Kritika

Gépet eltéríteni menő – Szabadság Különjárat

Varju Kálmán, Lengyel Tamás és Tenki Réka a Szabadság Különjárat című filmbenAzt tartja a filmes mondás, hogy amit el akarsz mondani nagyjátékfilmben, először mondd el dokumentumfilmben. Ezt az utat választotta Fazakas Péter filmrendező is, aki Szabadság – Különjárat című, igaz történeten alapuló tévéfilmje mellé elkészítette az ihletet adó eredeti változat portréját is, amely két film most egy DVD-n jelent meg. A talált alapanyag ugyan kiemelkedő, a tálalt végeredmény azonban már hagy hiányérzetet.

A játékfilm: Szabadság – Különjárat

Köbli Norbert neve összeforrt egy ötvenes években játszódó, magyar  bűnügyi filmes trenddel. Jó látni azt, hogy – amikor egyébként filmek nem igazán készülnek, vagy legalábbis az elmúlt néhány évben számuk idehaza nem igazán gyarapodott a föld alól is kibújt egy irány. Valahonnan mindig volt ezekre a nem éppen olcsó kosztümös történelmi filmekre pénz (erre éppen a Médiatanácstól) és ember. Az 1956 decemberében játszódó A vizsga átütő közönség- és kritikai sikert aratott a mozikban, de talán még annál is jobban sült el az idén februárban az m1 csatornáján bemutatott A berni követ című túszejtős krimi.

Hogy sikerük mennyire nem csak a forgatókönyvírónak (és ne legyünk igazságtalanok: a rendezőnek is) volt köszönhető, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az említett két filmet, de különösen utóbbit a főszereplő, Kulka János kiemelkedő alakítása is hosszú időre emlékezetessé tette. Noha a Szabadság – Különjárat sem ismeretlen színészekkel dolgozik (és játékuk sem elhanyagolható), ez azért jelentős különbség lehet. Hiszen Tenki Réka neve ismert ugyan, de még mindig csak a magyar filmek kedvelőinek körében, Lengyel Tamásé pedig leginkább a színházba járóknak és a Munkaügyek fanatikusainak (illetve Jóban Rosszban rajongóknak, de ezt le sem merem írni) mond valamit. Varju Kálmán, a harmadik név pedig csak ezután jön az ismertségi sorban. Ez persze nem kellene, hogy tényező legyen, de lássuk be, gyakran az.

Mert egy húzónév hiányzik ebből a tévéfilmből ahhoz, hogy igazán jónak nevezhessük, és főleg, hogy sokan ismerjék. Az 1956 nyarán játszódó történetben egy idehaza híres bokszoló dönt úgy két barátjával, hogy eltéríti a Malév Budapest-Szombathely járatát, és odaát teszi le a repülőgépet. Disszidálnak. A film nagy része a repülőgépen játszódik, és az előzetesen ismertetett haditerv megvalósításáról, illetve az abba csúszó hibákról szól. Az akció sikerül is, meg nem is, legyen elég most ennyi; meg annyi, hogy a történetben természetesen kell lennie egy szerelmi szálnak is.

Tenki Réka és Thuróczy Szabolcs a Szabadság Különjárat című filmben

Rengeteg olyan tulajdonsága van a filmnek, ami üdvözlendő: a karaktereket nagyon jól megírták, érdekes módon kevésbé a főszereplőket, mint inkább a repülő többi utasát. Ugyanígy érdemes megemlíteni a kor hangulatát megidéző körültekintő munkát, már ami a díszlet és a jelmez tervezését, kivitelezését illeti. Ehhez persze jelentősen hozzájárul a kulissza effektus, vagyis a nyilvánvaló érdeklődés: mégis hogyan nézhetett ki Magyarországon egy belföldi repülőjárat?! De meg kell említeni Fazakas Péter rendező kitűnő feszültségkeltési képességét, ami nyilván az eltérítés előtti pillanatokban mutatkozik meg legerősebben. A legnagyobb, egyben legfájdalmasabb erénye a filmnek annak megrajzolása, hogy mennyire nem tudtak mit kezdeni az utasok a hirtelen jött szabadsággal, és mennyire kerestek inkább kifogásokat, hogy övék lehessen az elkövetkezendő évek gulyáskádárista kompromisszumos világa. Ahogy nem tudtak mit kezdeni vele később sem, a rendszerváltás után, de az már nyilván egy másik történet…

Nehéz azonban megemészteni a Szabadság – különjárat hosszának atipikus voltát. Rövidfilmek nyilván hosszú, és szerkezete, témája sem felel meg a klasszikus rövidfilmes formáknak. Egész estés játékfilmnek viszont érezhetően kevés a történet, nincs annyi az alapanyagban. Nem is csoda hát, hogy ezzel a fura, kicsit kevesebb, mint egy órás időtartammal sikerült megjelennie. De ebben aztán tényleg minden benne volt: gépeltérítés, krimi, szerelmi szál, egyedülálló anya története, és egy kicsi előzetes az ’56-os forradalomhoz. Utóbbi sajnos nagyon erőltetetten kerül a film végére, és ez tényleg sokat ront az összképen.

Mindenesetre ne legyünk igazságtalanok, örömteli, hogy ez a trend, egyúttal a bűnügyi filmes/thriller szubzsáner tovább virágzik, hogy beszélünk róla, és lehetőséget teremt egy ilyen cikk megírásához is. Követendő példa a Szabadság – Különjárat.

A dokumentumfilm: Szabadság szárnyán

Ugyanúgy 2013-ban jelent meg egy dokumentumfilm is, amely úgymond extraként került a tavasszal megjelent DVD-re. Ez utóbbit is Fazakas Péter rendezte, de ezúttal a kisjátékfilmjeiről ismert Schwechtje Mihállyal együtt. A Margitán, Nagyváradtól nem messze ma is élő Moka Béla társaival és műlábával (!) valóban eltérített egy repülőt, de Nagyváradról, amely Bukarestbe tartott az 1970-es években, szintén Ausztriába, szintén disszidálás céljából. Nem ezt a történetet dolgozta fel tehát a tévéfilm, de hasonló témája miatt egy korongra került vele. A doku sajnos kevesebb erényt tud felmutatni, mint a játékfilm, hiszen noha ismét egy erős alapanyagot találtak az alkotók, a megvalósítás túl gyakran szeretné elkerülni a “beszélő fejek” dokumentumfilmes betegséget, ezért mindent bevet az illusztrálás céljából. Pedig Moka Béla önmagában nagyon erős alapanyag, aki féllábbal végrehajtja az akciót, majd honvágyból hazaszökik. Egy nagyon erős személyiség, egy mindenre elszánt eredeti figura, akiben nem bíztak eléggé a rendezők. Lehet, hogy nála – és a szintén érdekes, férjétől teljesen elütő Mokánénál – működtek volna azok a beszélő fejek. Kicsit kevesebb az eseményből és több a személyekből, a mögöttük meghúzódó szándékokból sokkal érdekesebb, intenzívebb eredmény lett volna.

Moka_Bela__Szabadsag_Szarnyain

Sergő Z. András

Sergő Z. András a Filmtekercs.hu alapítója és 2022-ben bekövetkezett haláláig felelős szerkesztője volt. Aktívan követte Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film eseményeit. Érdeklődési körébe tartoztak a dokuk, a kamaradarabok, a sport- és a valláspolitika.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com