Filmszakadás

David Fincher

David Fincher

David FincherA fenegyerek, aki megszelídült: David Fincher Új-Hollywood legvadabb filmjeit szállította egy ideig, aztán átállt a finomabb megközelítésre. Mégis, a neve egyet jelent a különleges, technikailag előremutató és végtelenül profi filmekkel. Fincher a reklámfilmes, aki gyűlöli a kommerszt, a kliprendező, aki két és fél órát készített egy filozofikus emberéletről (visszafelé), a megalkuvást nem tűrő direktor, akinek mindjárt első filmjét tönkretette a stúdió. Egy óriás, aki alig múlt még ötven. És máris érdemes egy életműcikkre.

A harcos

David Fincher örökké a Harcosok klubja rendezője marad, és csak a második vonalban emlegetik a többi filmjét: a Hetediket, A közösségi hálót, az Alien3-at. Pedig minden egyes film, amit rendezett – nos, talán az egyetlen Játsz/ma kivételével –, szenzáció lett a maga évében. Nem sok rendezőről mondható el egy ilyen mondat anélkül, hogy az újságíró ne feszengene kicsit a túlzás miatt, de Fincherrel kapcsolatban nincs mit túlozni: ő megkérdőjelezetlenül a hollywoodi zsánerfilmek egyik nagymestere, és eddig sosem tévedett. Élete magnum opusa mégis kiemelkedik eddigi művei közül.

A Harcosok klubja magában foglalja Fincher esszenciáját. Vad, furcsa, kiforgatja a műfaji szokásokat, meghökkent – öntörvényű. Nem hajlandó igazodni. A tónusai földszínűek, a dráma csaknem humorosan abszurd, a színészek zseniálisat alakítanak (hátuk mögött rengeteg felvétellel és egy tökéletességmániás rendező ostorcsattogtatásával). És hiába készült könyv alapján, a film filmként sokkal magasabb rendű alkotás, mint a regény regényként. Így van ez a Fincher-művekkel általában is.

Kivételesen részletgazdag filmjei számos újranézést kibírnak. Fincher – talán az Alien3-mal szerzett tapasztalatai miatt – egyike a legperfekcionistább, legkevésbé kompromisszumkész rendezőknek („már az is kompromisszum, hogy erről beszélgetünk” – mondta valakinek), és irgalmatlan munkát fektet bele műveibe; A Zodiákus előtt másfél évet kutatott és interjúzott; a Harcosok klubja pici, elrejtett finomságai oldalakat töltenek meg minden felsorolásban.

Másik jellemzője a távolságtartás. Kétféle filozófiát különböztet meg: a spielbergi – szerinte – bevonja a nézőt az érzelmek özönébe, a kubricki viszont csak megmutat egy cselekedetet, de a nézőre bízza a morális döntést. Fincher határozottan az utóbbi híve.

Harcosok klubja
Harcosok klubja

A harciasság kétségtelenül segít” – mondta egyszer, amikor megkérdezték, milyen személyiségvonások hasznosak egy rendező számára. – „Aztán ott van a szükséges paranoia. Aztán a félelem – félelem a kudarctól –, és a túláradó késztetés, hogy szeressenek.

Pályafutása

David Fincher 1962-ben született Denverben, de Kaliforniában nőtt fel. Édesanyja pszichiátriai nővér, édesapja a Life magazinnál dolgozott. Kisgyerekként érte élete meghatározó moziélménye: a Butch Cassidy és a Sundance kölyök miatt kezdett el filmezni egy 8 mm-es kamerával, nyolc éves korában (még pontosabban annak werkfilmje miatt).

Tizenévesként Oregonban járt iskolába, majd 18 évesen, visszatérve Kaliforniába, John Korty dokufilmes stúdiójában vállalt munkát: kamerát rakodott, felszerelést pakolt. Tudatosan kerülte a filmes iskolai képzést. Mivel szomszédságában lakott egy bizonyos George Lucas, a fiatal David 1981-ben az Industrial Light & Magicnél kapott állást, és részt vett többek között A Jedi visszatér és az Indiana Jones – A végzet temploma munkálataiban is. Végül azért hagyta ott az ILM-et, hogy saját karrierjébe kezdhessen. 22 évesen megrendezett egy cigarettaellenes reklámot az American Cancer Society számára (a téma talán nem véletlenül ragadta meg; nővér édesanyja a drogfüggőséget kezelő programokban dolgozott). A reklám, melyben egy magzat szájába adta a cigit (és úgy rendezte el a képet, hogy utaljon az Űrodüsszeiára), felkeltette néhány hollywoodi producer figyelmét, és felkínálták neki egy Rick Springfield-koncertfilm rendezését. 1985-től, korahuszonévesen belépett a nagyszabású reklámfilmek és zenei videók világába.

Fincher rendezői tehetsége robbanásszerűen vált ismertté. Öt év alatt klipeket rendezett Madonnának, Michael Jacksonnak, Billy Idolnak, a Rolling Stonesnak, a Nine Inch Nailsnek és Justine Timberlake-nek (sok egyéb között). 1989-ben Legjobb Rendező lett az MTV díjátadóján, 1990-ben megismételte ugyanezt, és három nagydíjat is elvitt egyszerre. Közben a Propaganda Films egyik alapítójaként reklámot gyártott a Pepsinek, a Coca-Colának, a Chanelnek, a Sonynak, az AT&T-nek, a Levi’s-nek és a Converse-nek – a jószemű cégnél olyan későbbi mozirendezők is dolgoztak, mint Michael Bay, Michel Gondry, Zack Snyder, Gore Verbinski és Alex Proyas.

Az elképesztő felsorolás hallatlan munkatempót és inspiráló környezetet sejtet. Annál nagyobb sokknak bizonyult Fincher számára filmrendezői bemutatkozása, az Alien3. A stúdió őrültként viselkedett: a forgatókönyvet újra és újra átíratták, a vágás egy évig húzódott, minden elképzelhető részletet felépítettek és kidobtak, mindenki összeveszett mindenkivel, stábtagok távoztak vérig sértve, és végül maga Fincher is kisétált még a vágás előtt, kijelentve, hogy nem érzi a magáénak a filmet. Utólag is visszautasította a kapcsolatot vele: „Senki se gyűlölte nálam jobban, és a mai napig senki se gyűlöli nálam jobban” – mondta róla.

A borzasztó debütálás sok tekintetben jellegzetesen fincheri lett, de a rendező mégis inkább visszatért a zenei és reklámvideók közé. Egy Grammy-díjjal később, 1995-ben aztán elvállalta a Hetedik elkészítését: Andrew Kevin Walker forgatókönyve csábította vissza a mozifilmek világába.

Mintha Fincher meg lett volna átkozva, Hollywood ismét tönkre akarta tenni a művet. Az ikonikus lezárást (félve a nézői reakcióktól) kicserélték volna egy sablonos-szirupos-autósüldözős rettenetre. Fincher azonban sikerrel állt a sarkára, és Morgan Freemannel valamint Brad Pittel, leendő jóbarátjával karöltve elérte a célját. A döbbenetes Hetedik azóta is az egyik legkitűnőbb, és talán a legfelkavaróbb thrillernek számít. No és az se volt mellékes, hogy akkoriban döbbenetes módon 300 millió dollárt hozott világszerte. Nem sokat túlzunk, ha kijelentjük, hogy innentől Fincher számára szabad volt az út.

A Játsz/ma (1997) kritikai siker lett, de csak közepesen szerepelt a kasszáknál. Még nagyobb csalódásnak ígérkezett a Harcosok klubja 1999-ben. Premierjén, a Velencei Filmfesztiválon gyűlölték. A kritika földbe tiporta, az erőszaktól és látszólagos nihilizmustól megijedt közönség pedig alig látogatta. A film hazájában végül is megbukott – de aztán jött a furcsaság. Egyre több kritikus és néző változtatta meg a véleményét. Még abban az évben felkerült több „az év filmje” listára is. És rövidesen kultusz kezdett formálódni körülötte: a DVD-eladások fantasztikusan alakultak, egyike lett minden idők legjobban fogyó címeinek, és aztán egyike azoknak az óriásoknak, amelyek minden toplistán feltűnnek, amiket mindenki idéz, és amiket mindenki imád. Pár magazin egyenesen visszavonta az első kritikákat.

