Rájár a lézerrúd a Disney-re: nem elég, hogy sokan utálják Az utolsó Jediket és túl drága volt megcsinálni a Solót, de utóbbi még bukott is a kasszáknál. Mit tehet a Lucasfilm, hogy megmentse több generáció kedvenc filmszériáját?
Korábban már adtunk tippeket a készítőknek, miképp menthetik meg a finálé előtt álló Trónok harcát. Most egy még nagyobb franchise sétálgat a szakadék szélén, és a tünetek már jelzik a kiábrándulást. Négy film alatt jutott el első bukásáig a Lucasfilm, de nem csak az anyagiakkal van itt gond, hanem a történetmeséléssel is.
Kezdjük hát az ötletek listázását, melyek remélhetőleg helyrehozzák a rendet a galaxisban!
Az utolsó Jedik maradjon meg lázálomnak
Amikor véget ért Az utolsó Jedik, olyan érzés kerített hatalmába, amilyet azelőtt Star Wars még nem adott nekem:
teljes kiábrándultság.
Átéreztem azt, amit rengetegen az előzménytrilógiával azonosítanak, azt a mértékű zavart és csalódottságot az Erőben.
Míg J.J. Abramst azzal bízták meg, hogy támassza fel a ’77-es eredeti film hangulatát, addig Rian Johnson homlokegyenest ellenkező célokra kapott felhatalmazást: vezesse át a Star Warst a jövőbe, pontosabban a Disney jövőjébe. A meglehetősen szabadon kezelt VIII. epizód pontatlanul lett elkészítve, tele logikai lyukakkal, arcpirítóan méltatlanul kezelt karakterekkel, erőtlen történetvezetéssel és Az ébredő Erőben feldobott labdák félrecsapásával.
Johnson fogta a mítoszt és a saját képére formálta – és valamiért egy csomó rajongó elhitte, hogy valami újítást vitt végbe. Ha megfigyeljük a rajongói visszajelzéseket, a legtöbb dicséret arra ment el, mennyire friss lett Az utolsó Jedik attól, hogy minden klisét félresöpör. Kérdésem csupán annyi: mi az a baromi nagy innováció, amit Johnson az asztalra pakolt?
A történet végén pontosan ott tartunk, mint az elején. Igazi változás nem történt, csak rosszul kezelt karakterek hullottak el időközben. Az nem bátorság, hogy kinyírjuk Luke-ot, még csak arconköpésnek se mondanám. Ahogy Luke Skywalkert kezelték Az utolsó Jedikben – ahogy sokadrangú, szánalmas és gyáva vénembernek ábrázolták, akit a végén a legkevesebb katarzis mentén fúj el a szél – az csak szimplán nem méltó a világ legnépszerűbb filmes franchise-ának főszereplőjéhez.
És most már ez a kánon, ez marad Luke története!
A Baljós árnyakhoz mérhető ellenérzéssel fogadott film tehát egy gyenge pont a trilógiában, a VII. résszel nem ápol koherenciát, és alapból is keveset mutat fel sztori szempontjából – így könnyen félre lehet söpörni. Nem kell letagadni, ami történt (Luke-ot már nem lehet visszahozni), de hangulat és narratíva szempontjából egy értelmes irányba lesz szükséges ellépni. Rettentő sajnálatos, hogy Rian Johnson végiggondolatlan kontárkodása miatt már nem lesz teljesen egységes ez az új trilógia.
A főszereplőknek adjunk mélységeket
Mit tudunk Reyről? Semmit. Két film alatt két jellemvonását sem ismertük meg. Ő az a lány, aki úgy viselkedik, ahogy a cselekmény éppen kívánja. Rey az, akit elfelejtettek megírni.
Bár a IX. rész hamarosan forog, még mindig nem késő valamiféle karaktert adni a főszereplőnek. Mondjuk kezdhetnék a gyengeségeivel, hiszen a lány önmagát képzi ki Jedivé, kiváló pilóta és mindenkit egyből legyőz. Semmi feszültség nincs a történetében emiatt, hiszen már a főgonosszá avanzsált Kylo Rent is legyőzte első találkozásukkor. Ezután a rajongói teóriák beindultak Rey vérvonaláról, de mint kiderült – feleslegesen húzva két filmen keresztül az emberek agyát –, szülei részeges senkik.
Az új trilógia főszereplője tehát egy autodidakta mester, aki minden kihívást könnyűszerrel söpör félre: akkor meg miért izguljunk?
Az Első Rend oldalán már egyetlen potens figura sincs, köszönhetően annak, hogy a ripaccsá alakított Hux tábornok felettese a belső konfliktusokkal viaskodó Kylo Ren. A korábban Ben Solóként ismert figura túl szimpatikus ahhoz, hogy igazán utálni tudjuk főgonoszként. Messze a legtöbb dimenzióval rendelkező karakter az új filmekben, és a VIII. epizód központi kérdése is az ő megválthatósága volt. Ez persze nem sikerült, de még mindig ott a IX. rész, ahol pótolhatják.
Ben emellett a Skywalker-vérvonal utolsó képviselője, így az ő halála sokaknak az egész Star Wars végét is jelentheti. A záródarabban tehát muszáj lesz Kylónak rájönnie, pontosan mit is akar.
