Magazin

KEDD – KINO: Emberek és tárgyak

A múlt heti báb-, gyurma- és papírkivágásos filmek után a stop motion animáció második felvonása következik. Valós környezetünk, hétköznapi tárgyaink és velük együtt mi magunk is animálódni fogunk. A tárgyak életre kelnek, az emberek az animátor akaratának vannak kiszolgáltatva.

A mostani alkalmon nemcsak egyedi kisjátékfilmek, hanem reklámfilmek is helyet kapnak a programban, Mészáros és Flanek Péternek a Wamp designvásárok promóciójára készült ötletes tárgymozgatásos szignálfilmjei is mozivászonra kerülnek. M. Tóth Géza Ikarosz című diplomafilmjében a tengeri törmelékekkel meséli el az ókori tragédiát. A filmösszeállításban Foky Ottó többszörös fesztiváldíjas Babfilmje mellett az Ellopták a vitaminomat című kisfilmjét is levetítik. A Tévé-Maci és sok más népszerű mesefigura atyja, Foky Ottó kevéssé ismert rövidfilmjeiben azt vizsgálta, hogy vajon mi kell ahhoz, hogy a néző elhiggye, a kesztyű rabló, a konzervdoboz autó, a fésű kerítés, a megszáradt kenyérdarabok pedig poszt-apokaliptikus romok.

A délután folyamán Varsányi Ferenc, a máig töretlenül népszerű burleszk-komédia, a Suli-buli rendezője fog mesélni a nézőknek többek között arról, kiből válik jó pixillált színész. Ennek illusztrálására az Irka-firka című rövidfilmje is műsorra kerül.

Zsély Csilla

2007 szeptemberétől koptatom az ELTE-BTK filmes tanszékének padjait, és mint minden rendes bölcsész, én is igyekszem mindig (legalább) két lábbal a föld felett járni. Habár a filmezés gyakorlati oldala mindig is jobban foglalkoztatott (az amatőr filmkezdeményezéseket mostanra már szerencsére leváltották a kiforrottabb művek), 2009 őszén egy szép napon mégis az írásra adtam a fejem, és megpályáztam egy helyet az akkor épp munkaerő-frissítésen munkálkodó Filmtekercsnél. Azt pedig, hogy a filmezés és az arról való írás milyen békésen megfér egymás mellett, mi sem bizonyítja jobban, minthogy újabban már szorgosan igyekszem elsajátítani a sajtóakkreditációk minden csínját-bínját, mint a fesztivál rovat vezetője.

Filmek: Az animációs filmek iránti már-már beteges rajongásom talán életem első moziélményére, a Toy Story 1996-os megtekintésére vezethető vissza, a forma iránti lelkesedésem azóta töretlen, és újabban egy animációs blog elindításához vezetett. Egyébként nagyjából mindenevő vagyok, bár szívszaggató melodrámák, kaszabolós horrorok és zombifilmek kerüljenek. Abszolút kedvencként Tim Burtont említeném, A majmok bolygója kivételével.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com