Fesztivál Fókuszban

Karlovy Vary 2019: Ezeket a filmeket várjuk az idei felhozatalból

Idén 54. alkalommal kerül megrendezésre Európa egyik legprominensebb filmfesztiválja a festői szépségű fürdővárosban, Karlovy Varyban. Magyar alkotásnak ezúttal nem drukkolhatunk a versenyszekcióban, de azért így is bőven akad olyan film, melyre érdemes lesz odafigyelni.

A június 28-án induló filmfesztivál alkotásai között mazsolázgatva hamar világossá válik, hogy idén sem a fő kategória jelöltjei hozzák lázba a közönséget. Persze lesznek érdekes filmek, de a legizgalmasabbnak tűnő munkák az egyéb szekciók kandidáltjai közül kerülnek majd ki. A versenyszekcióban ugyan nem, de az európai mozi új generációja nevű programba bekerült egy magyar alkotás is – a korábban diák Oscarral jutalmazott Kovács István Ostrom című diplomafilmje. A következőkben a három legfontosabb kategória általunk legígéretesebbnek vélt munkáit vesszük szemügyre.

A fő kategória jelöltjei/indulói:

Idén 12 film verseng a legjobb filmnek járó Kristály Glóbuszért. Ezek közül tíz alkotásnak a cseh fürdővárosban lesz a világ, kettőnek pedig a nemzetközi premierje.

 

Yixiang Zhai: Mosaic Portrait

A Kínában fennálló szigorú állami cenzúrára válaszul a ’90-es években kialakult a függetlenfilmesek földalatti mozgalma, amit hatodik generációként ismerünk. Ezen alkotók műveit sok esetben csak külföldi filmfesztiválokon mutatják be, a kínai közönségnek azonban nem, mivel szociálisan érzékeny témákra reflektálnak (szegénység, homoszexualitás, droghasználat stb.), ez pedig rendszerint szúrja az állam szemét. Yixiang Zhai Mosaic Portrait című munkájában a hatodik generációra jellemző merész témaválasztást és társadalomkritikai felhangot részesítette előnyben. A film egy 14 éves lány teherbe esésének körülményeit, illetve a város és vidék közt egyre feszülő ellentéteket vizsgálja.

Martha Stephens: To the Stars

Martha Stephens To the Stars című kisköltségvetésű, fekete-fehér így-jöttem-filmje az 1960-as évek Oklahomájába kalauzol minket és két, a környezetétől elidegenedett fiatal lány frissen formálódó barátságát állítja középpontba. A dezintegrált karakterek egymásra találása a rendezőnő visszatérő témái közé tartozik (Izlandi kaland, Pilgrim Song), s ha ehhez hozzávesszük, hogy a film a tengerentúlon meglehetősen pozitív fogadtatásban részesült, minden esély megvan rá, hogy a megtekintést követően egy szívmelengető drámával legyünk gazdagabbak.

 

Dwein Baltazar: Ode to Nothing

Dwein Baltazar a fesztivál visszatérő vendégének számít. 2012-ben itt mutatkozott be Mamay Umeng című elsőfilmjével is, ezáltal ő vált az első filippínó rendezőnővé, aki egy A-kategóriás európai filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában vett részt. Legújabb alkotása a középkorú Sonyáról szól, aki temetkezési vállalkozóként csendes és magányos életet él. Egy átlagos munkanapján holttesteket balzsamoz, miközben környezetével („az élőkkel”) szinte semmi kapcsolatot nem ápol. Az elmúlás és a magány témái Baltazar korábbi munkáiban is meghatározóak voltak, azonban az egzisztenciális kérdések feszegetését talán még sosem tálalta ilyen sötét és abszurd módon.

 

East of the West szekció:

A másik fontos szekció a fesztiválon, ahol a volt keleti blokkba tartozó országok kvázi kezdő filmeseinek munkáit díjazzák. Itt szintén 12 film indul a díjért.

 

Boris Akopov: The Bull

Oroszország, 1990. A Szovjetunió felbomlását követő zűrzavaros időszakban járunk. Anton Bykov, vagy más néven a Bika egy bűnbanda vezéreként keresi a kenyerét. Egy balhét követően letartóztatják, de egy moszkvai maffiavezér közbenjárásának köszönhetően elengedik. Azonban a szívességért cserébe Anton kénytelen elvállalni egy rizikós akciót. Noha a fenti történet nem túlzottan eredeti, a friss diplomás Boris Akopov első nagyjátékfilmje Szocsiban már elnyerte a legjobb filmnek járó díjat. A feszes történetvezetés, a pörgős soundtrack és a megkapó látványvilág pedig valóban üde színfolttá varázsolhatják a The Bullt.

