Fesztivál Fókuszban

KAFF 2017: Szépszemű négylábú és kegyetlen testcsonkítás. Az idei KAFF egészestések 6 percben.

Idén 10. alkalommal rendezték meg Kecskeméten az Európai Animációs Játékfilm és TV-film Fesztivált. Ennek keretében a versenyprogramban szereplő 7 film közül a legjobb egészestés játékfilm a holland Michael Dudok de Wit A vörös teknős című filmje lett. De mely másik 6 filmmel állt versenyben? Máris mutatjuk…

Ethel és Ernest

Raymond Briggs angol író és illusztrátor 1982-es Amikor fúj a szél című képregénye, akárcsak az 1999-es Ethel és Ernest, egy idősebb párról szól. Utóbbi egészen konkrétan az író szüleiről, akiknek élettörténete zajlik a szemünk előtt 1928-as megismerkedésüktől 1971-es halálukig. Mindezalatt a több mint negyven év alatt a történelem is csúcs-, illetve mélypontjai között zakatol.

Kívülálló szemlélőként, visszavonulva szemléljük a kézzel rajzolt animáció egyszerűsége mellett a karakterek kedves vonásait. A teljes hatást csak fokozza Brenda Blethyn és Jim Broadbent őszinte, szívmelengető hangja. Érdekesség, hogy a film rendezője, Roger Mainwood, Briggs talán legsikeresebb könyveiből készült filmek (A hóember, Amikor fúj a szél) animátora volt korábban. (Szin Karolina)

Ethel és Ernest

 

Louise a parton

Jean-François Laguionie 2013-as Festmény című filmjéről ismert, bár korábbi alkotásai is nagy sikert arattak (Black Mor szigete; A majmok kastélya). Legújabb egészestés mozijában, a Louise a partonban az idős Louise napját követhetjük nyomon, barátságos négylábújával. A történetet nem véletlenül hasonlítják Robinson Crusoe-éhoz. Louise ugyanis a túlélésért küzd, teszi ezt a regényből jól ismert izgalommal, humorral és életkedvvel.

Mindig van egy tágabb keret… – A festmény

A képi világ pasztell színei és egyértelmű, mégis visszafogott vonalvezetése olyan barátságossá teszik számunkra a vásznon megjelenőket, hogy legszívesebben rögtön pakolnánk és odautaznánk szereplőinkhez. Habár sok nehézséggel kell megküzdeniük, de aki szabad és tiszta lelkű, az sosincs egyedül a világban. (Szin Karolina)

Louise a parton

 

Fantomfiú

New Yorkot rettegésben tartja egy eltorzult arcú ember, aki pusztító számítógépvírussal akarja hatalma alá hajtani a metropoliszt. Leo családját egy másfajta rettegés tartja fogságban: a 11 éves kisfiú beteg, és épp egy súlyos terápián vesz részt a kórházban. Itt ismerkedik meg Alexszel, a törött lábú rendőrrel (Edouard Baer), aki tehetetlenül nézi, ahogy barátnője, Mary, az elszánt újságírónő (Audrey Tautou) a titokzatos bűnöző nyomába ered. Amikor kiderül, hogy Leónak különleges képessége van – el tudja hagyni a testét –, ő szegődik Mary mellé, hogy segítsen neki kézre keríteni a gonosz bűnözőt.

Az egész cselekmény mintha csak egy beteg kisfiú álmodozása lenne. Az alkotók többször el is játszanak ezzel a jelentéssel: hol Leó, hol a kishúga lesz a mesélő, a mese pedig csodálatos erővel bír, hiszen hol a gyógyítás, hol a gondoskodás, hol a megnyugtatás eszköze. Az Oscar- és Európa Filmdíjra jelölt Egy macska kettős élete alkotói nem mentek messze előző filmjüktől, komoly rokonságot mutat a két alkotás. Alain Gagnol és Jean-Loup Felicioli előszeretettel helyezkedik gyerekek szemszögébe, furmányos, különleges fantáziával mutatják meg, hogy a legfiatalabbak hogyan oldanának meg egy kritikus helyzetet. A filmet minden pillanatban átjárja valami franciás báj, valami európai íz, amitől a végeredmény teljesen újszerű és nagyon szerethető lesz. (Molnár Kata Orsolya)

Fantomfiú

 

Varázshegy

A varázshegy Anca Damian román rendező legújabb alkotása. A rendezőnő igazi hősök életét és halálát középpontba állító trilógiát tervezett, amelynek első része a Crulic, ezt követte A varázshegy, a tervek szerint a trilógia utolsó darabja pedig egy női főhősről fog szólni. Crulic meghalt az igazságért. A varázshegy főszereplője, a lengyel antikommunista Adam Jacek Winker (1937-2002) igazi romantikus hősként szintén egész életét arra tette fel, hogy meghaljon egy olyan ügy szolgálatában, amely megváltoztatja a világot.

A film íve a valóságos alapanyagokkal dolgozó, konkrét emlékekből felépülő kezdéstől tart a bizonytalanabb, kontúrok nélküli, plasztikusabb formák felé. Aki nem marad le és követi a cselekmény fonalát, annak jutalma egy mozgalmas, sok érzékünkre ható, szürreális és abszurd, modern Don Quijote történet lesz. A Varázshegy egy eddig érthetetlen okokból árnyékban maradt életrajz élményével ajándékoz meg minket. (Szin Karolina)

Anca Damian: Varázshegy (La Montagne magique) 2015
Varázshegy

 

Életem Cukkiniként

Cukkini egyedül játszik egy szegényesen berendezett padlásszobában, miközben az apja által egy fiatalabb nőre lecserélt, megalázott édesanyja a tévé előtt gubbasztva fojtja sörbe önsajnálatát. Mikor azonban az asszony meghal, a kisfiú árvaházba kerül, hozzá hasonló sorsú gyerekek közé, ahol megismerkedik társai történeteivel. Drogos szülőkről szólnak a mesék. Vagy olyanokról, akiket egy másik kontinensre deportáltak. De olyanok is vannak, akik éjjel osontak be a szobába, hogy benyúljanak a paplan alá.

