Magazin

Cannes 2017: Európa fagyos hely – Jupiter holdja

A Jupiter számtalan holdjából az egyiket Európának hívják. Fagyos felszínét jég borítja, alatta víz lehet. Mi is egy ilyen helyen, a rideg, hideg Európában didergünk – állítja Mundruczó Kornél új filmje. A Jupiter holdja hátterében a menekültválság áll, a boldogulási és túlélési kísérletek mellett egy korrupt orvos és egy repülni (!) tudó fiú kapcsolatáról szól.

A magyar-szerb határon dolgozik László, a határőrök-rendőrök vezetője (Cserhalmi György). Egy napon, amikor csónakon érkező, majd az erdőbe rohanó menekültekre lesz figyelmes, lelövi egyiküket, Aryant (Jéger Zsombor). A halottak között azonban hiába keresi… A menekülteket ellátó orvos, Stern Gábor (Merab Ninidze) csak saját érdekeit nézi: egy elrontott műtét után meg akarja vesztegetni az őt beperelő családot, erre gyűjt, mégpedig úgy, hogy pénzért menekülteket juttat be a kórházba. László motivációi nem világosak: annyit sejthetünk, hogy fél a menekültektől és nem válogat az eszközeiben, ugyanakkor személyes konfliktusa van Sternnel az orvos seftelései miatt, ezért szeretné mihamarabb félreállítani.

A menekültválság inkább kontextus ehhez a filmhez, mint valódi probléma, amit tárgyalna. A menekültek képe is leegyszerűsödik a táborok rácsain elégedetlenül csüngő, hangoskodó férfiakra és fejvesztetten úszó és rohanó határátkelőkre. Egy ennyire aktuális politikai filmtől elvárhatnánk, hogy állást foglaljon és árnyaltan mutassa be az amúgy is problémás kérdést, de a Jupiter holdja nem teszi, mert nem valódi szociális problémákat feszeget, hanem a hit kérdését. Hihetünk-e a csodában? Szerintünk repül-e Aryan? Valóban angyal lenne? Nézőként persze hozzá vagyunk szokva a fantasztikus elemekhez, így elhisszük, hogy van olyan film, amelyben repülnek. Így sokkal inkább az az érdekes, hogy egy filmen belül miként működik a csoda?

A film egyik vezérmotívuma, a repülés fantasztikus elem marad, hiszen nem tudjuk meg, mitől tud repülni Aryan, egyszerűen csoda történt vele. Nem következetes, hogy mikor milyen hatása van a fiú emberfeletti képességének. Egyszerre büntetést hozó angyal és krisztusi figura – stigmái vannak, és ha meg nem is mossák a lábát, a cipőjét bekötik; viszont repül és meghalnak miatta. Hiába van csodálatos képessége, csak arra tudja használni, hogy megmeneküljön vagy pénzt keressen, nem tudja nagyobb cél érdekében felhasználni.

A főbb szereplőkre is különbözőképpen hat Aryan. A Cserhalmi alakította embertelen rendőrtiszt például hitetlenül is vadászik Aryanra – nyilván a saját bűne miatt is. Stern elsőre elámul, de utána hasznot akar húzni belőle: pénzért mutogatja a fiút gazdag betegeknek, mondván, meg fognak tőle gyógyulni. A Jupiter holdja emberi kapcsolatai nem szereteten, támogatáson alapulnak, hanem kihasználáson és kényszerű egymásra hagyatkozáson, így kezdetben ez az apa-fiú kapcsolat is, amely lassan telik csak meg tartalommal.  Aryant magyar színész, Jéger Zsombor, Stern Gábort grúz színész, Merab Ninidze játssza, Bálint András magyar hangjával. Ez a rendezői döntés vajon arra utal, hogy a szerepek felcserélhetőek lennének?

Mundruczó –ha lenne ilyen – a következetes következetlenség elve alapján dolgozna, ebben a filmben is szánt szándékkal gubancolja össze a szálakat, motívumokat, hogy ne lehessen a teljes szimbólumrendszert fölfedezni a történések mögött. A Jupiter holdjában, mint egy európai tudatalattiban keresztény és mitológiai elemek kavarognak. A főhős emberfeletti képessége, a repülés jelenetről jelenetre más egy kicsit. Ha nem a koncepció gyengeségeként tekintünk erre, nyilván visszatérünk a „minden egész eltörött” problémájához is, hogy nem teljes a világról való képünk és ezért mért lenne teljes a film világa. Amilyen sok réteg, szál, műfaj megidéződik a Jupiter holdjában, amennyire színes, olyannyira kusza is. A téma alapján szociodráma is lehetne, de néhol thrillerként működik, néhol pedig akciófilmszerű autós üldözéssel és miegymással operál, és természetesen a fantasztikus filmeket idézi meg a repülő fiú karakterével.

A film képi világa lenyűgöző, bravúros kamerakezelés, izgalmas színek. Ha a Cannes-i kritikusok egy része kritikus is a filmmel kapcsolatban – az első sajtóvetítésén igencsak fújolt a terem, hogy miért, csak tippelni tudunk, nyilván a kevéssé jogos félelmek kivetítése és a leegyszerűsítő menekültkép miatt –, attól senki nem tekinthet el, hogy Rév Marcell operatőri munkája a film vélt vagy valós hiányosságai ellenére is kiemelkedő. Grandiózus, látványos film, sok akciójelenettel.

A kozmikus című filmen újra látszik a törekvés, hogy egyetemes történetet hozzon létre és kitágítsa a referenciakeretet. A Fehér isten is parabola volt, viszont a Jupiter holdja közel sem fogalmaz annyira világosan. A végig nem vitt metaforák, szimbólumok, a túlburjánzó, de nem mindig következetes forgatókönyv hagy némi űrt a nézőben. A menekültekről és terrorizmusról alkotott sablonos kép kapcsán pedig felmerül a kétely, hogy a rendezés minden jóindulata ellenére nem erősíti-e meg az álságos propagandát és félelmeket?

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófia francia főszakot és film minort végzett az ELTE-n, majd francia irodalom mesterszakot a Sorbonne-on. A kortárs francia és amerikai költészet és a film kapcsolatáról ír disszertációt. Specializácója a szerzői film, érdekli pedig a film és az irodalom viszonya, a filmek kapcsán felmerülő nyelvi és fordítási kérdések. szatmarizsofi@filmtekercs.hu

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com