetőségek: a mélyebb és részletesebb történetmesélés miatt. A jó és a rossz viszonyáról folyó univerzális kérdéseket a tágabb terjedelem révén a készítő mélyebben és alaposabban tudta felvetni. A Daredevil világában az erőszaktevés egyfajta drog, a cél mindig szentesíti az eszközt, ami a protagonistára és az antagonistára egyaránt igaz. Goddard párhuzamos igazságokat teremtett, folyamatos moralizálásra késztetve ezáltal nézőit. Mindez persze nem működne a hollywoodi profizmus, tehát a remek kászting, a kiváló színészek, az akciófilmek bravúros fényképezése és az egyedi miliőt megteremtő látványtervezés nélkül. (Tóth Nándor Tamás)

Galavant

Láttatok már olyan kosztümös tévés vígjátékot, amely a lovagkorban játszódik és az egyes epizódokat gyakorlatilag végigéneklik a szereplők? A nyúlfarknyi szituációs komédiák világába nehéz újat hozni, az ABC-nek viszont a Galavant című musicallel sikerült. A széria a hőssé válás mítoszát kezdi ki, illetve olyan archetipikus sztorikat szed ízekre, mint amikor a bátor lovag megmentené a szerelmét az őt elrabló, gaz uralkodótól. Dan Fogelman – aki forgatókönyvíróként az Aranyhaj és a nagy gubancot is jegyzi – sorozatában senki sem az, aminek látszik: a zsarnok királyból hiányzik az önbecsülés és a férfiasság, a megmentendő nő intrikus szajha, a kalózok pedig nem rendelkeznek hajóval. A kiforgatott karakterek azonban önmagukban nem lennének elegendőek a sikerhez.

Az egyik dalszövegrészlet mesehős-klisének nevezi a címszereplőt, amiből talán le is szűrhető, hogy a sorozat legfőbb fegyverének az önironikus humorral telített dalok számítanak. Felmerült már benned, mit gondolhatnak a hóhérok az eljövendő halálról? A bakó-zenekar úgy válaszolja meg a kérdést, hogy közben jó eséllyel mosolyogni fogsz. Mert a Galavant üdítő sorozat, amelyben még Vinnie Jones is dalra fakad! (Kiss Tamás)

 

HUM∀NS

2015 a mesterséges intelligenciáról való merengés éve. Az átlagosnál több film – az Automata, a Chappie, az Ex Machina – férkőzött közel a témához, és elkészült a 8 részes Humans is, ami több, mint hat órában elmélkedett a kérdéskörről. A Sam Vincent és Jonathan Brackley nevével fémjelzett sorozat a 2012-es svéd Real Humanson alapszik, és a nem túl távoli jövő Londonjában játszódik. A történet középpontjában néhány különleges antropomorf robot – szinti – áll, akik egy korszakalkotó fejlesztésnek köszönhetően, sorstársaiktól eltérően, éreznek. Ezek a különleges gépek (?) egyesek szerint fenyegetést, mások szerint az emberiség túlélését jelenthetik – egy biztos, menekülniük kell.

humans

Szépen lassan bontakozik ki előttünk az egymástól elszakított entitások titka – miközben a néző követi a fordulatokban gazdag cselekményt, minden oldalról körbejárhatja a mesterséges intelligencia témakörét is. Bár a széria megközelítése nem újszerű, nagyon szépen összefoglalja valamennyi, a kérdést érintő dilemmát, és meglehetősen izgalmasan tálalja azt egy remek – az A. I. Mesterséges értelem sztárja, William Hurt által erősített – színészgárda segítségével. A legjobb brit tévédrámaként az angol forgatókönyvírók díjával kitüntetett alkotás nemcsak gondolatisága miatt érdemes a figyelemre: megkapó képei és kifejezetten emlékezetes zenéi bitang erős hangulattal ruházzák fel a 2016-ban újabb nyolc résszel – remélhetően az első évadhoz hasonlóan az AMC csatornára is – visszatérő Humanst. (Molnár Kata Orsolya)

 

