Nincs kategorizálva

Megvan az Oscar-gála legnagyobb esélyese? – Első vetítésén tarolt A nyomorultak

Tom Hooper legújabb filmjét a közönség hatalmas ovációval ünnepelte a New York-i bemutatón. Úgy tűnik, a rendező A király beszéde után sem adja lejjebb az Oscar-díjnál. A film sikere tovább növeli a díjátadó gálán várható izgalmakat. Hooper egy már eddig is nagyon szoros versenybe szállt be: A nyomorultaknak olyan nagyágyúkkal kell megküzdenie, mint Ben Affleck Az Argó-akciója, Steven Spielberg Lincolnja, Ang Lee Pi élete és David O. Russell Napos oldal című filmje. Komoly vetélytársnak ígérkezik Kathryn Bigelow legújabb, Zero Dark Thirty című filmje is, amely szintén hihetetlenül pozitív kritikát kapott a bemutató után. Hooper nagyszabású musicalje azonban annyira magával ragadta a közönséget és a kritikusokat egyaránt, hogy a vetítés után egyhangúlag kijelentették: A nyomorultaké lesz az idei Oscar-fődíja.

Múlt szerdán hajnali kettőkor az Oscar-díjas rendező, Tom Hooper (A király beszéde) épp csak befejezte a vágást, a közönség pedig már péntek délután megtekinthette A nyomorultakat a film legelső vetítésén, New Yorkban. A 2002-es Chicago óta nem született olyan musical, amely ilyen nagy eséllyel szállt volna versenybe a legjobb filmért járó Oscar-díjért. Az első reakciók most azt mutatják, az idei év végre pontot tehet e sorozat végére. Az összes dalbetétet hangos tapsvihar éljenezte, és a film végén az állva tapsoló közönség hangos ovációja fogadta a színpadon meghajló főszereplőket is. Úgy tűnik, a stáb idén korán megkapta a karácsonyi ajándékát. A film december 27-én kerül a mozikba, olyan sztárokkal a főszerepben, mint Hugh Jackman, Anne Hathaway, Russell Crowe, Amanda Seyfried, Eddie Redmayne, Samantha Barks, Helena Bonham Carter, és Sacha Baron Cohen.

A nyomorultak premierjén a Lincoln Center közönségének első reakciójáról a The Hollywood Reporter tudósított. Hooper, aki ekkor épp csak befejezte hálaadásnapi vacsoráját, a nézőkkel is megosztotta, miért ad hálát ebben az évben:

„Hálával tartozom, amiért be tudtam fejezni (a filmet)… hálás vagyok annak a több ezer embernek, akik velem voltak ezen az utazáson, különösen a csodálatos szereplőgárdának… és hálás vagyok Victor Hugónak (ő írta az eredeti regényt, amelyből a színházi Broadway darabot rendezték, s ez szolgált a film alapjául), aki sajnos most nem lehet itt velünk.”

Bár a jelenlévő újságírók még nem mondhattak részletes kritikát, egy-két általános megjegyzést azért tettek a filmről. Az alábbit például a The Hollywood Reporter tudósítója, Scott Feinberg nyilatkozta:

„Hooper a színészek élőben rögzített dalait építette be (és nem az utómunka során felvett hangot) – ahogy azt a Universal tette egy nemrég megjelent filmjében –, és hogy ez jótékony hatással volt-e magára a filmre, vagy inkább rontotta a zene minőségét, tulajdonképpen mindegy, a közönséget lenyűgözte vele. Minden ilyen „első próbálkozás” jó eszköz azért is, mert sokat lehet róla beszélni a díjakért folytatott kampány időszakában. (Egyébként mindegyik zenés számot közeli beállításban és vágás nélkül vették fel.)”

Feinberg azt is kiemelte, hogy Hooper a legjobb rendezőnek járó díjban is bizakodhat, a női mellékszereplők közül pedig Anne Hathawayt tartja a legesélyesebbnek. Jackmant szerinte egyenesen Valjean karakterére találták ki, bár ez a szerep lehet nem lesz elég a jelöléshez egy már amúgy is nagyon zsúfolt kategóriában. A Javert-t játszó Crowe énektudását is dicsérte, Barks, Seyfried és Carter produkcióját pedig szintén esélyesnek véli a legjobb női főszereplő jelölésére. Valószínűleg szintén versenybe száll majd saját kategóriájában a kifejezetten a film számára írt Suddenly című dal is.

A közönség véleménye még a kritikusoknál is pozitívabb volt, a Twitteren többen is ódákat zengtek a filmről: „Még most sem tértem magamhoz attól a csodától, ami ma történt. Ha esetleg nem fejeztem volna ki magam egyértelműen, a film maga az illúzió. Tízmillió pont Tom Hoopernek, azért, hogy JÓL csinálta meg ezt a musicalt.” Egy másik kommentelő ezt írja: „A bemutató előtt nem akarok sokat elárulni a filmről, de annyit mondhatok: kitépi a szíved a helyéről, és addig szorongatja, amíg nem sírsz úgy, mint egy kisbaba. Lehet, hogy túl korai, de A nyomorultakról ordít, hogy ez lesz A legjobb film.” Vagy a legegyszerűbben: „Kisírtam a szemem. A nyomorultak. Micsoda fantasztikus film.”

Victor Hugo eredeti műve lenyűgöző történet összetört álmokról, viszonzatlan szerelemről, szenvedélyről, áldozathozatalról és megváltásról – egy időtlen mese az emberi lélek örök túlélőképességéről. A film a 19. századi Franciaországban játszódik, és a börtönviselt Jean Valjean (Jackman) és a könyörtelen rendőr Javert (Crowe) több évtizeden át tartó küzdelmét állítja elénk. Mikor Valjean megígéri, hogy gondját viseli a gyári munkás Fantine (Hathaway) fiatal lányának, Cosette-nek (Seyfried), mindannyiuk élete örökre megváltozik.

Simor Eszter

Egyszer egy tanárom azt írta valahol, hogy „mezei kritikus” bárkiből lehet. Az ELTE média szakán tanítják a kritikaírást, utána már csak egy kis kultúra kellene a véleményalkotáshoz. Ezek szerint a média szak elvégzése után mezei kritikusnak talán már nevezhetem magam, most egy kis kultúrát igyekszem magamra szedni. Talán egyszer leszek igazi újságíró is.

Filmek: Az abszolút kedvencek nálam a dánok. Főként Lars von Trier, Anders Thomas Jensen, Susanne Bier, Lone Scherfig, de bármi, amit a dogma mozgalom követett el, vagy amiben Mads Mikkelsen szerepel. A „legek” közül Alfred Hitchcock, Stanley Kubrick és Tarr Béla. Új kedvenc Ulrich Seidl. Mostanában az emberi lélek legmélyebb bugyraiba hatoló, metafizikai kérdéseket boncolgató filmek vagy a „háromzsebkendős” melodrámák.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com