Igazán új gondolat lehetne, és egy átfogó témát és üzenetet jelenthetne, ha a IX. rész Kylo vívódását egy egységgé formálná. Be lehetne mutatni, hogy a Világos és a Sötét oldal valakiben egyszerre meglehet, azonos arányban – ezáltal létrejöhetne egy emberen belül az egyensúly az Erőben, amiért a Jedik mindig is küzdöttek. Kylo karaktere azt mondhatja nekünk, hogy mindenkiben vannak jó és gonosz energiák, amik tombolnak, és a legfontosabb, hogy kibékítsük ezeket az erőket egymással. Kifejezetten mesteri lehetne, ha Kylo felnövéstörténete lenne az ív, melyre felhúzzák a trilógiát – persze ez csak mentése annak, ami menthető.
A spin-offok ne kötődjenek a számozott filmekhez
Mi legyen a spin-offokkal? Míg az epizódoknál fontos az egységesség, addig a különálló mozikban egyedi alkotók újszerű látásmódjait könnyen lehetne érvényesíteni. A Zsivány Egyesnél így is volt, később a Solóra már kevesebben voltak rá kíváncsiak. Benne van a pakliban az is, hogy túl közel mutatták be Az utolsó Jedikhez, de könnyen lehet, hogy senkit nem érdekelt egy fiatal Han Solo kalandja. Fel kell tehát ébreszteni az érdeklődést, ezért pedig messze kell merészkedni.
A galaxis legkülönbözőbb helyeire kell tehát utazni, ahol korábbi karakterekkel semmilyen kapcsolatban nem lévő új szereplőkkel találkozhatunk. A tiszta lap újból és újból felfrissíthetné a Star Wars világát.
Ha pedig nincs ihlet, nyúljanak ahhoz a rengeteg könyvhöz, melyek az évtizedek során készültek!
A fan service problematikáját is lehet csökkenteni, ha nem kötelező beemelni egy C-3PO-t vagy egy Halálcsillagot a történetbe. A kényszeres utalgatások ugyanis azt okozhatják, hogy a Csillagok háborúja világában minden egyes elejtett mondatból sztorit írhatnak – annak viszont semmi értelme, hogy ilyen erőltetetten kapcsoljunk filmeket korábbi, sikeres alkotásokhoz. Ha cinikusak vagyunk, láthatjuk, hogy a Zsivány Egyes a Halálcsillagon lévő lyuk megmagyarázása miatt, a Solo pedig a 12 parszek alatt végrehajtott Kessel-futam bemutatása érdekében jött létre. Ezek nélkül is bőven meglettünk volna – nincs szükség az összes történeti lyukat befedni, hagyhatnak a képzeletünknek is.
Új vezetőséget a Lucasfilmbe
Kathleen Kennedy rosszul vezeti a céget. Ha nem bizonyíték erre az, hogy már 4-5 rendezőtől megváltak produkció közben, akkor semmi sem. Colin Trevorrow (Henry könyve) és Josh Trank (Fantasztikus Négyes) menesztése rossz filmjeik után még érthető, de Phil Lord és Christopher Miller (A Lego-kaland) kirúgása már elfogadhatatlan. Amennyiben tényleg rosszul dolgoztak, túl lassan forgattak, rengeteget improvizáltak, eltértek a szövegkönyvtől és saját stílusukat emelték be a képbe, annak már korábban ki kellett volna derülnie.
Kennedy megbízta a két rendezőt egy munkával, így az ő felelőssége is, hogy az a munka hogyan sikerül. A forgatás 70%-ánál kirúgni a párost és újraforgatni az egész filmet Ron Howarddal viszont akkora költségpazarlás, ami üzleti szempontból egy teljes kudarc. Kennedynek már ezért is mennie kellett volna, de valamiért még mindig a cég élén áll. Ő az, aki összehozta az első bukást, és ez komoly dolog, hiszen a Lucasfilmet a Disney 4 milliárd dollárért vásárolta meg George Lucastól, és a filmek még nem hozták vissza ezt az összeget – maximum a merchandise-zal együtt lehet nullszaldó.
Gareth Edwards helyett is Tony Gilroyt hívták meg a Zsivány Egyes utóforgatásaira, hogy enyhítse a film sötét hangulatát és átírja az előző szerzők munkáját. Látszik, hogy nem bíznak a filmkészítőkben, akiket alkalmaznak. Fiatal, feltörekvő filmeseknek adnak egy milliárdos brandet, és a számító producerek tudják, hogy a direktor majd úgy táncol, ahogy ők fütyülnek. Amikor meg nem, akkor hívnak egy igenembert, aki kívánságuk szerint cselekszik: a kreativitásra nincs sok lehetőség egy ilyen működésben.
Kennedy kirúgása egy lépés lenne a jó irányba.
Helyére sokan Dave Filonit szeretnék, aki a Star Wars: Lázadókért és A klónok háborújáért is felelt – ő igazi Star Wars-kocka, és itt inkább rá van szükség, mint az üzletember Kennedyre.
Amennyiben bármit megfogad ebből a Disney/Lucasfilm, az már elindíthat egy tüneti kezelést, mely megmentheti az utókornak a Csillagok háborúját. A jövő decemberben érkező IX. epizód lesz ennek a próbája. Ott derül majd ki, hogy a Disney-t tényleg érdekli-e George Lucas öröksége, vagy megelégednek a Marvel tempójában gyártott futószalag termékekkel. Bízom benne, hogy nem lesznek ennyire cinikusak.
