Magazin

Titanic 2014: Lassan haladva, de sosem hátrafelé – Jobb angyalok

The Better Angels 4A. J. Edwards első nagyjátékfilmje tele van letaglózó szépségű pillanatokkal. Abraham Lincoln gyermekkora az 1817-es idilli, mégis kopár Indiana államban, ahol az ember közel van a természethez, és önmagához. Cseperedés, munka a földeken, gyermeki kacaj, hatalmas fák, csörgedező patakok, család. Az ártatlanság elvesztése, az én felfedezése. Üröm az örömben, hogy mindezt már láthattuk Az élet fájában is.

 

A film rendezője korábban vágóként segédkezett Terrence Malick Az új világ-, majd másodrendezőként Az élet fája című filmjeiben. Az alapötlet Malicktól ered, de a forgatókönyv Edwards tollából íródott (Lincoln gyermekkora: Dennis Hanks, unokatestvér és játszótárs emlékezései alapján. Írta: Eleanor Atkinson). A film eddig szerepelt a Sundance-, és a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon is.

Ezek után kicsit sem meglepő, hogy a Jobb angyalok markánsan felmutatja a mester hatását tanítványára. Egyedül gyönyörű, kontrasztban gazdag fekete-fehér fényképezésével, és kevésbé költői, inkább nosztalgiázva mesélő belső monológjával (itt a több karakteres-megoldás helyett egyetlen narrátor van, a nézővel együtt gyakran külső szemlélődésre ítélt unokatestvér, Dennis) tér el Malick stílusától.

The better angelsEdwards motívumokat és karaktertípusokat is átvesz Az élet fájából. A keménykezű, keményszívű apa (Jason Clarke), akivel az ifjú főhős (Braydon Denney) egy ideig ödipálisjátszmát folytat angyali édesanyja (Brit Marling) kegyeiért. E konfliktus pillanatai, az anyakarakter földöntúli harmóniája a világgal, az ifjak játszadozásai és örömteli rohanásai, a természet elemeinek végtelen bősége. Edwards mindezt univerzális vonatkozások által képes a nézőnek másodkézből is erőteljesen átadni. Épp annyira hozza közel Lincoln gyermekkorát, hogy egyszerre körvonalazódhasson személyisége, és mind magunkra ismerhessünk benne. Ez az azonosulás és a megismerhetetlenség furcsa, ám gyönyörű paradoxonját hozza létre. Gyakran tartja tőlünk a távolságot, mégis tanúi vagyunk több meghatározó eseménynek is, melyek az ifjú Abrahamet formálták.  A film azt sugallja: kivételes anyák gyermekei cseperednek kivételes emberekké.

THE-BETTER-ANGELS_Still_2Ismét Az élet fájára rímelve, Edwards filmje ennél többről is szól, azáltal, hogy hasonló életfilozófiát követ. A hétköznapokban és a természet-közeliségben rejlő kis csodák, az élet végtelen szeretete társul a szinte eposzi sötétséggel, ahogy a halál és a gyász is jelenését teszi. Enyhül a romantikusság, mindennek kopár, fekete-fehér lényegét látjuk. Abrahamnek korán kell felnőnie.

Figyelemreméltó első rendezés a Jobb angyalok. A cselekmény ritkássága és céltalansága nem róható fel hibaként egy ennyire hangulat-vezérelt filmnél, a történet esetlegesnek tűnő keretezése (a köztes főszálnak nincs eleje és vége) viszont sérti a mű egységét, így katarzisa kissé eltompul. A filmet narratív formátlansága és malickos utóíze ellenére (egyeseknek talán pont emiatt) is érdemes megnézni. A jövőre tekintve pedig reménykedjünk, hogy A. J. Edwards kilép majd mestere árnyékából, és megtalálja saját hangját.

A film megtekinthető április 8-án 16:00-kor az Urániában.

Hajnal Ágoston

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com