Magazin

Titanic 2017: Nem akarok török nő lenni – Fény és árnyék

Egy házasság sokféleképpen lehet megalázó börtön a feleség számára – derül ki a török rendezőnő, Yesim Ustaoglu új, Fény és árnyék című drámájából.

Yesim Ustaoglu (A pokol kapujában, Pandora szelencéje) szokás szerint maga írta, rendezte filmjét, ám a Fény és árnyék nem csak ettől lesz igazi nőtörténet: hősei sokszínű, hús-vér figurák, akik képesek a megszokottnál összetettebbnek, egyszersmind megoldhatatlanabbnak mutatni a török nőkérdést.

Egy országon belül két világ találkozik a Fény és árnyékban: Törökország végletei ütköznek össze, hogy aztán kiderüljön, annyira nem is különböznek egymástól. A történet szerint egy fiatalon, akarata ellenére házasságba kényszerített, hagyománytisztelő lány és egy modern felfogású, látszólag boldog házasságban élő, független pszichiáternő útja keresztezik egymást, a találkozás pedig mindkettejüket ráébreszti helyzetük visszásságaira, boldogtalanságukra és igazi vágyaikra. A lassan építkező, egyre mélyülő filmből kiderül, hogy egy házasság sokféleképpen lehet borzalmas,

a nőkkel szembeni bánásmód sokféleképpen lehet romboló, kegyetlen és elnyomó.

A Fény és árnyék problematikáját könnyű lenne úgy elintézni, hogy a benne szereplő férfiak mind szörnyetegek – de nem ez történik. Mindkét férj a maga módján gondoskodó, tisztességes valaki, ám nem veszik észre, hogy ennyi nem elég egy jó házassághoz, a feleségük boldoggá tételéhez: vagy látványosan, vagy bújtatottan érzéketlenek, természetesnek veszik a tekintélyüket, miközben fel sem merül bennük, hogy a nőnek is lennének vágyai. Mindegy, hogy a férj gyakorlatilag minden éjszaka megerőszakolja, vagy egyszerűen csak semmibe veszi a feleségét: ebben a kultúrában a nőknek nincs szabad akaratuk – és a film legmegdöbbentőbb tanulsága az, hogy ez nemcsak a végletekig konzervatív házaspár esetében igaz, hanem a pszichiáternő látszólag kiegyensúlyozott kapcsolatában is. Mindkét világról bebizonyosodik, hogy élhetetlen a nők számára, hiszen a mélyben a kettő ugyanaz: a férfiközpontúság, tekintélyelvűség még egy a felszínen szerető, harmonikus kapcsolatot is tönkretehet.

Ugyanakkor a Fény és árnyék azt sugallja, hogy nemcsak az elnyomott nők, hanem a férfiak is áldozatok: hiszen nem akarják ők bántani a feleségüket, viszont észre sem veszik, hogy valamit rosszul csinálnak. A fiatal nők szenvedéséhez pedig az idősebb nőalakok is lelkiismeret-furdalás nélkül asszisztálnak, így a hagyományok természetszerűleg öröklődnek, amíg valaki öntudatra nem ébred, fel nem lázad ellenük.

Ez az alaposan átgondolt, kőkemény jeleneteken keresztül bemutatott összetettség teszi felejthetetlen élménnyé a filmet – szemben például a szintén emlékezetes, ám sokkal egyoldalúbb és felszínesebb Mustanghoz képest. Ustaouglu újabb családtörténetében a török női-férfi kapcsolatok kérdése, a nők egyenjogúsága egy mélyen gyökerező, megoldhatatlan problémának mutatkozik – a rendezőnő viszont anélkül képes a külvilág számára is átélhetővé tenni a török helyzetet, hogy leegyszerűsítené (tanulságos lenne megtudni, hogy ugyanezt a kíméletlen bírálatot egy török néző hogyan fogadja). Persze tekinthetjük mindezt egyszeri történetnek is, az általánosítás igénye nélkül – a Fény és árnyék ugyanis látványosan szűk térben játszódik,

inkább a karakterek dinamikus viszonyrendszerére, mint a társadalmi összefüggések sulykolására alapul.

Van-e kiút az európai szemmel felfoghatatlanul megalázó helyzetből a főhősök számára?  A megelevenedett rémálmokkal és homályban maradt, brutális részletekkel fűszerezett, feszült és fojtogató film végül megcsillant némi reménysugarat is a hősei számára, az orvos kolléga kissé elnagyolt, inkább jelzésértékű alakja pedig felvillant egy pozitív férfifigurát, férfiszerepet is. És ha ezeknek a nőknek sikerült változtatniuk a sorsukon, talán azoknak a névtelen millióknak is sikerülhet, akik magukra ismernek a figurákban.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió. Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu főszerkesztője.
gyongyosililla@filmtekercs.hu

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com