Vászon nélkül

Kapunyitási pánikom van, és anyámnál a kulcs – James White

jameswhiteA James White huszonéves főszereplője tinédzser létállapotában még magáról sem tud gondoskodni, váratlanul viszont hatalmas felelősség hull a nyakába. A film azt mutatja be, hogyan birkózik meg a kettős teherrel.

Körbenézve kiderül, hogy rengeteg James White-ot ismerünk: olyan fiatalokat, akiket kapunyitási pánik gyötör. Ők azok a huszonévesek, akik megijednek a hirtelen jött felnőttségtől, megakadnak az új elvárások akadályai között, nem mernek elköteleződni és határozottan kilépni az életbe. Ha el is indulnak valamerre, akkor is bizonytalanok, hogy jól döntöttek-e, hiszen a felnőttkor előnyeiről szőtt álmaik már szertefoszlottak, a realitás viszont nem elég motiváló.

Első ránézésre felelőtlen főhősünk, a tökéletesen tucatember James White is beleillik ebbe a kategóriába, és időről időre vissza is csúszik bele. Az élet mégis kirobbantja a kényelmes létállapotból: váratlan terheket kénytelen cipelni, akarata ellenére hatalmas felelősséget kell vállalnia. Nem elég ugyanis, hogy (a film legelején) meghal James apja, az anyja is rákos lesz, állapota pedig egyre romlik.

james_whiteJames ekkor átugrik egy életszakaszt: eddig gyerekként viselkedett, az anyjával élt, bulizott, verekedett. Most viszont szülőszerepbe kényszerül, hiszen neki kell ellátnia leépülő anyját. A „normális” felnőtt élet kellékei, tehát a fix állás, biztos párkapcsolat eddig is hiányoztak, az új helyzetben pedig még kevesebb rá az esély, hogy a tétova, tehetetlen férfi még ezeket is megszerezze – bár tesz néhány kísérletet. James igazi tragédiája, hogy éppen akkor láncolja magához az anyja (akaratlanul is), amikor megpróbált elszakadni tőle – a lelkileg, szellemileg és fizikailag is terhes, mégsem visszautasítható anyaápolás váratlan gátként vágja el James-t a nem is annyira vágyott, a társadalom szemében mégis szükségszerű fiatal felnőtt szereptől.

Nehéz eldönteni, hogy a főhős elkényeztetett gyerekként a körülmények áldozata, vagy egyszerűen csak önző és reménytelen alak. Így a James White súlyosbodó konfliktusai, a férfi küzdelmei attól függően érintenek meg, hogy át tudjuk-e érezni James helyzetét. Josh Mond félig önéletrajzi, első egészestés filmje (az operatőr egyébként Erdély Mátyás) a kapunyitási pánikkal aktuális társadalmi témát érint, de ezt egy családi drámába keveri bele, a két törekvés pedig mintha kioltaná egymást. A hipszter korképhez nem elég részletgazdag James és környezete bemutatása, a drámához pedig nem elég szimpatikusak vagy aprólékosan kidolgozottak a karakterek. Így két hiteles pillanat között kissé bizonytalanul lavíroz a film, amit a kevésbé empatikus nézők úgy is értékelhetnek, hogy a James White unalmas.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás. Újságíróként dolgozik több médiumnál. A Papírfény rovatot vezeti. [email protected]