Fókuszban Magazin

Velence 2018: „Utálom a filmet!” – David Cronenberg mesterkurzusa

A body horror mestere, David Cronenberg idén életműdíjat vehetett át a Velencei Filmfesztiválon. A jeles alkalomhoz kapcsolódóan pedig levetítették a Pillangó úrfi című filmjét, valamint mesterkurzust is tartott. A jó hangulatú eseményen főleg a technológiai és mediális változásokról esett szó, amelyek áthatják a jelenünket.

Hatalmas érdeklődés mellett zajlott David Cronenberg mesterkurzusa: már egy órával a kezdés előtt is keresztül-kasul kígyózott a sor az előtérben, és még az előadás alatt is tekintélyes tömeg várta, hogy hátha mégis bejuthat a kisterembe. A kanadai rendező jókedvűen, szívesen válaszolgatott a moderátor és a közönség kérdéseire, amelyek főleg a film mint médium, mint technológia és mint művészeti forma átalakulása körül forogtak.

Nem jár moziba

Cronenberg visszatérő témája volt a Netflix dicsőítése – egy ponton meg is jegyezte, hogy a sok reklámozás után biztos azt gondoljuk, hogy a vállalat munkatársa. Pedig ez nem igaz, noha szívesen dolgozna náluk. Többek közt a moziélménnyel is összevetette a Netflix nyújtotta szórakozást: azt állította, hogy évek óta alig jár moziba. Tavaly A víz érintését kétszer látta, először otthon, másodszor pedig moziban. Számára sokkal nagyobb élmény volt az otthoni, mert szebbnek látta a színeket; de a mozi ellen szólnak a reklámok és az is, hogy nehéz parkolni.

Utálom a filmet

Sok rendezővel ellentétben David Cronenberg nincs a változások ellen – azt mondta, a technológia folyamatosan fejlődik, felesleges leragadni a régieknél. Nem bánja például, hogy a filmszalagra forgatás visszaszorult. „Utálja a filmet” – ezt a karrierje kezdetén tapasztalt nehézségekkel magyarázta, amelyek a drága és körülményes filmszalagból fakadtak. Ehhez hasonlóan az egyéb technikai újításokról is optimistán nyilatkozott: a drónok például szerinte beteljesítik a hétköznapi ember repülés utáni vágyát, miközben a filmkészítésben is hatalmas lehetőséget nyújtanak. A Velencében külön versenyprogramban szárnyát próbálgató VR (virtuális valóság) pedig „lenyűgöző élmény” lenne, ha meg tudnák oldani, hogy öt perc után ne legyen hányingere. Utóbbi körülmény miatt kételkedik abban, hogy mennyire terjedhet el ez a jövőben.

Új kifejezésmódok

Ezzel párhuzamosan az új műnemek, műfajok elől sem zárkózik el: emlékeztetett rá, hogy régen mennyire virágzott a rádiójáték műfaja, ami ma már marginális; jelenleg pedig a mozifilm és a tévésorozatok közti hatalomátvételnek lehetünk szemtanúi. Cronenberg szerint a sorozatforma jobban hasonlít a regények befogadásához, amikor is hosszasan együtt élhetünk a szereplőkkel. A regényekben (Philip Roth-ot hozta példának) előfordulhat, hogy több oldalon át bonyolódik egy párbeszéd, ezt pedig a mozifilmekbe gyakorlatilag lehetetlen átültetni – ellenben egy sorozatban el tud képzelni egy olyan epizódot, ami kizárólag egy ilyen húszoldalas párbeszédet adaptál. Ma a sorozatok a kísérletezés és a kreativitás terepei – nem véletlen, hogy ő is éppen egy sorozatot tervez.

Pillangó úrfi

Cronenberg azt mondta, az életműdíja alkalmából eredetileg a Karambol (Crash – itt elsütött egy poént az azonos angol című Ütközések kárára) című filmjét szerette volna levetíteni, de annak nem készült el a restaurálása – ő pedig már olyan régóta van a szakmában, hogy restaurálni kell a filmjeit. A Pillangó úrfira azért esett a választása, mert kevesen azonosítják őt ezzel a művével, pedig nagyon személyes darabról van szó. Szerinte csak azért bukott meg annak idején a moziban, mert nem sokkal korábban készült egy hasonló film, amelyben egy nőről kiderül, hogy valójában férfi. Pedig a Pillangó úrfinak nem ez a lényege: ez csupán eszköz arra, hogy a főhős (szexuális) identitásáról beszéljen, aki látens homoszexuális, és ezért hiteti el magával, hogy a gyönyörű énekes nő. Cronenberg kiemelte, hogy a forgatás máig kellemes élmény számára, hiszen ekkor mozdult ki először ilyen célból Kanadából, és többek közt Kínában és Budapesten dolgozott a családja körében.

Jeremy Irons a Pillangó úrfi című filmben

A mozi ereje

Cronenberg azt állította, hogy gyerekkorában Torontóban senki nem készített filmet, ahogyan az autók, úgy a filmek is Európából vagy az USA-ból érkeztek. Ezért idő kellett neki, mire elhitte, hogy belőle lehet filmkészítő.

Mivel az apja író volt, ezért sokáig számára a művészet az irodalommal volt egyenlő. A film tisztán a szórakoztatást jelentette: naponta nézett rajzfilmeket a moziban, ám először akkor érezte meg, hogy odabent több is történhet, mint egyszerű kikapcsolódás, amikor síró felnőtteket látott kijönni a teremből.

Fellini Országúton című filmjét vetítették.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió. Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu ötfős szerkesztőcsapatának tagja, a Papírfény rovat felelőse.
gyongyosililla@filmtekercs.hu

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Video

Kik a legújabb szereplők a streamingpiacon és vajon melyiküké a jövő? A VLOGtekercs második adásában folytatjuk a seregszemlét és egy kis jövendölgetéssel is készültünk!

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya

A videó Tóth Nándor Tamás cikke alapján készült.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..