Kritika

Emma Watson egy tévedés – A kolónia

colonia2Egy rendkívül összetett politikai és társadalmi helyzetről forgatott műfajfilmet Florian Gallenberger: a chilei diktatúrát kiszolgáló, szélsőséges vallási nézetek valló német közösségről. Csakhogy A kolónia thrillerként elvérzik Emma Watson gyenge alakítása miatt, ráadásul a háttérbe húzódva halványak maradnak az igazán súlyos kérdések.

A huszadik század történelmében rengeteg szégyenfoltot hagyott az emberiség, amelyek közül néhányat mélyen, mást kevésbé alaposan dolgozott fel a filmművészet. A temérdek adósságból A kolónia törleszt egyet. Történt ugyanis a múlt század második felében, hogy egy Németországból száműzött pap, bizonyos Paul Schäfer Chile elhagyatott déli tájain, csaknem 14 ezer hektáron megalapította a Méltóság Telepet (eredeti nevén Colonia Dignidadot). A világtól teljesen elzárt közösség tagjaira csak a saját törvényeik vonatkoztak, amelyeket a Bibliából vezettek le, de mindent szélsőségesen értelmeztek, így sokkal inkább hasonlított a hely egy megvalósult náci-kommunista utópiára, mint hívő lelkek közösségére. A Colonia Dignidad avagy Villa Baviera a mai napig létezik.

A felsoroltakon túl még egy bűn terheli a helyszínt: itt kínozták meg a chilei diktátor, Augusto Pinochet ellenségeit. Ide kerül A kolónia főhőse, Daniel (Daniel Brühl), aki grafikusként segítette a kommunista Allende kampányát, majd a katonai puccs után fényképezőgépével egy rövid ideig dokumentálta az új rezsim brutális túlkapásait. Barátnője, Lena (Emma Watson) épp az országban tartózkodik, amikor párját elrabolják. Gyorsan kideríti, hogy eltűnt szerelmét a Colonia Dignidadba vitték, és a nő vakmerően úgy dönt, önként jelentkezik a közösségbe, hogy kiszabadítsa onnan Danielt.

colonia-watson-bruhl-running-700x319

A világtól elzárt nők és férfiak a világ végén túl élve egy pillanatig sem küzdenek sorsuk ellen, ugyanis Paul Schäfer (Michael Nyqvist) olykor lehengerlő szívélyességgel, máskor kegyetlen terroreszközökkel sakkban tartja az összes hívőjét. A tetovált lányból ismert Nyqvist bravúros alakítást nyújt: karaktere teljesen kiszámíthatatlan, ha megjelenik a vásznon, szinte azonnal megáll a levegő, egész lényéből olyan feszültség árad, amitől megfagyott a vér az ereimben – méltó párja lehetne Philip Seymour Hoffmannak a The Masterben. A kolónia főleg a norvég színész tehetsége révén egy feszült thriller, ahol a hősök szabadulása ugyan nem kétséges, de az odáig vezető úton várható borzalmak pattanásig feszítették az idegeimet.

A film lényegében két fontos szakaszra osztható, amelyben a választóvonalat a helyszín képezi. Az első felében a chilei főváros eseményeit követjük – itt a rendező nem spórolt a látványon, számtalan statisztával és tágas helyszínekkel dolgozott. Florian Gallenberger kiváló tapasztalatokkal rendelkezik ebben, hiszen előző filmje, a John Rabe Nankingban játszódott a város második világháborús japán ostroma alatt. Az aprólékosan kimunkált látványelemek kifejezetten hollywoodias hangulatúvá teszik a filmet. Míg azonban ez a santiagói jeleneteknél pozitívum, a szűk terek szabdalta Coloniában inkább negatívum: hiányzik a német rendező egyedi megközelítése. Számtalan olyan eszközt választ, ami kifejezetten amerikai, ilyen például a szabadságot szimbolizáló, autóból szemlélt suhanó fák elmosódó képe.

colonia

A szerzői megközelítés haloványsága a témaválasztás tükrében különösen fájó. A Colonia Dignidadot például a német titkosrendőrség fedezte, igyekezett az elmenekülőket megakadályozni abban, hogy nyilvánosságra hozzák az ott elkövetett borzalmakat. A kolónia a latin-amerikai helyszín ellenére német film, és a német felelősség kérdése ugyan csak mellékesen, de felvetődik benne. Ilyen értelemben pedig a John Rabénak méltó folytatása, amelyben a náci főszereplő elesett kínaiak megmentőjeként tetszeleg. Gallenberger pályájának első filmje, Az idő árnyékai egy harmadik civilizációban, Indiában játszódott, ebben sejlett a leghalványabban Európa hatása. Chile azért lett volna különösen alkalmas az életművön átívelő kérdés kivesézésére, mert itt a diktatúra a nyugati világ hathatós közreműködésével valósult meg.

Az, hogy A kolónia rossz, mégsem ennek, hanem Emma Watsonnak köszönhető. A fiatal színésznő totális tévedés volt, hiába lehet általa eladni a filmet, egyszerűen semmilyen más érzelem nem tükröződik arcán, csak a Harry Potter-szériából ismert sértett elhivatottság. Az a jelenet, amikor a szerelmesek egymásra találtak, szinte semmilyen reakciót nem váltott ki belőlem, de a több száz szenvedésben eltelt nap se látszott semmilyen szinten Lenán. Így aztán Watson csak arra volt jó, hogy általa sok fiatal megismerje a XX. századi Chile egyik legsötétebb foltját.

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com