Kritika

Vörös/fehér tabló – Csillagosok, katonák

Csillagosok, katonák

Harminc-negyven évvel azelőtt, hogy Kapa és Pepe agymenéseit álmodta vászonra, Jancsó Miklós a modern filmművészet fontos alakjaként olyan remekműveket alkotott, mint a filmtörténeti jelentőségű Szegénylegények, vagy jelen írásunk tárgya, az 1967-es szovjet-magyar koprodukcióban készült nagyszabású történelmi tabló. A Csillagosok, katonák révén az életmű újabb jelentős darabja jutott el a hazai DVD-kiadásig.

A film

A Csillagosok, katonák – amellett, hogy folytatja a Szegénylegények tematikáját, a hatalom természetének vizsgálatát, az elnyomók és elnyomottak közti folyamatos és kétélű viszony módszeres ábrázolását – egy fokkal továbblép a „jancsói” forma felé. Nincsenek kidolgozott karakterek, nincsenek egyének, még annyira sem, mint a Szegénylegényekben vagy a Fényes szelekben. Csak alakok vannak a történelem nagy színpadán, és csoportok, melyekhez való tartozás sohasem állandó.

A helyszín és az időpont ezúttal az 1910-es évek végi „Szovjet-Oroszország”: a kies lankákon javában folyik az új hatalom képviselőinek és a cári rezsim híveinek polgárháborúja, vörösök és fehérek csatája a puszta kietlenségében, köztük a magyar hadifoglyokból álló kommunista század tagjaié.

Talán ez Jancsó legnagyobb szabású filmje. A szovjet koprodukciónak köszönhetően teljes csatajeleneteket volt képes a rendező a pusztaságba helyezni, miközben kamerája és alakjai ugyanúgy „keringőznek” a kietlen tájakon, mint mindig, rituálévá absztrahálva a történelem örökös körtáncát, a hatalom különös szertartásait. Helikopteres felvételek, lovas csapatok harca a repülők ellen, a Marseillaise-t éneklő, halálba gyalogló sereg – mindez természetesen Jancsó megszokott hosszú, kanyargós beállításaiban elmesélve.

Az egyik markáns jelenetben egy tiszt megfosztja egyenruhájától és kardjától katonáját, szimbolikusan kitagadva őt a csoportból, melybe egészen addig tartozott és melynek nevében cselekedett. De ugyanilyen jellegzetes a tény, hogy azonos terekben egyszer az egyik csoport tartja rabságban, megaláztatásban a másikat, majd egy hirtelen fordulat következtében az ellenfélnek kedvez a hadiszerencse, a viszony pedig az ellentétébe fordul. A rezesbanda, amint a halálba kíséri az erdőbe vezényelt hadifoglyokat, vagy a kórházban megbúvó menekültek jelenetei – mind-mind emlékezetesek, még így, majdnem fél évszázad távolából is.

A szerepekben szokás szerint felbukkannak a korszak nagy magyar színészei és ifjú titánjai (Kozák András, Madaras József, Molnár Tibor), ezúttal azonban a szovjet színészek garmadája alkotja a szereplőgárda magvát (az igen fiatal Nyikita Mihalkov például egy fehér tisztet alakít). Ezért ne is legyen meglepődve senki, hogy a játékidő nagy részében „feliratos magyar filmet” látunk.

Mindent egybevetve, aki kedveli Jancsó stílusát és korabeli filmjeit, annak kihagyhatatlan alkotás ezen munkája is, aki pedig most ismerkedik életművével, annak bátran ajánlható (a Szegénylegények mellett) kezdőműnek. Innen (sajnos) csak lefelé ívelt később a pálya.

A lemez

A Filmarchívum rendkívül igényes kiadással örvendeztetett meg bennünket: a kétlemezes változat első lemezén egy korabeli werkfilmet láthatunk Jancsó művének forgatásáról, Kézdi-Kovács Zsolt rendezésében (Kamerával Kosztromában), illetve egy vadonatúj, 50 perces dokumentumfilmet a Csillagosok, katonák születéséről. A második lemezen pedig megtekinthetjük a film Szovjetunióban forgalmazott változatát, mely a magyarral ellentétben mindössze 67 perc.

Rudolf Dániel

Nem is tudom mikorra vezethető vissza a film iránti érdeklődésem (értsd szenvedélyes rajongásom), talán valamikor ovis koromban történt először, hogy éles kritikusi szemmel elemeztem a Gumimacik aktuális epizódjait. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Jelenleg az ELTE bölcsészkarán tanulok filmtudomány mesterképzésen, korábban kommunikáció szakon végeztem a Kodolányi főiskolán, és időközben diákzsűriztem is pár filmfesztiválon.

Filmek: Elsősorban a filmtörténet és a klasszikusok érdekelnek, ezen belül bármi, Bergmantól a B-noirokig. „Emberi gyengeségemnek” a klasszikus Star Trek sorozat iránti rajongásomat tartom.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com