Fesztivál

Kecskeméti Animációs Filmfesztivál 2019: A világ innenső végén

Kecskemét ismét arra készül, hogy bemutassa a magyar és a nemzetközi animáció színe-javát a hazai és az európai animációs filmek ünnepén. Június 19. és 23. között 14. alkalommal rendezik meg a KAFF-ot, melyen több mint 300 film lesz látható. A vetítések mellett Kiállítások, mesterkurzusok, könyvbemutatók és egyéb szakmai programok is várják az érdeklődőket. Mi most a fesztiválprogramból adunk némi ízelítőt.

A mintegy 200 nevezésből több egészestés alkotás, diákfilmek, rövidfilmek, televíziós sorozatepizódok és számos alkalmazott animáció került be az idei KAFF kínálatába. A versenyprogram a Panoráma program, az Információs program és a Retrospektív szekciók keretében zajlik a vetítések nyolc helyszínen. A fő szekcióban, a versenyben öt filmet kínálnak a nézőknek, közöttük a  Ruben Brandt, a gyűjtőt, ami talán a legismertebb alkotás a programban. Nézzük a továbbiakat!

Lajka

Lajka című filmjével a szlovák Aurel Klimt tavaly a Karlovy Vary filmfesztiválon debütált nagy sikerrel. A híres, űrbe kilőtt szovjet kutya, Lajka a galaxis szélén egy aprócska bolygón lel otthonra kölykeivel, s itt játszódik ez a varázslatos bábanimációs musical – ami azonban sötét jövőt vizionál az ember és a világ(űr) lehetséges kapcsolatáról.

A kenyérkereső

Nora Twomey ír-luxemburgi egészestés filmje a 11 éves Parvana történetét meséli el, aki feláldozza saját életét, hogy megmentse az apját és gondoskodjon a családjáról. Parvana 2001-ben apjának, Nurullahnak segített a piacon a talibánok irányítása alatt álló Kabulban. Az apjától hallott mesékben keveredett a történelmi valóság a képzeletbeli világgal. Miután Nurullahot letartóztatták, Parvana másokkal ellentétben nem adja fel a reményt, hogy egyszer apja nyomára bukkan. A kenyérkeresőt már az Anilogue-on is vetítéttek, kritikánkat elolvashatod itt.

Micsoda pompás torta!

Marc James Roels és Emma de Swaef belga-francia-holland-luxemburgi koprodukcióban készült egészestés bábanimációja szerencsére már vidámabb témát dolgoz fel. A 19. század végén, a gyarmatosított Afrikában játszódó film öt különböző szereplő történetét meséli el: egy gondterhelt királyét, egy luxusszállodában dolgozó középkorú pigmeusét, egy expedícióban csődbe ment üzletemberét, egy eltévedt hordárét és egy fiatal dezertőr katonáét.

Medvevilág Szicilíában

Lorenzo Mattotti filmjében a medvék királya levezeti a népét a hegyekből, hogy a városokban élelemhez jussanak, és megtalálják régen elvesztett fiát. Miután túlélnek egy szörnytámadást, és legyőzik a gonosz herceget, a medvék és az emberek békében élnek egymás mellett – egy darabig.

Még egy nap az élet

Raúl de la Fuente 2018-ban Cannes-ban debütált a belga-lengyel-magyar-spanyol koprodukcióban készült egészestés alkotásával. Az 1975-ben Varsóban kezdődő filmnek a 43 éves Ryszard Kapuscinski újságíró a főszereplője. Az zsurnaliszta meggyőzi főnökét, hogy küldje Angolába, ahol véres polgárháború tört ki a század függetlenségének előestéjén. Az öngyilkossági kísérlettel felérő út során Kapuscinski eljut a polgárháború kellős közepébe, ahol szemtanúja lesz a háború mocskos valóságának, és megismer egy számára addig ismeretlen érzést: a tehetetlenséget.

Szemezgetés a többi szekcióból

A KAFF-on lesz látható két magyar rendező új alkotása is. A Légy című filmjéért 1981-ben az animációs rövidfilm kategóriában Oscar-díjat elnyert Rófusz Ferenc Egy év Hoppifalván című alkotása vidám, manószerű lényekről szól, akik egy varázslatos völgyben élnek, és az ő dolguk, hogy a hétköznapok mellett ünnepek is legyenek a világban. Kalandjaikon keresztül ismerhetik meg a gyerekek a világ különböző népeinek szokásait. Pálfi Zsolt A Lengemesék 2.  – Tél a nádtengeren című történetében újra feltűnik Füttyös Vilkó, de szerepet kapnak a régi barátok is, valamint a környék állatai, régi és új ellenségek és szövetségesek: harácsok, vízi patkányok, őzek, vaddisznók.

A Panoráma program keretében a nézők a közelmúlt nemzetközi animációfilm termésével ismerkedhetnek meg. Kecskemét idei vendégországa Afrika lesz, melynek animációs hagyománya 1935-ig nyúlik vissza, de mostani válogatásuk az ezredforduló utáni afrikai animációs filmgyártás kiemelkedő alkotásaiból szemezget. Afrikában az animáció sosem kapott elegendő anyagi finanszírozást, ebből kifolyólag az alkotók elsősorban rövid fikciós vagy dokumentumfilmeket készítenek, amelyekre könnyebb támogatást szerezni. Témáik sokrétűek, filmjeikben a város legtöbbször a társadalmi-politikai változások színtereként jelenik meg. A falusi helyszíneken játszódó filmek gyakran az elfelejtett kisközösségi identitáshoz való visszatérésről szólnak, melyeket az alkotók a mesék, legendák, mítoszok és szóbeli történeti források felhasználásával idéznek meg. Az afrikai animációs filmekben a látványvilág, a cselekményvezetés és helyszínábrázolás olyasféle filmes gyakorlatot érlelt ki, amelyben az afrikai történetmesélés a legújabb technológiai újításokkal vegyül.

Sunao Katabuchi révén bemutatkozik a japán animációs filmgyártás is. A világ innenső végén című filmje egy lány történetét mutatja be, aki 1944-ben egy Hirosima közeli kisvárosba, Kurébe költözik. Ott hozzámegy egy fiatal tisztviselőhöz, aki a katonai bázison dolgozik. Suzu a férje családjával él, ahol nélkülözhetetlenné válik, mivel rendkívül kreatívan tud a háborús körülmények között is főzni. 1945-ben az amerikai hadsereg intenzív bombázása Kurét is eléri, ami tragikus hatással van a kisvárosra és lakosaira. Suzu élete örökre megváltozik, de kitartása és bátorsága lehetővé teszi, hogy teljes életet éljen. Ez a szép, ám tragikus történet azt példázza, hogy az emberek a legnagyobb szörnyűségek során is képesek összetartani és újjáépíteni az életüket.

A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Pozsonyi Művészeti Egyetem retrospektív válogatása – a sikeres egyetemi képzés előtt tisztelegve – egykori és jelenlegi hallgatók animációs filmjeivel szerepel a fesztiválon. Új lengyel filmek is érkeznek, az irániak pedig az idei Teheráni Animációs Filmfesztivál legsikeresebb darabjait hozzák el.

A Retrospektív szekcióban bemutatják Ternovszky Béla Macskafogóját, melynek legendás figurái és  szállóigévé lett párbeszédei generációk közkincsévé vált. Emellett újra látható lesz az 1983-ban készült Vizipók-csodapók – mindkét film digitálisan felújított változatában.

A fesztivál ideje alatt mesterkurzusokon is részt vehetnek az érdeklődők: előadást tart a most készülő Toldisorozatról Jankovics Marcell, animációs munkásságába vezet be Michaël Dudok de Wit, amerikai animációs tapasztalatairól mesél Csupó Gábor, Orosz István pedig az animációs filmkészítésig vezető útját mutatja be. A fesztivál öt napja alatt koncertet ad a Kaláka, a Muzsikás népzenei együttes, valamint a szenegáli és guineai táncosokból és zenészekből álló Ballet Szenegál.

Argejó Éva

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..