Fesztivál

Tiatnic 2014: Hógömbben az élet – Kékmadár

BluebirdNaplemente-illúziót keltő tapéta, lepukkant csehóban éneklő matt részeg nő, sivár és hideg utcák, elhalt szerelmek, áthidalhatatlan távolság férfi és nő között. A Kékmadár  egy végtelenül lehangoló, kissé esetlenül végződő film, ami után alig várjuk, hogy hazaérjünk, és megnézzünk pár rész Modern családot, vagy bármit, amiben élet van.

Lance Edmands érezhetően nagy ambíciókkal készítette első egész estés játékfilmjét, és lehet, hogy papíron (vagy legalább a fejében) össze is állt a történet, ám a vászon kifogott rajta. Az álmos, elzárt amerikai kisváros lakóinak története viszont mindezzel együtt eléggé hasonlatos a megszokott közép- és kelet-európai, szenvedéssel  teli sztorikhoz, szóval, ha valakinek bejön ez, ne mulassza el a filmet. Arra gondolok, amikor a film kezdetén van egy csomó szerencsétlen karakter, akik újabb szenvedések árán még szerencsétlenebbekké válnak. És sajnos tényleg van ilyen, de azért ez túl messzire nem vezet. Maximum egy kicsit pozitívabb színben látjuk a saját életünket.

Csak, hogy konkrétumokról is essen szó, van Lesley (Amy Morton), aki régóta vezeti az iskolabuszt, ám egyik nap helyrehozhatatlan hibát vét. A szokásos délutáni csekkoláson – ahol összeszedegeti a buszból az ottfelejtett sapkákat, játékokat – eltereli a figyelmét egy, a buszba beröppenő madárka. A figyelem e villanásnyi elkalandozásának következményével másnap szembesül, amikor megtalálja a buszon felejtett, átfagyott és eszméletlen gyereket. Nyilvánvaló a nő hibája, mégis felmerül a kérdés, hogy nem tűnt föl senkinek a gyerek hiánya. A válasz, hogy a kisfiú anyja, Marla (Louisa Krause) annyira szét volt csúszva aznap este, hogy egyszerűen nem jutott eszébe a gyereke, akit egyébként a nagymama nevel. Dióhéjban ennyi a konfliktus. Nincsenek nagy felismerések, nincsenek csodák és igazából megbocsájtás sincs. Közöny van, elhidegülés van és végtelen magány. A legérdekesebb Lesley és a férje, Richard (a Szex és New Yorkból, Született feleségekből és a Mad Men – Reklámőrültekből ismerős John Slattery alakítja) kapcsolata, ebben felsejlik valamiféle változás. Mielőtt magukra hagyjuk a szereplőket, mintha egy kicsit olvadna kettőjük között a jég, a férj felismeri talán, hogy ő is a feleségét hibáztatta a kialakult helyzetért.

Bluebird

Hogy végül mi történik a szereplőkkel, hogyan alakul a sorsuk, nem derül ki, ahogyan az sem, honnan ez a hidegség. A környezet teszi? Az elszigeteltség? Az időjárási viszontagságok? Mintha a Jégvarázs központi motívuma csúszna át ide, a szereplők jéggé változtatnak mindent, amihez érnek. A boldogságra tett kísérletek is kudarcba fulladnak, és végül tényleg úgy érezzük, egy irdatlan nagy hógömbben poroszkálnak a figurák (nem véletlen a film a felbukkanó hógömb tehát), de bármerre is mennek, mindig falakba ütköznek. Értjük, hogy élet és halál, boldogság és az erre való képtelenség témáját piszkálgatja az film, és persze rögtön értjük a Maeterlincket idéző címet is, de ezzel együtt sem kapunk életre szóló élményt. Sőt, még talán egy estényire valót sem.

Avatar

Maksai Kinga

A filmhez az irodalmon, a színházon és a művészettörténeten keresztül vezetett az utam. Ami a diplomákat illeti, az ELTE-n végeztem magyar, illetve filmelmélet és filmtörténet szakon, jelenleg pedig az SZFE televíziós műsorkészítő szakán készülök befejezni a tanulmányaimat. Mindig is imádtam moziba járni, maradandó mozis élményeim közé tartozik az Apollo 13, a Titanic és az első 3D-s film, amit Disneylandben láttam. Sokakkal ellentétben nem vetem meg a tévét és a DVD-t sem. Azt mondják, hogy ha sokat tudsz valamiről, akkor már nem vagy képes úgy élvezni a dolgot. Én még mindig felhőtlenül szórakozok egy sitcomon, ami ugye két dolgot jelenthet: vagy nem igaz rám a fenti állítás, vagy... Nem tartom magam sorozatfüggőnek, de a csajos és vicces változatokat szívesen nézem. A bennem élő feminista entellektüelt elnyomva imádom a Szex és New Yorkot, a Modern Family és a Bored to Death című sorozatokat pedig az utóbbi idők legjobbjainak tartom. Egy éve vagyok a tagja a Filmtekercs csapatának, jelenleg a fesztivál rovatot vezetem.

Filmek: Nem csak műfajok, hanem rendezők és színészek alapján is válogatok, így jöhet minden, amiben van egy kis Woody Allen, Tarantino, Alejandro Gonzalez Iñárritu, Mike Nichols, Philip Seymour Hoffman, Javier Bardem vagy Meryl Streep. Barátkozom az animékkel és Bollywooddal, de mellettük hű maradok régi kapcsolataimhoz is. Nehéz kiemelni filmeket, mert ez folyton változik, de most éppen: Diploma előtt, Madárfészek, 21 gramm, Annie Hall, Elveszett jelentés, A nagy Lebowski, Halálbiztos, Tükör, Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén, Melankólia, Totoro, Ra One, Chungking Express.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..