Hamarosan végleges formát ölt a híres Pannónia Filmstúdióról szóló film, a Pannónia Anno, Szalay Péter rendező munkája, amely mellé múzeumi kiállítást is megálmodtak az alkotók.
A film – amelynek egy részletét a 2011-es Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (KAFF) már bemutatták – a magyar animációs filmgyártás hőskora és aranykora előtt tiszteleg a stúdió történetének bemutatásával. “Szomorú aktualitása, hogy már többen távoztak az élők sorából a film szereplői közül, Dargay Attila, Vajda Béla, Varga Csaba, Hernádi Tibor és Foky Ottó sincs már az élők sorában” – fogalmazott az MTI-nek Szalay Péter rendező. Hozzáfűzte, a Pannónia Anno így egyfajta mementó is lett.
Az alkotóknak sikerült új partnerként a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA) is megnyerniük, így archív filmhíradók és egyedi filmek is láthatók lesznek a Pannónia Annóban. Az alkotás egy-egy részlete szerepelni fog a MaNDA gondozásában megjelenő DVD-ken, például a 100 éve született Macskássy Gyuláról készült friss kiadványon is, amelyen az extrák között vannak képsorok a Pannónia Annóból.
A teljes mű 80-90 perces lesz – mondta el Szalay Péter. A Balázs Béla-díjas rendező reményei szerint munkájuk – akár epizódokra bontva – a televízióban is bemutatkozhat. A Magyar Művészeti Akadémia támogatása révén pedig DVD-kiadvány is készül belőle – mondta el. A film szakmai szerkesztője Orosz Anna Ida. “Nélküle nem terebélyesedhetett volna ki ez a projekt. Óriási segítséget kaptunk minden szakmai partnertől” – emelte ki Szalay Péter.
A DVD révén az iskolákba és a könyvtárakba is eljuthat a magyar filmművészet egy igen fontos szeletét bemutató alkotás, a rendező azonban szeretné, ha filmje moziforgalmazásba kerülne. “Emellett egy múzeumi kiállítást álmodtunk a Pannónia aranykoráról” – mondta el. Szalay Péter 2011-ben a Szépművészeti Múzeum Nyolcak-kiállításához készített filmet, amely önálló alkotásként is fut, így van már tapasztalata a film- és a múzeumi világ “összehozásában”. A Pannónia-kiállításon szeretnék bemutatni a rendezők szellemiségét, emellett kultikus tárgyak, egyedi rajzfilmes eszközök szerepelnének a tárlaton, amelyet interaktívfilmbejátszások tennének teljessé. “Az animáció aranykora még nem temetendő történet, nem mítosz, hanem példaértékű ügy, még élő filmtörténelem. Ne feledjük, a fénykorában a stúdió a világ legnagyobb animációs műhelyei közé tartozott. Ezt a díjak száma és a legyártott filmek színvonala is igazolja” – hangsúlyozta Szalay Péter.
A rendező az éppen zajló szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemlén versenyez A Nyolcak nyomában című filmjével, de szombaton egy prezentáció keretében bemutatja a Pannónia Anno film egy részletét, és beszél a DVD-kiadványban rejlő lehetőségekről is.
Szalay Péter 2002-ben a Retina nevű rövidfilmes fesztiválon ismerkedett össze a rajzfilmesekkel, mint fogalmazott, “szerencsés pillanat” volt, azóta is jó kapcsolatban áll velük. A Pannónia stúdióról szólófilm ötlete jó pár éve született meg.
Korábban elmondta, a Pannónia Annóban igyekezett kronologikusan végigvinni a történetet, narrációval ritmikussá tenni. A Pannónia stúdió a filmgyártás államosítása után, az 1950-es években született meg, a hetvenes-nyolcvanas évekre a világ egyik legjelentősebb animációs műhelyévé nőtte ki magát, itt készült a Vuk, a Kérem a következőt! vagy épp a Frakk, a macskák réme.
A Pannónia Anno a munkatársakkal készült riportok és archív felvételek segítségével idézi fel a stúdió történetét, és persze a jól ismert kultikus animációk sem hiányoznak az alkotásból, amelyben Matolcsy György, a Pannónia egykori vezetője mellett többek között olyan alkotók és művészek szólalnak meg, mint Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter, Richly Zsolt, Vajda Béla, Gémes József, a nemrég elhunyt Foky Ottó vagy Pogány Judit. Megszólal benne Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező és Gyulai Líviusz, Orosz István és Varsányi Ferenc is.
A film a magyar animációs filmgyártást megalapozó Macskássy Gyula mellett felidézi Kovásznai György vagy épp Reisenbüchler Sándor és Dargay Attila alakját is.
