Fesztivál

Cannes – A „nagy öregek” napja

Alain Resnais

A világhírű sztárok (Brad Pitt, Nicole Kidman) és az angolszász mozi legnagyobbjainak érkezése előtt hétfőn a cannes-i filmfesztiválra visszatérő vendégeknek számító „nagy öregeké” volt a vörös szőnyeg: a 90 éves francia Alain Resnais (a képen) a színház világa előtt tisztelgett, az iráni Abbász Kiarosztami egy japán szerelmi történetet dolgozott fel, a dél-koreai Hong Szang Szu (Hong Sang-soo) pedig Isabelle Huppert-rel forgatott.

Resnais Vous n’avez encore rien vu (Még semmit sem láttatok!) című filmje Jean Anouilh 1941-ben írt Eurüdiké című színdarabja alapján készült. A rendező arra kérte a színészeket (Sabine Azéma, Pierre Arditi, Lambert Wilson és Anne Consigny) – akik saját nevükön játszanak a filmben – hogy ítéljék meg az Eüridiké egyik rendezését. Ők azonban a filmben fokozatosan magukévá teszik a darab szövegét, amelyet korábban már mindannyian játszottak színpadon, és elkezdik a filmes valóságban is megtestesíteni a szereplőket: ketten lesznek Orfeusz, ketten pedig Euridiké és a többi szerep is megkettőződik, a történet valóságos társasjátékká válik.

A kilencvenedik születésnapját két hét múlva ünneplő Resnais szerint szó sincs arról, hogy végelszámolásra készülne: „Ha végrendeletként gondolnék erre a filmre, akkor soha nem lett volna erőm leforgatni” – mondta a rendező a filmje sajtótájékoztatóján. „Ez  a film arról a hatalmas szeretetről szól, amelyet a 15 színész, a filmművészet és általában a színház iránt érzek” – tette hozzá Resnais, aki többször is megnevetette az újságírókat. Arra a kérdésre, hogy miért pont Vous n’avez encore rien vu (Még semmit sem láttatok!) a film címe, egy anekdotával válaszolt, miszerint a vágószobában „magától adta magát ez a mondat”, amelyet eleinte viccként használt a stáb, aztán egyfajta beszólás lett a vágó és a rendező között, míg végül megtartották címnek, mert egyszerre hordozza magában az élet ígéreteit és rejtélyeit.

A cseresznye íze című filmjéért 1997-ben az Arany Pálmát elnyert Abbász Kiarosztami egy Japánban forgatott, kezdet és vég nélküli történettel tért vissza Cannes-ba. „Az utóbbi években többé-kevésbé egyértelmű dolgok miatt Iránon kívül kell dolgoznom” – hangsúlyozta a rendező Cannes-ban.

A francia-japán koprodukcióban készült Like Someone in Love főhőse egy éjszakánként prostituáltként dolgozó szociológiaszakos hallgató, Akiko (Takahasi Rin), akit egyik reggel az egyik ügyfele, egy öreg egyetemi tanár (Okuno Tadasi) visz el kocsival az egyetemre. Ott azonban Akiko féltékeny barátja (Kasze Rjo) azt hiszi az öregúrról, hogy a lány nagyapja. A helyzetből adódó félreértések egyre bonyolódnak, és a film megoldás nélkül ér véget.

„Lassanként jöttem rá, hogy a filmnek eleje sincsen. A filmem nem kezdődik el és nem is ér véget” – hívta fel a figyelmet a rendező, aki szerint ebben a dologban filmje a valós életre hasonlít. „Így kell filmet csinálni, kezdet és vég nélkül, mert akkor, meggyőződésem, hogy a néző ki tudja találni, hogy mi történhetett előtte és utána” – tette hozzá.

A lassanként félidejéhez érkező 65. cannes-i filmfesztivál (május 15-27.) kritikusai eddig Michael Haneke Szerelem című drámáját Jean-Louis Trintignant-nal a főszerepben és a román Cristian Mungiu (Dupa dealuri A hegyeken túl) című filmjét ítélték a legjobbnak.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..