Fesztivál Fókuszban

Primanima 2014: Csoda zsírkrétából – A fiú és a világ

fiu_es_a_vilag_6Gyönyörűséges, zsírkrétás, gyermekrajzos kaland vízimadár-hajók és bogárorrú vonatok között: brazil csoda, Annecy-győztes!

A fiú és a világ gyönyörű.

Sok-sok animációs film kritikája után: ez az egyik legszebb, amit valaha láttam.

A zsírkrétás gyermekrajzokra emlékeztető stílus megőrzi azt a kreativitást, amit a világ gyereklelkű szemlélete adhat – a torz alakokat, a tornyosuló felnőtteket, az antropomorf (vagy épp állati) struktúrákat; a zsiráfszerű teherdarukat, a vízimadár-hajókat, a bogárorrú vonatot. Minden színpompájával a szertelenségnek. És eközben profi animáció marad, azaz fordul és zoomol, perspektívát vált, teret érzékeltet. Sőt, éppen hogy eljátszik a kétdimenziós rajzlap-grafika és a valós tér egymásba illesztésével és olykor pont a rajzlap térré tágítása által ad mélységet az eseményeknek is.

O menino e o mundo / A fiú és a világ
Lovacska és fiúcska.

Alê Abreu rendező egyszerre nyerte el az Annecy fődíját és közönségdíját is (Annecy a világ első számú animációs díja – talán az animációs Oscar mellett). S ami még hihetetlenebb: egyedül, kézzel rajzolta a filmet. Nem találok szavakat, amik illenének erre a teljesítményre.

De Alê Abreu eközben a forgatókönyvíró (és egyébként a vágó) szerepét is betöltötte. A forgatókönyv szintén remek: nem az a kifejezett géniusz, mint ami a vizualitás mögött áll, de remek. Az apja nyomában a világnak nekiinduló kisfiú története szépen nő a kis kalandokból társadalmi tanulsággá. Mivel a természet szép és tarka, a város pedig randa és szennyszínű, egyből világos a mondanivaló: fúj, iparosodás és globalizáció, éljen a kis kunyhó az erdőszélen! A fiú és a világ igazán nem tartozik a visszafogott alkotások közé; amilyen harsány a tapétára mázolt zsírkréta, olyan harsány itt a globalizáció-kritika is. Hogy tetszik-e, a te egyéni döntésed.

O menino e o mundo / A fiú és a világ
Tarka dzsungel…

A film logikájába kétségtelenül bele lehet kötni. Értem én, hogy az ipari tömegtermelés kevésbé emberséges a vidám manufaktúráknál, de máskülönben honnan a tévé, amin az ember megnézi A fiú és a világot; honnan az eszközök, amivel terjesztik… És a film támogatói között nem csekély helyen szerepel (szépen a stáblista végén) az a Petrobras, amely egyébként Brazília legnagyobb ipari-korrupciós-környezetszennyező konglomerátuma. Node pecunia non olet.

„nyilván nem Hamburgról kíván szólni”

Főleg, mivel ez a hibácska minden antiglobalizációs alkotásban előfordul (tükrözvén az álláspont eredendő gyengéjét), de az üzenet szépségét itt nem torzítja. A kisfiú helye csakugyan az állatok-erdő-család háromszögben van, ha – és „csak akkor, ha” – a várost emberfaló gépezetnek tekintjük. Brazíliában pedig (a maga faveláival, bandáival és olykor gyilkos rendőrterrorjával) a várost jogos dolog emberfalónak tekinteni – lásd Isten városa. A film tehát a maga helyén igazat állít. Nyilván nem Hamburgról kíván szólni.

O menino e o mundo / A fiú és a világ
…és a város

Ezt díjazhatta Annecy is. No meg a fantasztikus művészetet. (Az egyszerzős, kézzel készült alkotások különben is tetszenek Annecynek: 2005-ben a Sita Sings the Blues nyert, és mintha a brazil filmnek is szezonja lenne: a tavalyi győztes a Rio 2096.) Hogy a film elcsíphető a Primanimán, nagy szerencse a magyar közönség számára. Itthon kevesebb a társadalmi érvényessége; nálunk pont hogy az élhetetlenné váló kelet-magyarországi vidékről vándorolnak az emberségesebb nyugati városokba. De minden társadalmi öntudatú film növeli a magunk látókörét is. És kevés teszi ennyire szépen.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Ráadás és a Tárca rovatot vezeti. [email protected]

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Hirdetés

Hirdetés