Jessica Jones

Ugyan csak novemberben indult, de kitörő lelkesedés fogadta a Netflix és a Marvel második idei együttműködését. A Jessica Jones a Daredevilhez hasonlóan New York Hell’s Kitchen nevű negyedében játszódik és folyamatosan kisebb-nagyobb utalásokat tesz a Bosszúállók-filmekre, ezzel is bővítve a képregényfilmes univerzumot. Különlegessége azonban a földhözragadt műfaji gondolkodásból fakad: egyrészt szupererővel rendelkező protagonistái nem kérkednek képességeikkel, másrészt a fantasztikumot ily módon háttérbe szorító sorozat noir-jegyeket ölt magára. De még azokat is kiforgatja: a címszereplő ugyanis nevéből adódó neme ellenére nem femme fatale-ként, hanem alkoholista, személyiségét szarkazmussal (is) védő magánnyomozóként tevékenykedik.

jessicajones

A széria eddigi legkomolyabb hibája is a noir talapzatból fakad: közel sem hoz olyan sötét, fojtogató városképet, mint amit a műfaj megkíván, illetve amit párdarabja, a Daredevil fel tud mutatni. Ugyanakkor az Alkonyat-regények (!) adaptálására szakosodott Melissa Rosenberg meglepő kifinomultsággal bontakoztatja ki a sorozat feminista élét: a Jessica Jones-ban női hősöknek kell kibújnia egy döntéseiket befolyásolni akaró és tudó, tudatkontrollal rendelkező férfi hatása alól. (Kiss Tamás)

 

Man Seeking Woman

A szituációs komédiák világában a szerelmi beteljesülés szakításokkal tarkított életpályának tűnik, végeláthatatlan szurkolásra kényszerítve a párral szimpatizáló nézőt – lásd Amy és Sheldon esetét az Agymenőkben. Az FX csatorna évek óta igyekszik sorozataival a románcok elhasznált szerkezetét kikezdeni – gondoljunk csak a Married házasság szentségét támadgató első évadára vagy a You’re the Worst önpusztító, prűdséget nem ismerő kalandoraira –, de eltávolodni tőle csak idén az őrületes Man Seeking Womannel tudott.

manseekingwoman

Simon Rich groteszk humorú sorozatának főhősét elhagyta a kedvese, a Man Seeking Woman pedig Josh Greenberg kínszenvedéseit követi végig a szinglik stabil párkapcsolat nélküli világában. Mi ebben a különleges? Josh egy meglehetősen élénk képzelőerejű srác, mi, a nézők pedig sosem a valós eseményeket látjuk, csak azt a gyakran eszementen kedélyborzoló fantazmagóriát, ami felmerült a fejében. A nővér által összehozott randin egy ronda troll jelenik meg, de az se kellemes, ha túl jó nő az új csajod, mert a legjobb barátja az önbizalomhiányos fiú szemében egy Tanaka nevű, japán péniszszörny lesz. A szürreális helyzetek felfejtését az azonosulásra késztető lúzer karakter és a kiparodizált műfaji támpontok segítik – egy randira hívó üzenet elküldéséhez például komplett elnöki válságstáb szükséges. A Man Seeking Woman egyszerre riaszt el és késztet gondolkodásra, egy végtelenül megosztó széria, csak mert tabut tényleg nem ismerve tálalja a szinglilét nehézségeit. (Kiss Tamás)

 

Mr. Robot

Sam Esmail sorozata ötletesen, izgalmasan és nagyon okosan mutat rá a technológiától való függés veszélyeire. Mind magán-, mind céges szinten is pillanatok alatt megváltozhat, tönkremehet az életünk, ha az oly sokszor magasztalt világhálón „összeakadunk” egy ügyesebb hackerrel. Pláne, ha a legügyesebbel, azaz inkább a legügyesebbekkel. A Mr. Robot ugyanis egy hacker csapatról szól, akik megunva a sorozat fiktív, mindent irányító gigacégét (amely nem mellesleg a világ bankjainak leképezése), virtuális háborút hirdetnek ellenük. A csapat újonca, Elliot – akit Rami Malek alakít félelmetesen jól – egy visszahúzódó, szociális zavarokkal küzdő, drogfüggő programozó, akit éppúgy pillanatok alatt elkápráztat és beszippant a titkos szervezet, ahogy a nézőt is. Hackernek lenni egyszerűen menő. Ha pedig egy szimpatikus és zseniális fiatal a jó ügy érdekében ül a számítógép elé, az már egyenesen „virtuális robinhoodizmus”.

