Kritika

Lehetek a tanítványa, mesterem? – A tanítványok

A tanítványokban Magyary Zoltán professzor körének történetéből a huszadik század minden magyar problémája kibontható.

A film

A tanítványok Bereményi Géza első rendezése – ez talán meglepő, tekintve, hogy a film 1985-ös. Bereményi ekkor már aktív forgatókönyvíró volt, ám – szakos diploma híján – filmet még nem rendezett. A tanítványok így atipikus elsőfilm: virtuóz, kicsit túlzsúfolt gondolatilag és technikailag, de látszik rajta a rengeteg tapasztalat, témájában, kérdésfelvetéseiben pedig megelőlegezi a későbbi rendezéseket, magán viselve azok értékeit.

Mik lennének Bereményi visszatérő témái? Elsősorban a huszadik századiság, az átlagsorsok rendkívülisége, morál és túlélés – nemcsak rendezéseiben (például az Eldorádóban), de forgatókönyveiben (mint a Megáll az időben vagy újabban az Apacsokban) és dalszövegeiben (Cseh Tamás) is. A tanítványok a század első felébe kalauzol, egy kissé elfeledett reformert, a jogász és közigazgatás-tudós Magyary Zoltánt (Gelley Kornél) állítva a középpontba: a körülötte gyülekező tanítványok, vetélytársak képezik le a harmincas-negyvenes évek társadalmi viszonyait, mindez az általuk rendezett, Teleki Pál (Rajhona Ádám) által támogatott, majd betiltott kiállításban éri el tetőpontját. Mesterek és tanítványok, grófok és politikusok, kommunisták és fasiszták, nincstelen parasztok és zsidók: a film visszatérő kérdése, hogy a társadalmi tényezők mennyire határozzák meg az embert, aktuálisan melyik jegy beszél valakiből?tanitvanyok

A társadalmi feszültségek, politikai ellentétek szövevénye a főszereplő, a paraszti származású, pesti egyetemre kerülő fiatalember (Eperjes Károly) szemszögéből mutatkozik meg, aki viszont a nézőhöz hasonlóan sokszor idegenként tévelyeg az ismeretlen új közegben. A tanítványokban így nemcsak a képek homályosak és nehezen kivehetők, hanem olykor a történetben is bajos eligazodni és megérteni minden utalást – talányos maradt a film már harminc éve, de épp emiatt izgalmas. Már maga a cím is érezhetően sokrétű, de a többlettartalom nem konkretizálódik: az, hogy ki kinek a tanítványa, illetve utódja, sokáig kardinális kérdésnek tűnik, a film egyik tanulsága mégis az, hogy a jövőt kevéssé befolyásolta Magyary körének működése.

https://www.youtube.com/watch?v=Ukjqu1TY_eE

Van ugyanis egy második idősíkja is A tanítványoknak, mégpedig a film jelene: a nyolcvanas évek. Ezt a generációt már egészen más kérdések foglalkoztatják: Eperjes itt az előző karakterének fiát játssza, akinek egyetlen vágya, hogy apjával (akit pedig Eperjes édesapja alakít) végre elmenjenek a strandra. A reformerek haszontalan öregemberekké váltak, a szociális és közigazgatási felmérések érvényüket vesztették… Így A tanítványokból torzó jellege ellenére teljes képet kaphatunk század középső feléről, hiszen a jól megválasztott kérdéskörből minden további is kibontható, csírájában minden huszadik századi magyar probléma jelen van a filmben. Ezért a gazdagságért érdemes újranézni a filmet, mely DVD jóvoltából immár jó minőségben is lehetséges lesz.

A lemez

A kiadvány bónuszanyagán Bereményi Géza és az operatőr, Kardos Sándor mesél a film ötletének különös körülményeiről, a Magyary-jelenségről, a látvány kialakításáról és A tanítványok fogadtatásáról.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió. Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu főszerkesztője.
gyongyosililla@filmtekercs.hu

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com