Értékelés: 8/10 Így értékelünk mi »


felvilagJól megidézett kor és magasfokú igényesség jellemző Szász Attila legújabb filmjére, a Félvilágra. A Tengerentúlon fesztiváloztatott tv-film egy este erejéig a mozivászonra is bekívánkozott. És noha a rendező korábbi, A berni követ című filmjét nem éri utol, erős színészi alakításaival azért mégiscsak igazán nagyvászonra illett volna… Kovács Patrícia, Gryllus Dorka, Döbrösi Laura és Kulka János a ’10-es évek kurtizántörténetében.

Dívik a kosztümös. Ez most már egész biztos. A ’60-70-es évek után kicsit mostohagyerek lett a műfaj, az elmúlt években azonban megint filmre került a második világháború előtti Magyarország. A Kossuthkifli 1848-ba, a készülő Budapest Noir a ’30 as évek Budapestjébe visz, de beillenek még a sorba az ’50-esévekben játszódó politikai krimik is (A vizsga, Szabadság – Különjárat). A Félvilág pedig, aminek a forgatókönyvét az elmúlt időszakban gyakori történelmi tablókat bemutató Köbli Norbert írta, az első világháború előtti utolsó pillanatokban játszódik. „Nincs pénz,” – mondja a Kulka János által alakított Max Schmidt – nyakunkon a háború” – fejezi be a mondatot, de azért hozzáteszi, a fiatal csinos cselédlány (Döbrösi Laura – végre nemcsak sorozatokban) azért megérne 200 ezret.

Hirdetés

Merthogy ne szépítsük, erről szól a fél világ – szét kell tenni a lábat. Az a belépő egy teljes világba. Mágnás Elza (Kovács Patrícia), a szegény gyári munkáscsaládból érkező lány ezt tette, s az Orfeum valamelyik szeparéjában akadt a horgára a gazdag kiscelli bútorgyáros. A háború előtt gyilkosság áldozatává vált Elza igaz története Gryllus Dorka sötét titkokat rejtő karakterével lesz igazán érdekes. Elza – vagy ahogy a fiatal cselédlány, Kató hívja: a nagysága – komornája rajongással vegyített féltékenységi jelenetei a valaha volt kurtizán, ma már az egyház kegyeit kereső egyszerű asszony képében jelenik meg. Rózsi pattanásig feszülő merő ellentmondás, a színésznőtől mindeddig szokatlan karakter.

felvilag2

Mondhatni hát, hogy a remek karakterek remek környezetbe helyezett története elsősorban Köbli Norbert forgatókönyvíró erényeit méltatják. Mozifilmhez illő precizitás és igényesség jellemzi nem csak az ő, hanem a kiegészítő területek – jelmez, díszlet – pontosságát is. Ami előnye a filmnek, leginkább az a legjobban zavaró tulajdonsága is. Az aprólékos munka, ami egy ilyen teljesen önmagába záródó, pontos képet fest a korról és embereiről, elveszi a figyelmet a lélektani drámáról. Az ősszel érkezett előzetesek sokkal inkább krimit sejtetnek. Hogy az alkotók előélete, a teaserben megjelenő államrendőrség, a thrillerre vágott előzetes vagy valami egészen más teszi ezt, nem tudom, mindenesetre a film hangulata valami egészen más. Egy hasonlattal élve az előzetesek után vihart vártam, a film alatt viszont ködöt éreztem. Sejtelmes, sokat takaró, árnyakat mutató ködöt, amihez hasonlót a nyitójelenetben láthatunk a Duna partján, ahogy éppen a folyóba eresztik a pórul járt Elzát. Mindezt keverték egy kis történelmi mesével: a film elején megemlített Jean d’Arc karaktere előrevetíti a nagysága és komornája történetét. A paraszti sorból nagy társadalmi magasságokba emelkedett Johanna ugyanakkor sosem volt mindig minden szempontból elfogadott. Ez a kettősség, ez a tudat neki is vesztét okozta.

De lehet, hogy így jobb. Döbrösi Laura ártatlan vidéki kislány karakteréhez jobban illik ez a fajta csöndes jelenlét. Hiszen egyértelmű, hogy a történet gyújtópontjában a Pesten cselédmunkát kereső, valószínűleg fiktív vidéki lány, Kató áll, aki mintegy magában hordozza a két nő – a félvlági kurtizán, Elza és a mindig visszafogott, már-már mártír Rózsi – jelenlévő vagy potenciális tulajdonságait. Kató Elza halála után dönthet: átveszi a szerepét, vagy hű marad tisztságához.

Bizonyos értelemben határfilm a Félvilág. Az elmúlt években egyre erősödő magyar műfaji film ezzel a darabbal elért egy mérföldkövet: az eddigi nem várt sikerek után Szász Attila filmje most érezhetően nagy elvárásnak tudott megfelelni. Ez eddig idehaza csak a szerzői filmesek kiváltsága volt.

Adatlap

Félvilág
színes, magyar filmdráma, 88 perc, 2015

rendező: Szász Attila
forgatókönyvíró: Köbli Norbert
operatőr: Nagy András
zene: Parádi Gergely
producer: Mink Tamás
vágó: Hargittai László

szereplők: Kovács Patrícia (Mágnás Elza)
Gryllus Dorka (Rózsi)
Döbrösi Laura (Kató)
Kulka János (Max Schmidt)
Sándor Péter (Gergely)
Sztarenki Dóra (Bözsi)
Lőte Attila (Schmidt)
Bordán Irén (Cili mama)
Fekete Ernő (Rendező)
Elek Ferenc (Producer)
Takács Katalin (Báróné)
Hajduk Károly (Pap)
Takátsy Péter (Úriember)
Szandtner Anna (Örömlány)
Haás Vander Péter (Spicces gróf)

IMDb
Mafab

, , , , , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments