Az amerikai filmakadémia közzétette a legjobb animációs filmek kategóriában nevezettek listáját. Az egyre inkább előtérbe kerülő amerikai CGI-gigaprojektek mellett többek között egy Tim Burton világát idéző sorsdrámával, egy mítoszokkal teli fantasztikus népmesével és egy animével ismerkedhetünk meg.
A tavalyi tizenkilenc nevezetthez képest idén eggyel több film közül válogathatnak a bírák. A listán 14 amerikai (Hős6os, Az élet könyve, Doboztrollok, Így neveld a sárkányodat 2., A Lego kaland, Rió 2., The Hero of Color City, Visszatérés Óz birodalmába, Mr. Peabody és Sherman kalandjai, A Madagaszkár pingvinjei, Repcsik: A mentőalakulat, Csingiling és a kalóztündér, Cheatin’, Henry & Me) szerepel. Mellettük két japán (The Tale of the Princess Kaguya, Giovanni’s Island), egy francia (Jack and the Cuckoo-Clock Heart) és több koprodukció (Csodabogarak: Az elveszett hangyák völgye – francia-belga; Rocks in My Pockets – amerikai-lett; Songs of the Sea – ír-dán-francia).
Mivel az Oscar szabályzata szerint 12 vagy kevesebb nevezett esetén három, 13-15 esetén négy, 16 vagy több esetén öt jelöltet választanak ki, idén ez azt jelenti, hogy a nevezett filmek negyede kerül mindössze a jelöltek sorába. A jelöléseket január 15-én jelentik be az egyes Oscar-kategóriákban. De most lássuk, kik is pályázhatnak a jelölésekért!
A Hős6os egy akciódús kaland-vígjáték egy felfújható robotról, akinek mozgása leginkább Micimackóéra emlékeztet. A film Walt Disney produkció, akárcsak a tavalyi Oscar-nyertes Jégvarázs, ami akár garanciaként is szolgálhat a jelölésre. Guillermo del Toro a producere Az élet könyve című, zenés vígjátéknak – a film eredeti címe Holtak napja volt, utalva ezzel a mexikóiak egyedülálló ünnepére. Két szellem fogadáskötésével indulnak a kalandok, amelyek különleges, néhol bizarr vizualitással párosulnak. Az animáció trolljai, a Doboztrollok is nagy eséllyel indulnak, hiszen a film, akárcsak a Coraline (amely 2010-ben jelöltként indult) amellett, hogy élvezhető, kedves történettel dolgozik, kézzel rajzolt figurákat mozgat, így teremtve meg a sokak által kedvelt vizuális hatást.
Több olyan film is van a jelöltek között, amelyek egy korábbi téma folytatásai. Ilyen az Így neveld a sárkányodat 2., a Rió 2., a Visszatérés Óz birodalmába, a Csingiling és a kalóztündér és a Repcsik: A mentőalakulat (amennyiben a Verdák, illetve Verdák 2. folytatásának tekintjük). A filmeknél a megszokott tematika továbbvitele jellemző újabb kalandokkal és újabb szereplők feltűnésével. Habár az Így neveld a sárkányodat 2. előzménye korábban szerepelt az Oscar-jelöltek sorában, nem nyert, éppen ezért talán nem indul sok eséllyel a győzelemért idén sem. A többi film esetében korábbi jelölésekről sem beszélhetünk. A gigaprodukciók közül A Lego kaland előnyökre tehet szert, nemcsak a Lego, mint játék, hanem a Marvel hősök iránti nosztalgia miatt is: gyereknek és szülőnek is jólesően érzékeny pontok ezek. Ellentétben a The Hero of Color City-vel, amely talán a húszas lista egyetlen igazán gyenge pontja.
A Lego kaland mellett több nevezett alkotás is a humorra épít: a 60-as évekből származó rajzfilmsorozatból merítő Mr. Peabody és Sherman kalandjai, illetve A Madagaszkár pingvinjei is főleg helyzetkomikumokra épülő, könnyed, családi filmek, amelyeknél majd eldől, a nevetés és a jókedv elég-e az Oscarhoz. A Csodabogarak: Az elveszett hangyák völgye valósághű képi világával különbözik leginkább a többi jelölttől, rengeteg természeti környezetet felhasználva (ami remélhetően a 3D hasznára válik).
Jóval drámaibb, ugyanakkor elcsépelt témát dolgoz fel a Henry & Me, amikor egy rákkal küzdő tizenegy éves, baseball-rajongó kisfiút állít középpontjába, akinek lehetősége nyílik megismerkedni a nagyokkal. A film leginkább a New York Yankees csapat előtti tiszteletadás, a játékosok saját hangjukat adták.
Az uralmat átvevő CGI mellett felüdülés lehet a japán The Tale of the Princess Kaguya. Expresszionista stílusával a vázlatosságot, érzelmességet ragadja meg. A szintén japán Giovanni’s Island az anime műfaji sajátosságaival emelkedik ki a nevezettek sorából.
Nagy esélyes lehet a Jack and the Cuckoo-Clock Heart. A Tim Burton A halott menyasszonyát megidéző szerelmi történetnek Luc Besson a producere. A történet találó és kedves: egy fiúnak, aki a skót Edinburghben a leghidegebb napon jön a világra, a hidegtől leáll a szíve. Dajkája segít rajta, egy kakukkos órát szerel a szívéhez, így életben marad. De vigyázni kell: semmi izgalom, méreg, harag vagy szerelem, mert akkor az életével fizethet a fiú. És akkor jön Miss Acacia.
A Jack and the Cuckoo-Clock Hearthoz hasonlóan a Cheatin’ is szerelmi történetet dolgoz fel, de vizuálisan és tartalmilag is komolyabb, drámaibb szinten. Míg Jack és szerelme tehetetlenül küzdenek és nincs is nagyon kit okolni (akárcsak a Jégvarázs fagyos szíve esetében), addig itt ármány és féltékenység dúl.
A Songs of the Sea – egyik személyes kedvencem –, a Kells titka rendezőjétől, hasonlóan egyedi képekkel, a legenda és a népi mitológia motívumaival, dallamaival operáló népmese, amely, felbuzdulva a 2010-es Oscar jelölt Kells titkán, talán idén győztesként kerül ki a versenyből.
Ugyan néhány film bemutatása még hátra van, a legtöbb filmről bőven tájékozódhatunk (részletes összefoglalást készített a témáról a Comingsoon) és a mozikban meg is nézhetjük őket, így magunk is eldönthetjük, kinek nyújtanánk át a bizonyos szobrocskát.