Kritika

Pandúr-rabló – Blitz

Rövid időn belül két tehetséges forgatókönyvírónak is megakadt a szeme az ír Ken Bruen munkásságán, ám William Monahan, illetve Nathan Parker (Hold) szkriptjéből sem született fajsúlyos zsánerfilm.  Míg a London Boulevard egy cselekményében kiszámítható, de hangulatában emlékezetes gengszterfilmként még megállta a helyét, addig a zsarufilmek sorát gyarapító Blitz maximum a merészebb erőszak-jelenetek okán tűnik kirívónak műfajában. Elsőfilmes rendezője nem tudott a rendőri hivatástudat erkölcsi dimenzióiról érdemben beszélni.

 A film

A Blitz sajnos tipikus elsőfilm. E megállapítás egyrészt magában foglalja, hogy a debütáló Elliot Lester nagyjátékfilmje kétségkívül ambiciózus vállalkozás, másrészt előre is jelzi, hogy az ifjú direktor sokrétű mondanivalóját csak súlyos aránytalanságok mentén tudja érvényre juttatni. A Blitz azon oknál fogva imbolyog valahol a sorozatgyilkossal operáló thriller és a drámai szólamokkal megspékelt zsarufilm határán, hogy egyszerre meséljen a londoni utcák elvadulásáról, a törvény, illetve a sajtó által megkötött fakabát-kezekről, s a rendőri hivatástudat morálisan megkérdőjelezhető alkalmazkodóképességéről. E társadalomtudatos következtetések alátámasztására több párhuzamosan kifejlődő cselekményszál szolgálna, csakhogy Elliot Lester bizonytalan kezei között nem talál összhangra a rendőrgyilkos szorgos áldozathalmozása a fogyatkozó rendőrőrs munkaköri, illetve magánéleti konfliktusainak kibontásával. A műfaji követelmények toldozott-foltozott vékájából sajnos a konklúziók ösztönző levonása nélkül folyik féltucatnyi megterhelt zsaru-személyiség sorsa a piszkos utcákra.

 A Blitz egyik súlyos hiányossága, hogy a londoni kerületek lezüllése a realizmus kínos mellőzésével ábrázoltatik; jellemző, hogy az urbánus környezet elnagyolt megjelenítésével szemben a legmaradandóbb kortárs ízt a breakbeat muzsika elfajuló duruzsolása okozza. A valósághűség szándéka inkább az erőszakjelenetekben érhető tetten. A rendező mintha a címszereplő rendőrgyilkos nyílt utcai támadásaival akarta volna kifejezni a brit főváros köztereinek veszélyessé válását, csakhogy az önimádó őrült alakja egyrészt Aidan Gillen – egyébként tőle szokatlan – ripacskodásától súlytalanná válik, másrészt annak kendőzetlen kalapácsos ténykedéséhez városképből fakadó sötét hangulat nem társul.

Kellő komorság híján csupán néhány szájbarágós sztoriból ismerjük meg az utcai rögvalót, így pedig a rendőrökre nehezedő nyomás csaknem komolyan vehetetlenné válik. Holott a Blitz velejét éppen a rendőrök által cipelt teher jelentené. Lester ezért is fedi fel, hogy a nyomozók kezét nemcsak a törvény, hanem a szenzációhajhász sajtó is megköti; bár ez a szál – a sorozatgyilkos önimádatával egybeforrasztva – néhány közvéleményt borzoló szalagcímtől eltekintve ugyancsak kidolgozatlan marad.

A teljes kudarctól a színészek mentik meg a zsarufilmet, akik alázatos magatartást tanúsítva, karaktereikben a drámai potenciált meglelve, keltik életre a rendőrfigurákat. A rendőrőrs tagjainak életkörülményeiből egyrészt fény derül arra, hogy a külvilág által rájuk helyezett nyomás már munkaközösségüket is bomlasztja. Az egyik nyomozót (Paddy Considine) homoszexualitása miatt kezdték ki munkatársai, a rendőrnőkkel szemben pedig markánsan él a hímsovinizmus. Mégis szinte kizárólag a munka tartja életben hőseinket. Egy feleségét elvesztő, idős tiszt (Mark Rylance) a gyász elől is az őrsre menekül, s a renitens főhős is hasonlóképpen cselekedik, csakhogy ne kelljen alkoholmámorban bámulnia a plafont. A sorozatgyilkos utáni törvényes hajsza azonban megingatja több zsaru hivatástudatát, s ezt a lélektani folyamatot Elliot Lester már végképp nem tudja következetesen kifejteni. Hiába támogatja meg egy drogbandába beépült rendőrnő (Zawe Ashton) mellékszálával, a főhős (Jason Statham) példaértékű identitásválságát önmagában parádésan betetőző finálét konzekvensen felépített cselekményszál híján nem tudja katartikussá tenni. Bizonyos szempontból Jason Statham feleslegesen rosszalkodja végig hiteles alakítással a filmet, mert a rabló-pandúr szereposztás külcsínben is ábrázolt felcserélődését az egyszeri néző ugyan nyugtázni még tudja, de az erkölcsi rend felborulásának ténye már jószerivel teljesen hidegen hagyja.

A lemez

A Select Video kiadványa sajnos nem tartalmaz az extrákat.

Értékelés: 5/10.

Blitz

színes, angol-francia-amerikai akcióthriller, 97 perc, 2011

rendező: Elliott Lester
író: Ken Bruen
forgatókönyvíró: Nathan Parker
zeneszerző: Ilan Eshkeri
operatőr: Rob Hardy
producer: Steve Chasman, Zygi Kamasa, Donald Kushner, Brad Wyman
vágó: John Gilbert

szereplő(k):
Jason Statham (Tom Brant nyomozó)
Paddy Considine (Porter Nash)
Aidan Gillen (Barry Weiss)
Zawe Ashton (Elizabeth Falls)
David Morrissey (Harold Dunphy)
Richard Riddell (PC McDonald)
Des Barron (vásárló)
John Burton

IMDb

A DVD megjelenésének dátuma: 2012. június 26.
Szinkron: magyar, angol.
Felirat: magyar.
Extrák:-
Ár: 3190 Ft.

Kiss Tamás

Kiss Tamás a Filmtekercs szerkesztője. Gimnáziumi tanárként mozgóképkultúra és médiaismeret, illetve történelem tárgyakat oktat. Rajong a western, a horror és a gettófilm műfajáért, valamint Brian De Palma és Sidney Lumet munkásságáért.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com