Fesztivál Fókuszban

Cannes 2014: Változatok szatírára – Maps to the Stars és Wild Tales

Wild Tales - Julieta sylberberg y Rita Cortese Íme két film a versenyprogramból: a Maps to the Stars, David Cronenberg cinikus horrorparódiája, és a Wild Tales, Damián Szifrón abszurd szkeccsfilmje. Mindkét film társadalomkritikus, és az is közös bennük, hogy hajlamosak túlzásba esni. A két rendező tapasztalati háttere és karaktere viszont nagyon is eltérő.

A kanadai botrányhős, a biohorror atyja visszajáró vendég Cannesban, ötödszörre kerül filmje a versenyprogramba. Korábban a Karambolért kapta meg A Zsűri Különdíját (1996). 1999-ben az eXistenZért Ezüst Medvével jutalmazták a Berlinálén. A veszélyes vágyat 2011-ben jelölték Arany Oroszlánra. Számos olyan díj tulajdonosa, amelynek a létezéséről az olvasók valószínűleg még sosem hallottak (két személyes kedvencem a Fantafestival és a Gotham Awards).

A Maps to the Stars a hollywoodi sztárokat röhögi ki, egytől-egyig neurotikusnak, közönségesnek és önteltnek ábrázolva őket. Igazi prototípusnak számít a frusztrált és kiégett ex-sztár, Havana Segrand (Julianne Moore idegesítően alakít egy idegesítő karaktert), Saját anyja visszajáró szellemével küzd, akit még életében sem bírt elviselni, nemhogy halálában. Ez a közeg igazi aranybánya egy pszichoterapeutának, nem csoda, ha Dr. Stafford Weiss (John Cusack) már egy vagyont keresett az önsegítő könyveivel és a kézrátételes gyógyítással.

Ő kezeli Havana látomásait is, pedig a saját családjában is lenne megoldanivaló. A fia, Benji (Evan Bird) gyereksztár, aki 9 éves kora óta próbál leállni a drogokkal, lányát, Agatha-t (Mia Wasikowska) piromániával kezelték egy klinikán. Amikor Agatha kikerül a kórházból, munkát és szerelmet is talál Hollywoodban. Megismerkedik egy jóképű limuzinsofőrrel, akit nyilván Robert Pattinson játszik. A szívtipró egyetlen arckifejezéssel játssza végig a filmet, de úgy tűnik, nem is kell több, hiszen mégiscsak eljutott Cannesba, ráadásul már másodjára (legutóbb 2012-ben, szintén Cronenberggel és a Cosmopolis-szal).

Maps to the starsA rendező vissza is tér a horrorhoz, meg nem is: előveszi, leporolja a zsánert, de átfordítja paródiába, mintha egyszerre nevetné ki magát és 2000-es évek horrorsikereit (A kör, Ördögűző, Evil dead, stb.). A zsáner kiforgatásával akkor tudott volna bárkit is megdöbbenteni, ha egy jó 30 évvel korábban áll elő vele. Mert időközben beelőzte a horrorparódia-divat (Piranha, Bújj, bújj, ördög, Rossz ízlés, Hullajó, Drakula halott, de élvezi Stan Helsing, Haláli hullák hajnala, stb.), ráadásul a Maps to the starsnal jobban sikerült darabokkal.

Az az érzésem, hogy Cronenberg egyszerűen elkésett ezzel a filmmel. Mint mindig, most is rettentő cinikus filmet rendezett, de ez már nem elég ahhoz, hogy szálka legyen Hollywood szemében. Kifigurázhatja a sztárvilágot, a stúdiórendszert, csakhogy ezt megtette már előtte Lynch az Inland empire-rel, a Eithel és Joel Coen a Hollywoodi lidércnyomás-sal, Ben Stiller a Trópusi viharral, Arthur Hiller a Burn Hollywood, Burn-nel, stb.A filmes önreflexió a 90-es évek óta egyenesen horrorfilmes klisé (Sikoly-filmek, The Blair Witch-project, Paranormal Activity), a horror társadalomkritikával való megtöltése pedig már 40 éve eszébe jutott George A. Romeronak.

Ráadásul a film sem horrorként, sem szatíraként nem működik. A horrorelemek erőtlenek és komolyan vehetetlenek, meg sem közelítik a Poronytok (1979), A légy (1986), vagy a Karambol (1996) hátborzongató, gyomorforgató pillanatait. Ami a humort illeti, kizárólag verbális poénokat lődöz, de többségük valódi sztárok emlegetésére, vagy ízléstelenségre korlátozódik.

Damian Szifrón filmje, a Wild Tales sokkal érettebben kezeli a humort: az ő filmje helyzetkomikumokra épül, ezért a párbeszédei kevésbé sziporkázóak, mint Cronenbergé. A pályája elején járó argentin rendező most először szerepel A kategóriás filmfesztiválon, korábban főleg TV-sorozatokat írt és rendezett. Pimaszsága, morbid humora friss szín a fesztivál palettáján.

Eszeveszett mesek  (Wild Tales)

A Wild Tales szkeccsfilm, jól megírt, rafinált epizódokkal és csupán néhány vonallal felrajzolt, de érdekes karakterekkel. A rendező maga írta a forgatókönyvet, érdekes alaphelyzeteket talál ki, amelyek olyasmi módon válnak egyre abszurdabbá, mint Martin Scorsese Lidérces órák-ja. Ezt az érzelmi fokozást sikerült mindegyik részben elérni. A történetek a bosszút tematizálják és nagyon tanulságosak. Például: Miért ne ebédelj abban az étteremben, ahol olyanok dolgoznak, akiket korábban tönkretettél? Ha hűséget esküdtél valakinek, esküdj neki bosszút is. Mit tegyen egy dúsgazdag, befolyásos üzletember, ha a fia részegen elgázol és cserbenhagy valakit? Miért nem érdemes ujjat húzni egy robbantási szakértővel?

Ennél többet elárulni már spoiler lenne. A sztorik izgalmasak, néha egyenesen hátborzongatóak, kár, hogy alkalmanként túlzásba esnek. Az általuk megfogalmazott kritika Buenos Aires társadalmát érinti: csak a pénzük után futó, szívtelen uzsorások, befolyásos üzletemberek, korrupt ügyvédek, fiatal, de máris dúsgazdag menedzserek, elképesztő bürokrácia és betarthatatlan parkolási szabályok jelennek meg az epizódokban.

Javier Julia operatőr kísérletezik az alsó-felső kameraállással és időnként egészen szokatlan helyekre rögzíti a kameráját (ajtóra, plafonra, autó motorháztetőjére, stb.) Ezek a beállítások következetlenek és kiforratlanok, talán a következő közös filmjükben a helyükre kerülnek majd. Az epizódok főszerepeit Ricardo Darín (Szemekbe zárt titkok, A kilenc királynő) , Leonardo Sbaraglia (Füstbe ment pénz, Város határok nélkül) és Dario Grandinetti (Beszélj hozzá!) játsszák, társproducerként Pedro Almodóvar közreműködött. A Wild Talesnek minden egyes perce remek szórakozás, jó esély van rá, hogy hamar közönségsikerré válik.

Avatar

Puskás Lilla

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..