Fókuszban TéVé

Kép- és hangtöredékek Kafka gondolatával – Szemző Tibor: Vágy, hogy indiánok lehessünk

Szemző TiborA Csoma-legendárium (2006) szerzője, Szemző Tibor zeneszerző-rendező új alkotással örvendezteti meg a film, a zene és az irodalom rajongóit. A Vágy, hogy indiánok lehessünk (2014) című, kiváló kísérleti film Franz Kafka (1883–1924) utolsó évéről, utolsó szerelméről szól. Június 3-án este, 23:20-tól tekinthető meg az M1-en.

Ahogy az előbb említett egészestés film, a nagy utazó, Kőrösi Csoma Sándor életét feldolgozó alkotás elbeszélésmódja is összetett, a Vágy, hogy indiánok lehessünk-ben is a teljes értetlenségből áll össze végül a kép, egy szubjektív Kafka-arc.

A magyar szöveget alapvetően két szereplő szájából halljuk. Visszaemlékezésén keresztül megszólal egy orvos, aki az író barátja lett, a magyar származású, de a zsidó törvények miatt Amerikába kivándorló Klopstock Róbert (Lukáts Andor), valamint Kafka utolsó szerelme, Dora Diamant (Barbara Massey) – nekik csak hangjuk van, arcuk nincs. A két színész már korábban is játszotta őket, hiszen Szemző pár éve is készített feldolgozást Kafka utolsó évéről A császár üzenetében: ez egy szintén Forgách András szövegével készült, szűk kétórás rádiójáték, melyet a MüPá-ban színre is vittek. A zenét és az emberi hangokat Szemző vetítése kísérte. A Vágy, hogy indiánok lehessünk ennek a filmre gyúrt változata.

Az ún. életrajzi filmek legbosszantó tulajdonsága az, hogy megpróbálják elhitetni, hogy vadregényes volt az illető nagy ember élete. Ám ahogy a jelen példa is mutatja, nem mint „életrajzi film”, hanem mint valaki életének egy szakaszát feldolgozó mozgókép, lehet úgy beszélni egy valamikor élt emberről a film nyelvén, hogy valóban felidéződjék egy-egy beszédes mozzanat. Dorától halljuk, hogy egy napon Franz látott egy síró kislányt a közeli játszótéren és megkérdezte, mi a baj – a kislány elvesztette a játékbabáját, mire ő elmesélte neki, hogy a baba világ körüli útra indult, írt is levelet; majd onnantól fogva minden nap írt a baba nevében. Amellett hogy ilyen közel kerülünk Kafka életéhez, legalábbis valaki szemüvegén át, újabb szűrővel, szintén erőssel Szemző is látható marad: az alkotók (Szemző és a társforgatókönyvíró Forgách András) kézjegye legalább ennyire észrevehető a tárgy mellett a töredékek kiválasztásában, a tagolásban, a ritmusban, a zenében.

Szemzo_Tibor_Vagy_hogy_indianok_lehessunk
Szemző Tibor: Vágy, hogy indiánok lehessünk (Forrás: MTV)

Az írókat általában – nem meglepő módon – az írásaikról ismerjük, viszont ezúttal két közelálló visszaemlékezésére támaszkodik a történet, valamint a már említett novella részleteit halljuk. A címadó szöveg maga is Kafka-töredékek sora, keserű, befejezetlen számvetés történetkezdeményekkel. A több szálon futó narráció, az epizodikus, töredékes jelleg maga is az emlékképek bizonytalanságát idézi, ahogy a remegő maklárfalvai felvételek a szanatóriumról, ahonnan az orvos és az író ismerte egymást.

Kafka nevét hallva bizonyára a bürokrácia és az élet labirintusaiban vergődő szereplői jutnak eszünkbe – és ő maga, akit Dora szüntelenül ápolt a klinikán, a helyben dolgozóktól rossz szemmel nézve, „hiszen nem is a felesége” –, ugyanakkor a világos nyelvezet és példázatos jelleg, mely Dora Diamant szerint jellemző volt arra is, ahogy a hétköznapi életben, egyszerű történeteit elmondva fogalmazott és ábrázolt. Ezzel szemben a film összetett, réteges. Több szöveg hangzik el, ismerős részletek A császár üzenetéből, ennek a képen megjelenő német szövege és felolvasása, egy kínai szöveg ismét képen és hangban – talán az előbbi fordítása? – és a Csoma-filmet idéző tibeti ének és szöveg. Összességében mintha inkább valami jellegzetes hangulatot kívánna létrehozni, egy haldokló utolsó heteit és a két másik ember iránta táplált szeretetét összekeverve.

A film a Médiatanács Huszárik Zoltán kisjátékfilmes pályázatán nyert támogatással készült. Június 3-án, kedden este 23:20-tól tekinthető meg az m1 műsorán.

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófia francia főszakot és film minort végzett az ELTE-n, majd francia irodalom mesterszakot a Sorbonne-on. Specializácója a szerzői film, érdekli pedig a film és az irodalom viszonya, a filmek kapcsán felmerülő nyelvi és fordítási kérdések. Az Interjú rovatot szerkeszti. szatmarizsofi@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..