 

Antonio Lukich: My Thoughts Are Silent

A fesztivál egyik legérdekesebb, egyszersmind legfurább indulójának ígérkezik az ukrán származású Antonio Lukich második nagyjátékfilmje, a My Thoughts Are Silent. Főhősünk a 25 éves Vadym, aki egy új élet reményével kecsegtető munkamegbízást követően Európában őshonos állatok hangját kezdi el rögzíteni. Az előzetes információk szerint a kreatív képi világ és a zenék teszik igazán különlegessé Lukich tragikomikus road movie-ját.

 

Abdulmohsen Aldhabaan: Last Visit

Nasser és fia, Waleed közös útra indulnak, miután hírt kapnak arról, hogy Nasser édesapja haldoklik. A szaúd-arábiai Abdulmohsen Aldhabaan filmje a szokásos receptet használja: összezár két különböző értékrendű karaktert (az apa konzervatív és hagyománykövető gondolkodású, míg a fiú nyitottabb szemléletű), hogy azok egy utazás során vitassák meg a mélyben meghúzódó ellentéteket. A két férfi közt zajló beszélgetés a generációs különbségek és az apa-fiú kapcsolat mellett az iszlám vallás különböző aspektusait (így annak apaságra való hatását) is érinti.

 

Dokumentumfilmes szekció:

Ebben az évben 11 alkotás került be a fesztivál legjobb dokumentumfilmjei közé. A kategórián belül két díjat is kiosztanak: egyiket a legjobb 30 perc alatti, másikat a legjobb 30 perc fölött alkotásnak ítélik oda.

 

Douglas Miller: Apollo 11

A dokumentumfilmes szekció legnagyobb durranása minden bizonnyal az Apollo 11 című Todd Douglas Miller-film lesz, mely az idén ötvenéves Nasa-misszió előtti epikus főhajtásnak ígérkezik. A tengerentúlon már márciusban bemutatásra került dokumentumfilm – azon túl, hogy egy különösen népszerű témát boncolgat – azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy olyan korabeli archív felvételeket is tartalmaz, melyeket korábban sehol sem láthatott a közönség. A véletlen folytán fellelt filmszalagok egy része ráadásul 65 mm-es formátumra forgott, ami egészen magával ragadó, grandiózus látványvilágot ígér. Az előzetes alapján valóban úgy érezhetjük: a vásznon megelevenedik az emberiség történetének egyik legjelentősebb éve.

 

Marc Schmidt: In the Arms of Morpheus

Az álomvilág és valóság közti viszony rengeteg művész – köztük számos filmrendező – fantáziáját megmozgatta már, azonban a téma dokumentumfilmes feldolgozása meglehetősen szokatlannak, egyszersmind izgalmasnak tűnik. Márpedig Marc Schmidt filmje, az In the Arms of Morpheus éppen ezt a titokzatos kérdéskört kívánja közelebbről is megvizsgálni, méghozzá több, inszomniában szenvedő ember mindennapjait bemutatva. Schmidt munkája az álmatlanság jelenségét, érzékelésre tett hatásait és a vizsgált rendellenességgel járó sajátos életvitelt kívánja részletesebben is a nézők elé tárni.

 

Mijie Li: Confucian Dream

Rettentően releváns és aktuális témát boncolgat a kíni származású Mijie Li Confucian Dream című debütáló munkájában. A rohamosan fejlődő Kínában az oktatási rendszert teljes mértékben gúzsba köti a versenyképességre és a produktivitásra való törekvés. Li filmje egy olyan anyuka útját követi, aki a rideg, kiüresedett oktatás helyett egy alternatív tanulási folyamat mentén szeretné felnevelni a gyermekét. A Confucian Dream a társadalmi rendszer ránk erőltetett dogmáit és az egyén identitásproblémáinak okait veszi górcső alá. Egy olyan dilemmát tár elénk, mely nemcsak a Távol-Keleten, de Európában is egyre markánsabban tapasztalható.

 

Énekes Gábor

Énekes Gábor

Énekes Gábor a Filmtekercs gyakornoki programjában vesz részt. Ha te is jelentkeznél, kattints ide!

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..