mrrobot

A Mr. Robot többi karaktere is szépen kidolgozott, Esmail precízen bánik a fordulatokkal és a 10 rész alatt a sorozat védjegyévé váló kibillentett kompozíció is nagyot dob az alapból is erős látványvilágon. Igaz, hogy az évad felénél bejövő csavart, ami szinte teljesen újraértelmezteti a nézővel a már látottakat és új dimenziót nyújt a későbbiekhez is, még jócskán lehetett volna tartogatni. A sorozat lendülete, üdesége, az érdekes karakterek és kapcsolataik, a pimasz humor és a mai világra való kőkemény reflektálás azonban biztos garancia arra, hogy sok van még Esmail tarsolyában. (Kajdi Júlia)

 

Narcos

A Netflix az idei évét nemcsak a képregény-sorozatoknak szentelte, hanem a harmadik világ problémáinak is. Míg a mozis forgalmazásba is bekerülő Beasts of No Nation az afrikai gyermekkatonák sorsát tette átélhetővé, addig a Narcos tévés szinten a hírhedt drogbáró, Pablo Escobar életébe és a hatalmi érdekeknek kitett Kolumbia hanyatlásába engedett betekintést.

narcos

A Narcos Martin Scorsese gengsztertablóira emlékeztet: miközben bemutatja egy mészárlástól sem visszariadó drogkereskedő felemelkedését és bukását (?), a társadalomkritikára is marad ideje. Nemcsak az elharapódzó korrupciót állítja pellengérre, hanem a reagani politika egyoldalúan kommunistaellenes és pénzéhes hatalmi játszmáit is. A sorozat szatirikus epizódok sokaságát kínálja – személyes kedvencem: míg a drogot könnyedén átcsempészik a kolumbiai határon, addig az amerikai ügynök még a macskáját is többórás adminisztráció során juttathatja be az országba, pusztán mert hiányzik az a papír, amely bizonyítja az állatról, hogy macska. A Narcos összetettségét tovább fokozza, hogy megmarad dokumentarista, a harmadik világgal rokonszenvező sorozatnak, ami egyszerre köszönhető az eredeti híradós anyagok, illetve az anekdotikus epizódok történetbe ágyazásának, továbbá a latin-amerikai rendezőgárdának – köztük az Elit halálosztókkal bizonyított José Padilhának. (Kiss Tamás)

 

Sense8

Bár közel sem az év legjobb sorozata a Sense8, néhány eleme miatt megkerülhetetlen, amennyiben nem pusztán a minőséget, hanem a trendeket keressük. A gyártó Netflix egyébként láthatóan a legjobbnak szánta: eszméletlen összegeket költöttek rá, a rendezők számára lehetővé tették, hogy az adott helyszínen, helyi színészekkel forgathassanak. Ráadásul mindezt egyetlen ötletre alapozták. Az pedig még az online streaming szolgáltatótól is szokatlan, hogy azonnal 5-6 évadra tervezzenek, és az előfizetőiknek egy csonka évadot kínáljanak.

sense8

Merthogy a Sense8 első évada láthatóan egy hosszú történet legeleje, talán ezért is volt minden dráma ennyire elnyújtott az egyes epizódokban. Ha mindez értelmet nyer, akkor a sorozat éppen az ellentéte lesz műfaji előzményeinek, a Lostnak és a Hősöknek (amelyeknek éppenséggel az első évada kategóriákkal jobb volt a többinél). Ha nem, akkor pedig az évtized egyik nagy csalódása. Mégsem ettől jelentős a széria, hanem a globalizáltságától: minden kockázat nélkül kijelenthető, hogy ez a világ egyik legglobalizáltabb története, több értelemben is. A Wachowski-testvérek arra az érzésre építették fel első tévés munkájukat, hogy van köztünk valami megfoghatatlan kapocs. Az üzenet tökéletlen kivitelezése persze számos néző számára ellenérzéseket szült, de ettől még nem szabad szem elöl téveszteni a lényeget, vagyis hogy a Sense8-tel elkezdődött az egész világot (majdnem) teljesen egyenlőnek kezelő sorozatgyártás korszaka. (Tóth Nándor Tamás)

 

További sorozatok az évből, amelyeket muszáj megemlíteni, de nem került fel a listára: Show Me A Hero, The Man in the High Castle

, , , , , , , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments