BIDF 2015: Telt házas vetítésekkel zajlik a fesztivál az Urániában

Telt házas bemutatókkal zajlik az Uránia Nemzeti Filmszínházban a vasárnapig tartó nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál, a BIDF. A produkciók alkotói a vetítések után filmjeik születéséről és hatásáról mesélnek a közönségnek.

A Budapest International Documentary Festival (BIDF) programjában két alkalommal vetítenek minden alkotást. A szerdai és csütörtöki műsorban szereplő A mi falkánk című amerikai dokumentumfilm, valamint A csend királynője című lengyel munka is láthatóan tetszett a nézőknek.

A Nézz szembe a sztereotípiákkal! szekcióban szereplő A csend királynője, Agnieszka Zwiefka lengyel-német koprodukcióban forgatott filmje, egy súlyos hallássérült tízéves kislányról, Denisáról szól, aki beszélni sem tanult meg, de a tánc nyelvén minden gondolatát, érzelmét képes kifejezni. A gyerek a felvételek alatt egy ideiglenes városszéli táborban élt Romániából érkezett családjával Lengyelországban, ahol kéregetésből próbálták fenntartani magukat.

A rendezőnő, akinek filmjét szombaton ismét műsorra tűzi a fesztivál, a vetítés után elmondta, hogy három évig forgatott a táborban. A város közben jogi lépéseket tett az összetákolt barakkokban élők eltávolítására, de nem akartak a filmesek előtt cselekedni, végül hivatalos eljárásban ejtették is az ügyet. Később mégis lerombolták az egymás mellett álló két telep egyikét, a másikat viszont a filmesek közbenjárására sikerült megmenteni.

Zwiefka elmesélte, hogy A csend királynője közös alkotás, Denisát alkotótársaként tüntette fel, mivel együtt csinálták a filmet. A kislány koreografálta a legtöbb táncjelenetet is, makacsságával azt is sikerült elérnie, hogy a száz profi táncossal forgatott zárójelenetet végül úgy vegyék fel, ahogy ő szerette volna.

Denisa életében óriási fordulatot hoz, amikor a szemétben guberálva talál egy bollywoodi DVD-t, amelynek álomvilága, táncai teljesen elvarázsolják. Nagy változást hoz az életében az is, amikor hallókészüléket kap, egy városi táncversenyen is elindul.

A telepen élő gyerekekkel nem volt nehéz együtt dolgozni, a történésekbe azonban semmilyen módon nem akartak beavatkozni, hogy a film elkészülte után jobban tudjanak kampányolni a kislány érdekében – mondta el a rendezőnő.

A csend királynője több nemzetközi mustrán nagy visszhangot keltett, a vetítéseket követően sikerült támogatókat szerezni, így Denisa hamarosan speciális iskolába kerülhet Lengyelországban, ahol táncolni is tanulhat. Zwiefka hozzáfűzte, hogy a kislány, aki továbbra sem tanult meg beszélni, most Romániában él, a családjától távol, de telefonon tartják a kapcsolatot: Denisa mondanivalóját ismerősei tolmácsolják, a rendezőnő pedig emotikonokkal üzen vissza.

A mi falkánk című dokumentumfilmben hat fiú lázad fel apja ellen. Az alkotás rendezője, Crystal Mosella egy New York-i utcán figyelt fel a hat fivérre, akik különös benyomást keltettek. Mint kiderült, a fiatalemberek egy hónappal korábban léptek ki először az utcára, születésüktől fogva a világtól elzárva éltek egy manhattani lakásban, akár egy furcsa törzs. A hat fiút és egy kislányt édesanyjuk tanította, a családot nem látogatta se barát, se rokon. A fivérek a világról filmeken keresztül alakították ki elképzeléseiket, a kedvenceik közé tartozó Tarantino-mozikat szóról szóra leírták, megtanulták, és maguk gyártotta díszletekkel, kellékekkel el is játszották. A filmezés és zenélés mindennapjai része volt. Az elszigetelten felnőtt, magányos fiúk lázadása egyikük szökésével kezdődik.

Izabella Tzenkova, a dokumentumfilm producere a zsúfolt terem előtt megtartott csütörtöki vetítés után elmondta, hogy a produkció négy évig készült, a forgatást egy éve fejezték be. Mosella először hónapokig egy parkban forgatott a fiúkkal, ezt követően ment fel a lakásukba. A család otthona száz négyzetméteres, hatszobás lakás, de ebből a szomszédok felé eső két szobát nem használták, hogy ne hallatsszon át életük a falakon.

A szülők szociális segélyekből éltek. A forgatás során a Dél-Amerikából származó apa is megszólalt, mint mondta: eredetileg azért jöttek New Yorkba, hogy pénzt keressenek, és Skandináviába költözzenek, de ez nem sikerült és ott ragadtak. A szülők kitartottak a mellett, hogy a legjobbat akarták gyerekeiknek: féltették őket a társadalom káros befolyásától.

Tzenkova a fiúk későbbi sorsáról szólva elárulta, hogy a forgatás óta két fiú elköltözött otthonról, munkát vállaltak, barátokat szereztek, és két másik fivérük is próbál a saját lábára állni.

A BIDF pénteki programjában két, Európai Filmdíjra nevezett alkotás is látható: Hörcher Gábor Drifter című dokumentumfilmje, valamint a Toto és nővérei, a Romániából származó, de Németországban letelepedett, 36 éves Alexander Nanau munkája. A fesztivál vasárnap este zárul a díjak kiosztásával és a díjazott filmek vetítésével.