Egy olyan trashfilmmel állok szemben, amelynek jövőbeli univerzumában nácikra emlékeztető zombi-robotok vették kezükbe a világ irányítását, s az élükön álló vámpírt (!), gróf Draculont csak egy kiborg tudja legyőzni – mégsem tudom egyértelműen pocskondiázni az alkotást. Mi lehet az Emborg titka?
A film
Talán, hogy az Emborg egy „örömfilm”, aminek lelkesedés a veleje. A kanadai geekcsapat (Astron 6) filmimádata alá tudta dúcolni a sablonos, a játékidő előrehaladtával mindinkább a paródia irányába elhajló szerkezetet.
Mert az Emborg nem paródiának indul, a címszereplő megszületését ábrázoló, meglepően hangulatos főcím és a meghökkentően egyedi látványvilág legalábbis egy komolyan vehető filmet ígér. A látványvilág egyébként is csak felületes, a plázafilmekhez szokott szemnek lehet béna, a vizuális effektek annyira szokatlanok, hogy már-már érdekesek. Steven Kostanski rendező többek között bábszörnyekkel, stop-motion technikával és vetített háttérrel is dolgozott, az akciójeleneteknél érezni a 80-as, 90-es évek videójátékainak, illetve animéinek hatását. De könnyedén fel lehet fejteni, hogy az Astron 6 mely filmeket tartja kultikus tiszteletben? Robotzsaru, Terminátor, Csillagok háborúja – a jól elhelyezett intertextek sem a produkciót, sem a cselekményt nem árnyalják (hála isten), inkább csak segédkezet nyújtó díszítőelemek, mint a jegyzeteken a post it-ek.
De bármennyire is elkötelezett filmrajongók a készítők, a forgatókönyvírással és a hangnemkeveréssel hadilábon állnak. Sablonokra építkeznek, karikatúrákat rajzolnak, helyenként ügyesen is játszanak velük, a mértéket viszont nem ismerik. A cselekmény szerkezetét a címszereplő világmentő hőssé válására húzzák fel, a mellékkaraktereket viszont nem egyszer motiválatlanul hagyják küzdeni. Karikatúráik úgy vesztik el értéküket, ahogy a figurák mögül elfogy a jellem, a mondanivaló. A humorosnak szánt epizódok több esetben öncélúvá válnak: míg a szerelemre gyúló nácizombi henchman jelenetei valóban megmosolyogtatóak, addig a diszlexiával küzdő szépfiú esetlensége érdektelen. S ha már öncélúságnál tartunk, ritkán szoktam panaszkodni színészi játékra, de a baráti színészgárda túlzó gesztusai – viccen kívül – idegtépőnek bizonyultak.
Összességében mégis csak üdvözölni tudom az Astron 6 munkáját, s reménykedem abban, hogy a Biozsaru ígéretes promó előzeteséből egyszer film lesz, s az alkotók a felemlegetett hibákat is kiküszöbölik.
A lemez
Az ADS Service kiadványa sajnos nem tartalmaz extrákat.
