Alexander Mackendrick filmjéről keveset hallani mostanság, pedig ha egy tökéletes klasszikusra vágyna az ember, aligha találhatna jobbat az 1957-es film noirnál. A film korában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a közönség nem tudott mit kezdeni Tony Curtis új, talpnyaló karakterével, és a Burt Lancaster-rajongók is fanyalogtak. Pedig amit ez a két színészóriás letesz a film asztalára, azt tanítani kellene. A film pedig nem csak miattuk maradandó.
A film
Az alantas újságírás fellegvárának csúcsán olyan, egymás háta mögött zajló harcok folynak, amelyek életeket tesznek tönkre, kapcsolatokat rongálnak meg és millióknak biztosítanak szórakozást nap mint nap. Ebben az undorító környezetben végzi mindenféle erkölcsöt nélkülöző munkáját J. J. Hunsecker (Lancaster), a sajtóbirodalom egyik trónoló főszerkesztője, s az ő hűséges papucsa, Sidney Falco (Curtis). Hunsecker húga arra készül, hogy nyíltan felvállalja Steve, a fiatal zenészfiú iránti szerelmét, s elmondja testvérének házasodási szándékait. A sajtóóriás, mivel saját tulajdonának tekinti húgát, ugyan kezeit mosva, de mindent megtesz, hogy megakadályozza a frigyet. Csatlósával együtt előveszik az újságírók legaljasabb fegyverét, a lejáratás művészetét.
Bár a cselekmény egy korabeli szerkesztő (Walter Winchell) történetéből merít, a téma ugyanannyira valós és aktuális, mint akkor. Azóta jobbnál jobb filmek mondták el a maguk médiakritikáját, már-már unalmassá téve az üzenetet. Mára mindenki megtudta, milyen játékok folynak a negyedik hatalmi ág színterén, s rengeteg kiváló filmben megbizonyosodhatott róla, hogy bizony sok médiadolgozó is negatívan vélekedik saját feletteseiről (pl. Hálózat, Truman Show, A lovakat lelövik, ugye?, Kvíz Show stb.). A siker édes illata viszont ebben a közegben ma is friss tud maradni, köszönhetően a remekül helytálló rendezőnek, az izgalmas operatőri munkának és a bravúros dialógusoknak.
Egymásnak esik a pincsikutya és gazdája, a sunyi kisember és egy szenátor, a félelmet nem ismerő vezető és az igazat mondó, jólelkű „juhászfiú”, s kivétel nélkül olyan sziporkázó oda- és visszavágások sorának vagyunk tanúi, hogy a sárga irigység is megszólal belőlünk: „mi miért nem tudunk ilyen frappáns beszólásokkal előhozakodni?” Minden beszélgetést élvezet nézni és hallgatni, sőt, annyira el lett találva egy-két sor, hogy érdemes visszatekerni az adott jelenetet. A színészek pedig biztosítanak róla, hogy a párbeszédeket ne csupán zseniális forgatókönyvírók legjobb munkájuk lenyomataiként érzékeljük, hanem elmés, hús-vér emberek valós reakciójaként éljük meg. (A magyar szinkron sajnos ront az élményen, így inkább eredetiben ajánlott a megtekintés.)
Tony Curtis talpnyalója annyira eleven, mintha csak a mi életünkből pottyant volna át a tökéletesen funkcionáló fekete-fehér világba, Burt Lancasterről pedig nem nehéz elhinni, hogy eleve erre a szerepre született. A mellékszereplők többsége ugyanilyen aljas, játszadozó alak, ezzel is kihangsúlyozva a jól ismert világ karakterisztikáját. Az elnyomott szerepében a korhoz hűen a nők tetszelegnek, a noirok femme fatale-jának nyoma sincs, helyette Lancaster uralkodik az erkölcsileg romlott és elveszett szerencsétlen főhősön. Az egyetlen megingathatatlan és morális fölénnyel rendelkező „legkisebb királyfiba” ott rúg bele a modern világ, ahol akar. Igaz, a néző kegyeit elnyerte, minden más: nő és szabadság veszni látszik.
Úgy tűnik, az egyetlen kiút a fertőből a komoly áldozathozatalban rejlik; nagy pofonra képes, viszont ez sem tud akkora csapást mérni a hatalomra, hogy hosszútávon megrendüljön. El kell fogadni, hogy győztes csatákat lehet vívni, a háborúba azonban az óriások fegyverével kell beszállni, az viszont egy másik küzdelem vereségét jelentené. Egy biztos, aki megnézi a filmet, az csak nyerhet vele.
A lemez
A kiadványon filmográfiák és a majdnem mindig kötelező előzetes kapott helyet.
Értékelés: 9/10
A siker édes illata (Sweet Smell of Success)
fekete-fehér, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 92 perc, 1957
rendező: Alexander Mackendrick
író: Ernest Lehman
forgatókönyvíró: Clifford Odets, Ernest Lehman
zeneszerző: Elmer Bernstein
operatőr: James Wong Howe
vágó: Alan Crosland Jr.
szereplők:
Burt Lancaster ( J.J. Hunsecker)
Tony Curtis (Sidney Falco)
Martin Milner (Steve Dallas)
Susan Harrison (Susan Hunsecker)
Sam Levene (Frank D’ Angelo)
IMDb