Az Életem Cukkiniként már az első jelenetével lerántja a leplet a szerzői szándékról: gyerekeket látunk, akik gyerekszemmel látják a világot, viszont a felnőttekhez szólnak úgy, ahogy azt a legkisebbek szokták; néha rácsodálkozva, néha értetlenkedve, de kedvesen és őszintén. Aránytalanul nagy fej, hatalmas szemek. Szögletes autók, girbegurba deszkakerítés és elrajzoltan vaskos fák. Mint egy gyerekrajz, amit büszkén mágnesezünk a hűtőszekrény ajtajára, pont így néz ki Claude Barras stop motion animációs filmje, amelyet az Európai Parlament beszavazott az év három legjobb európai filmje közé, az idei KAFF-on a 10. Európai Animációs Játékfilm és Tv-film Fesztiválon, a közönségdíjat vihette haza. (Németh Barna)

Életem Cukkiniként

 

A levágott kezű lány

Sébastien Laudenbach egészestés mesefilmje a Grimm-testvérek hírhedt meséi közül merített. A levágott kezű lány története egy egyszerű földműves lányáról szól, akit apja a jólétért cserébe véletlenül odaad az ördögnek. A Grimm-mese itt olvasható el.

A történet olyan erős, teli fordulattal és elborzasztó elemekkel, hogy nem is lehetett volna jobb választás Laudenbach részéről mindezt a rá jellemző hullámzóan finom képi világgal kiegészíteni. A rendező korábbi alkotásai, amelyek egy része az interneten meg is tekinthető, szintén erről tanúskodnak (Journal; VascoXI. La Force).

A levágott kezű lány Laudenbach első egészestés animációja, mely a hatalom, a birtoklási vágy, az alázat, a tehetetlenség és az önfeláldozó szeretet fogalmain keresztül sokkoló narratívával, de annál lágyabb képiséggel igyekszik mesélni az elmúlt korok és a jelen visszásságairól. A történet szimbolikus és balladaszerű, a képi világ jelzésértékű. A hézagosság eredménye pedig nem más, mint az önfelfedezés csodája a mesében. (Szin Karolina)

A levágott kezű lány

 

A vörös teknős

Michael Dudok de Wit neve nem ismeretlen az animáció szerelmesei előtt. 2001-ben Apa és lánya című rövidfilmjével Oscar-díjat nyert, most pedig az egészestés A vörös teknősnek hála a KAFF-ról, a 10. Európai Animációs Játékfilm és Tv-film Fesztiválról a legjobb egészestés animációnak járó elismeréssel távozott. Egy hajótörést szenvedő férfi egy lakatlan szigetre kerül, ahonnan sehogy nem sikerül elmennie, mivel összebarkácsolt kis tutaját valami rejtélyes lény mindig ripityára töri, mikor elhagyná a partot. Kissé már eszét vesztve, magányába belebolondulva megöli az ellenségesnek tűnő óriási teknőst, ám bűntudata támad tette miatt. A teknős azonban váratlanul gyönyörű nővé alakul, aki feléledve szerelmévé és társává válik. Így együtt élik le idilli életüket a szigeten.

A vörös teknős stílusa tagadhatatlanul Miyazaki animéire emlékeztet, s annyiban valós ez a hasonlóság, hogy többek között a Studio Ghibli keretein belül készült. A stúdió ráadásul most először adott lehetőséget nem japán alkotónak, hogy náluk készítse el animációs filmjét. A szimbólumokkal teli történet mindenki számára rejt néhány mély gondolatot, ami már alapvetően nagy értéket ad A vörös teknősnek. Ám ennél is nagyobb erénye a hangulat, melyet teremt. Vizuálisan és audiálisan is kifinomult, lenyűgöző eszközökkel él. Bár az animáció nem mindig részletgazdag, sőt, inkább elnagyolt, az összhatás mégis a hatása alá kerít minket. Ezt még jobban aláhúzza Laurent Perez Del mar hipnotikus zenéje. Akár csak maga a film, a zene is nélkülözi a szöveget, ugyanakkor egyetlen vokál végigkíséri az albumot. A vörös teknős egyszerre tanít a természet tiszteletére, az emberi kapcsolatok fontosságára és a létről való elmélkedésre. Mindezt képileg gyönyörűen és érzelmileg megkapóan teszi. (Wehli-Nardai Dorina)

A vörös teknős

Avatar

Szin Karolina

Rovatvezető - Interjú

Vidéken mindig szerettem volna a helyi videotékában dolgozni. Lenyűgözött a mostmár Taratino-féle, akkor még csak a Szenzációs recepciósból ismert végtelen tudás és rögtönzött válaszkészség. Nemrég itt, Budapesten tettem egy hiánypótló próbát, sikertelenül, épp bezárni készültek. Így hát maradt az egyetem...

Filmek: elég gyermeteg módon, de szeretem az aranyos, régi vágású, szép grafikájú filmeket, animációkat (Tomm Moore, Sylvain Chomet, Gabrielle Vincent munkái). A magával ragadókat (Iñárritu, Malick, Jamin Winans). A kortárs magyart, illetve az ehhez részben viszonyítási pontként szolgáló rendszerváltó alkotásokat. E-mail: hello@karolinaszin.com

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..