Pánikszoba
Pánikszoba

Fincher azonban mintha megállt volna a Harcosok klubja után. A vitatott minőségű Pánikszoba saját bevallása szerint is szándékosan „átlagthriller” lett, egy „bűnös élvezet” minden rendezői, technikai és vizuális érdeme ellenére, és Fincher aztán öt évig nem rendezett nagyvászonra. A kimaradt éveket kísérletezéssel töltötte. Már a Pánikszobát is szerette volna digitálisan forgatni, ám a kellő technika nem állt rendelkezésre. Fincher tehát reklámfilmeket vállalt ismét, és beszállt a digitális filmezés lassú fejlesztésének munkájába. (Később A Zodiákus egy részét is merevlemezre forgatta film helyett, a Benjamin Buttonnál már a film többségét, A közösségi hálónál pedig – odaillő módon – az egészet; A tetovált lányt szintén.)

2007-ben tért vissza a Zodiákussal – ismét a forgatókönyv csábítására. A film alig-alig mutatja az addig ismert Fincher keze nyomát (meg is látszott a nézettségen). Régies és lassú, ámbár általánosan elismerten kitűnő munka és jókora kritikai siker. Jóval ambíciózusabb a 2008-as Benjamin Button különös élete. A CGI-csoda mélyen filozofikus, szokatlanul melankólikus és érzelmes, ilyetén módon pedig erős jelöltje volt az Oscar-találgatásoknak (13 jelölést kapott), de az életműből kiugró darab végül is furábbnak bizonyult, mint amilyen maradandónak. Száraz rendezői önmagához A közösségi hálóval tért vissza Fincher. Hallatlan merészség: filmet gyártani egy trendről!

A közösségi háló megítélése vegyes, mondanivalója nem mindenkit ért el, de a bátorságát tisztelik. Az antiszociális közösségépítőről, a geeksztárról, Mark Zuckerbergről (Jesse Eisenberg) szóló film egyedi alkotás a filmtörténetben azonnaliságát, aktualitását tekintve. Négy Golden Globe-, három BAFTA-, és három Oscar-díja elárul valamit a vállalkozás merészségéről.

A tetovált lány
Rooney Mara készül A tetovált lány címszerepére. (Fotó: Jean-Baptiste Mondino a W Magazine részére.)

Fincher ezidáig utolsó filmje egy adaptáció remake-je, A tetovált lány amerikai verziója. Fogadtatását elhomályosította a svéd „eredeti” iránti, olykor anti-hollywoodista elfogultság, pedig sokkal profibb és – e cikkíró véleménye szerint – sokkal művészibb munka annál, s mint a Harcosok klubja, magasabb rendű alkotás a könyvnél magánál is. A rendező jelenleg a Gone Girl című sikerkönyv filmváltozatán dolgozik.

Az én elképzelésem a professzionalizmusról” – mondta egyszer Fincher – „olyasmi, ahogyan sok ember a megszállottságot képzeli el.” Karrierje eddig igazolja az önreflexiót, és nem sokan kételkednek a folytatás sikerében – végül is, Fincher alig múlt ötven. Legnagyobb művei akár még előtte is állhatnak.

Fincher-filmek, amiket feltétlenül látnod kell

Alien3

A film máig a „development hell” szimbóluma. Hollywood a legpocsékabb arcát mutatta meg benne. Mégis jellegzetesen fincheri mű: talán nem olyan, amilyennek ő szánta, és lehet, hogy ha ő szabadabb kezet kap, a legtöbb néző nem gyűlölné annyira a végeredményt, de attól még képtelenség meg nem látni benne az erőt.

Az Alien3 éppen olyan szándékos erkölcsi vákuumban mozog, mint a Hetedik vagy a Harcosok klubja. Az atmoszférája éppen olyan piszkos, nihilista és pesszimista. A karakterek néha kísértetiesek, szerepeik sosem egyértelműek, a dráma pedig összezavaró bizonytalansággal bontakozik ki. Senki sem tudja már eldönteni, mennyi a tudatos atmoszférateremtő törekvés és mennyi a véletlen; tény, hogy az Alien3 a legkevésbé közönségbarát része a sorozatnak. Ami működik a filmben, az viszont pont az atmoszféra.

