Kritika

Ami kiszámíthatatlan, az rossz? – Itthon, édes otthon

Itthon_edes_otthon_2Van egy kedves, csendes, zárkózott ember, akinek pillanatok alatt darabokra hullik addig tökéletesnek tűnő élete. Felesége megcsalja főnökével, nem sokkal később pedig kap egy telefont, hogy menjen haza apja temetésére. Ismerős?

A film

Valószínüleg az, egy családi drámát ennél tipikusabb alapszituációval nem is lehetne indítani. (Ráadásul nem is olyan rég látthattuk ugyanezt a helyzetet a jóval nagyobb visszhangot keltő Augusztus Oklahomában című filmben.) Konvencionálisabb központi karaktert is nehéz kitalálni, mint Judd Altman (Jason Bateman). Ő a lelkiismeretes átlagember. Elfojtott, maga előtt is eltitkolt érzések tömkelegével. Az a fajta, akinek mintha a személyiségébe lenne kódolva, hogy szépen söpörgessen minden kiszámíthatatlan következménnyel fenyegető dolgot egy szép nagy szőnyeg alá. Aztán a biztonság kedvéért álljon is rá arra. Végülis ez kényelmes, de az ilyen típusú családi drámák története rendszerint ott kezdődik, hogy ezt a szőnyeget az élet kirántja a főszereplő lába alól és visszaküldi a start mezőre, azaz a jó meleg családi fészekbe.

itthon_edes_otthon

Juddot három egészen különböző életfelfogással bíró testvére és népszerű pszichológus anyja (Jane Fonda –  tökéletes választás) – aki nemrég turbózta fel a kebelméretét – várja tárt karokkal. Hosszan lehetne elemezni a pszichológusok filmbeli megjelenítését. Az biztos, hogy a vásznon egy pszichológus szülőnek különböző okokból, de gyakran az átlagnál jóval problémásabb gyerekei lesznek (Nem férek a bőrödbe, Isten nem ver Bobbal, A boldogságtól ordítani). Ez ebben a filmben sincs másként, a lendületes temperamentumú anya, azzal együtt, hogy szerethető karakter, kifejezetten érdekes (van, hogy nagyon kényelmetlen) szituációkkal járul/járult hozzá gyermekei személyiségfejlődéséhez. (Ki szeretné például, ha a szexuális életének kezdeteit az anyja elemezgetné egy könyvben?) Az biztos, hogy mind a négy gyereke komoly kapcsolati problémákkal küzd, amelyek közül van, ahol határozottan érződnek az anyai nevelési módszer következményei.

Judd figyeli zűrös családját, elszántan kerülgeti anyja radarhullámait és megpróbál élete nagy kérdéseire választ találni. Miközben tipikus és egészen eredeti jelenetek viszik egyre közelebb ismét a családjához, egyben saját megoldásához. Egészen addig, ahol már  túllép önmagán, amivel számos problémáját is maga mögött hagyja, ám nem nyúl elég mélyre a film, hogy magánéleti rendrakása igazán izgalmas legyen. Túl sok jutott az előreláthatóból is az összképbe. Ráadásul  alkalmanként az erőltetett szintig is lesüllyed a színvonal, eljut az altesti humor határához, ami nem igazán illik bele a film által alapvetően megütött kedves hangulathoz.

A film 103 percének eltelte után levonható tanulsága irónikus módon ráillik a filmre is: a megszokott rossznál jobb a változás, a kiszámíthatatlan pedig nem feltétlen jelent problémát. Az Itthon, édes otthon sok ponton túlzottan is kiszámítható és elfért volna benne egy kicsit több feszültség is. Ugyanezt a témát az Augusztus Oklahomában sokkal hatásosabban fejtette ki, míg Shawn Levy rendezése nem lett több, mint egyszer megnézős, felszínt kapargató, kellemes hangulatú filmélmény.

A lemez

A kiadványt kellőképpen megtömték extrákkal. A szokásosnak tekinthető kimaradt és bővített jelenetek mellett helyett kapott két kisfilm. Az egyik valószínűleg meg is nyerte a minden idők leghosszabb című bónuszanyaga díjat: Empátia. Közvetlenség. Humor. Legyen Ön is tagja a világ legműködésképtelenebb családjának Jason Batemannel, Tina Feyjel, Adam Driverrel, Jane Fondával és a többiekkel. A másik filmcím rövidebb ugyan, de nem éppen szolíd: Ilyen egy rabbi dumája.

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n szerzett MA diplomát filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakokon. Érdekli a streaming platformok világa. Szívesen készít interjúkat. Szabadidejében fotózik, néhány képe az oldalon is látható.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com