Fesztivál Fókuszban

BIDF 2018: Az amerikai történet – Nem vagyok a rabszolgád

Nem vagyok a rabszolgád

Felvállaltan érzelmi oldalról közelít témájához Raoul Peck Nem vagyok a rabszolgád című filmje. Mégis úgy tűnik, a fekete egyenjogúság három ikonikus alakja kevés volt, hogy ne találjunk ma is hasonló eseteket. A Tűnj el! párjának is tekinthető Oscar-jelölt alkotás a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon.

A Nem vagyok a rabszolgád című dokumentumfilm érzelmi húrokat penget, a fekete büszkeség járja át. James Baldwin afro-amerikai író Remember This House című, befejezetlen esszéregényéből és szerkesztőjével váltott levelezéseiből hallunk részleteket a mindig fantasztikus Samuel L. Jackson tolmácsolásában. Ezt csak néha szakítja félbe néhány archív felvétel: nyilatkozat, híradórészlet. Látjuk persze a regény három „főszereplőjét”, a ’60-as évek három ikonikus férfiját is: Medgar Evers, Malcolm X és Martin Luther King azonban csak amolyan kiindulópontjai ennek a filmnek. Száz évvel a polgárháború után kénytelenek voltak a maguk politikai, filozófiai vagy társadalmi módszereivel kardoskodni a törvényalkotási szinten még mindig jelen lévő faji különbségek eltörlése mellett. Filmbeli jelenlétük azonban most azt is jelzi, hogy újabb 50 év sem oldotta meg a társadalmi problémát.

A Nem vagyok a rabszolgád legerősebb tulajdonsága az archív felvételek és a meditatív monológbetétek jó arányú váltakoztatása. Bevágott filmrészletek és irodalmi alkotások a Tamás bátya kunyhójától napjainkig, amik mind így vagy úgy fehérek és feketék együttélését vagy annak képtelenségét mutatják. Zenei betétek, reklámok, plakátok, kisebb nagyobb kampányok jelennek meg váltakozva. Fehérek és feketék tüntetései, elszeparált feketék buszokon, feketéket állatként kezelő transzparensek fehérek kezében, nem ritkán gyerekekében. Az elrettentő képek ellenére

James Baldwin saját Amerikájáról írt. Testvérről, aki testvér ellen fogott fegyvert.

Az író nemzetben gondolkodott, szerette volna egyben megtartani mindazokat az erényeket, amiket előtte évszázadokon át sikerült elérni.

Nem vagyok a rabszolgád

Szimbolikus, hogy James Baldwin könyve – melyben az afro-amerikaiak helyzetével foglalkozik a modern Amerikában – befejezetlen maradt, hiszen témája a mai napig tart. Az eltelt évtizedek során sem enyhült a feketék és fehérek közti konfliktus, ennek egyértelmű bizonyítéka a filmben is gyakran bevágott, 2014-es, fergusoni eset. Hogy pontosan mi történt a St. Louis melletti kisvárosban, a mai napig, Baldwin halála után 30 évvel is vita tárgya. A száraz tényeket leszámítva – egy fehér rendőr egy fegyvertelen, 18 éves, fekete férfit lelőtt – továbbra is különbözőek az álláspontok az esemény részleteiről. A meglévő feszültségek ugyanakkor minden jóérzésű embernek fájnak, pláne ha belegondolunk, hogy ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa.

Erre minden bizonnyal az éppen nagyot futó Tűnj el! a legkiválóbb bizonyíték. A feketék és fehérek közötti látszatmegegyezések és az e mögött megbújó, elfojtott ellentétek az Oscar-finisben például újabb és újabb rétegeit mutatják meg ennek a láthatatlan feszültséggócnak. A Tűnj el! rendezője, Jordan Peele is erre utalt Twitter-bejegyzésében közvetlenül a nominálás híre után.

Amerika négerjeinek története maga az amerikai történet

– mondja Samuel L. Jackson a filmben James Baldwin nyomán. Mindez amolyan origója és végső tanulsága egyben magának a filmnek és annak is, ahogy ezt a kérdést kezelnünk kellene. Feketéknek is fehéreknek egyaránt.

Avatar

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..