Hetedik

Egy thriller, ami hátborzongatóbb a legtöbb horrornál. Egy karakterdráma lövöldözéssel és borzalmas gyilkosságokkal. Egy logikus bűnhődéstörténet, ami morálisan igazolhatatlan. Feszült, verejtékesen izgalmas, abszurd olykor a kacagtatásig, és iszonyúan, morbidan realista: a Hetedik jobb portréja egy őrült sorozatgyilkos elméjének, mint (a filmként amúgy erősebb) A bárányok hallgatnak.

Hetedik
Hetedik

Sokat segít a sikerben Fincher vizualitás és atmoszféra iránti fogékonysága: ugyanezek az eszközök működnek egy klipben és egy jó reklámban is, a rendező pedig nem is habozott kihasználni korai sikereinek eszköztárát. A Hetediknek már a főcíme is (jellegzetes fincheri módon) beránt a borzalom világába (Kyle Cooper alkotása egyébként széles körben elismert önálló mestermű). Ami különleges, az az, hogy nem is szabadulhatunk ki. A lezárás, amelyért Fincher, Brad Pitt és Morgan Freeman keményen megharcolt, a mozitörténet egyik legzseniálisabb hasbavágása, és csöppet sem enyhít rajta az (itt is) bölcs öreget játszó Freeman egysoros feloldási kísérlete. Abba a világba, amelyben valódi sorozatgyilkosok élnek, pont egy Hetedik való.

Harcosok klubja

A Hetedik realista az őrület ábrázolásában, a Harcosok klubja túlmutat a valóságon. Nem azért, mert egy valódi klubot úgy fél éven belül lebuktatnának a beépített ügynökök. Hanem mert a társadalomkritika mélysége is eltúlzott – Fincher magát a világrendünket szedi szét benne –, a személyiségzavar is hihetetlen mélységeket ölt, és a cselekmény is olyan dimenziókba csap át, mintha valaki előre látta volna 9/11-et.

A Harcosok klubja azonban sokkal több túlzásba vitt, társadalomkritikus elmebaj-thrillernél. A zsenialitás olyan töménységben árad belőle, minden részletéből, amire a komplett mozitörténetben is alig akad példa. Szövegek: „Apu fortyogó epéje vagyok.” „A történelem zabigyerekei vagyunk.” „Amit birtokolsz, az birtokba vesz.” Képek: egy, még a Hetediknél is kifacsartabb, autentikusabb látványvilág. Isteni karakterek: Brad Pitt, Edward Norton és Helena Bonham Carter karrierjük egyik csúcspontján. És a logikus koncepció hibátlan, töretlenül végigvitt egésze: egy önmagukban is géniuszhoz méltó töredékekből összeálló kerek egész, amely – mint Fincher mondta – „több a részei összegénél”.

A tetovált lány

Ha Fincher professzionalizmusát akarjuk bemutatni, A közösségi háló mellett A tetovált lány a legalkalmasabb példa. Egyik sem árasztja magából a művész zsenijét, közel sincsenek a Hetedik és a Harcosok klubja szintjéhez, de micsoda profi rendezte őket!

Benjamin Button különös élete
Benjamin Button különös élete

A tetovált lány csakis Fincher miatt nőtt a svéd „eredeti” fölé. A történet amerikaiasan szikárabb, ami nem árt neki, de valódi előnyét a kifogástalanul megrendezett jelenetek jelentik, és a sokkal kontrasztosabb, thrillerszerűbb látványvilág. A film afféle Fincher-stílusgyakorlat, alighanem a kisujjából kirázhatta: adott egy önmagában nem rossz (és bitang híres) sztori, mit lehet belőle kihozni a vásznon, ha nincsenek különösebb ambícióink? Nos, nagyon is sokat.

Ezt tudtad-e?

  • Jóbarátok Madonnával és Brad Pittel is.
  • Visszautasított néhány ígértes filmet megvalósult munkái kedvéért: köztük van a Batman: Kezdődik, a Kapj el, ha tudsz!, a 8 miliméter és a Mission:Impossible III is.
  • A Harcosok klubja híres DVD-változatának elején az ismerős figyelmeztető szöveg helyett ez olvasható: „WARNING. If you are reading this then this warning is for you. Every word you read of this useless fine print is another second off your life. Don’t you have other things to do? Is your life so empty you honestly can’t think of a better way to spend these moments? Or are you so impressed with authority that you give respect and credence to all who claim it? Do you read everything you’re supposed to read? Do you think everything you’re supposed to think? Buy what you’re told you should want? Get out of your apartment. Meet a member of the opposite sex. Stop the excessive shopping and masturbation. Quit your job. Start a fight. Prove you’re alive. If you don’t claim your humanity you will become a statistic. You have been warned …… Tyler.”
  • Amikor Sylvester Stallone elvállalta A specialista főszerepét, úgy volt, hogy „egy bizonyos David Fincher” rendezi a filmet. Az ügynökének fogalma se volt, kicsoda az illető. Stallone viszont fellelkesült, mondván: „Az a srác egy zseni! Ő rendezte a Hetediket!”
  • 2013 nyarán első Emmyjét is begyűjthette a House of Cards című sorozat rendezőjeként. (A sorozat még két másikat is nyert, kilenc nevezés mellett.)
  • Friss pletykák szerint Fincher rendezheti a Black Hole című képregény filmváltozatát.

  • Sokat követel a színészeitől, és perfekcionista a jeleneteiben. Az egyik jelenete a Pánikszobában (egy biztonsági kamerán) például 57 felvételt követelt. A szakítási jelenet A közösségi háló elején 99-et.
  • Ezzel kapcsolatban Fincher a következőt nyilatkozta: „Azt mondják, milliófélképpen fel lehet venni egy jelenetet, de én nem hiszem. Azt hiszem, kétféleképpen lehet, talán. És az egyik rossz.”
  • Fincher rengeteg felvétele, no és az akkor még újnak számító digitális rögzítés módszerei miatt Robert Downey Jr. teljesen kiakadt A Zodiákus forgatásán, mondván, sosincs elég ideje összeszedi magát a lakókocsijában. Tüntetésként a vizeletével megtöltött üvegeket rejtett el a felvételek színhelyén.
  • A Zodiákus után újra megnyitották az ügy nyomozati aktáját.
  • Egy nyárig a Berkeley Film Institute-ban dolgozott kézimunkásként. (Berkeley híres liberális/hippi központnak számított azidőben.) Fincher röhejesnek találta az egészet: „Ott volt az a sok ember, aki mind kommunikálni akart, megváltoztatni a világot, és rettentő buta, béna kis filmeket csináltak (…) azok voltak ott, akik se tenni nem bírtak, se tanítani.”
  • Híres reklámjai dacára elítéli a kommerszt, és ragaszkodik hozzá, hogy a reklámfilmjei sose csupán hirdetésről szóltak. (A hozzáállás aligha meglepő a Harcosok klubja tükrében.) „Aki kifelé néz önmagából azért, hogy teljessé tegye magát, képzelődik, és valószínűleg beteg” – mondta.
  • Filmjei átlagos értékelése a Rotten Tomatoes kritikagyűjtő oldalon: 77,9%. Legpozitívabban fogadott filmje: A közösségi háló (96%).
  • Kevés rendezése ellenére filmjei másfél milliárd dolláros nemzetközi összebevételnél tartanak (félmilliárd dollár összkiadás mellett).
  • A Zodiákus régifilmes stílusa szándékos. Fincher Az elnök emberei című 1976-os remekművet vette példájának.
  • Nem hagyott fel a reklámfilm-forgatással sem. Legutóbbi darabjai a Peble a Motorola számára, az „iPhone 3G” az Apple számára, a „Fate” a Nike számára és a „Wind” a Softbank számára, mind 2008-ból. De részt vett videojáték-előzetesek készítésében is: a Gears of WarMad World” trailerénél konzultáns volt, valamint ő volt a Halo 4Scanned” trailerének producere.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Tárca rovatot vezeti. havasmezoi@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..