Kritika

Mint hét tojás – Hét nővér

Vajon mi a megoldás a túlnépesedés ellen? A Hét nővér (eredeti címén What Happened to Monday vagy Seven Sisters) című akciófilm az ötven évvel távolabbi jövőbe kalauzol el minket, ahol az alapkonfliktust maga a populáció növekedésének kordában tartása okozza.

Noomi Rapace egy elég megbízható színésznő. A tetovált lányban nyújtott remek alakítása után sikerült berobbannia Hollywoodba is, hogy aztán rendre olyan filmekben kapjon mellékszerepet, mint a Sherlock Holmes 2., a Bosszútól fűtve vagy a Piszkos pénz. Ridley Scott bízott benne annyira, hogy a Prometheus főszereplőjévé tegye, ezzel olyan színésznők nyomdokába léptetve, mint az Alien-sorozat Sigourney Weavere. Rapace pedig megállta a helyét, de a folytatásban – az Alien: Covenantben – már csak kevés szerepet kapott. Szerencsére a Netflixnél a bátraké a szerencse, így nem egy, hanem mindjárt hét főszerepet kapott egy gázsiért.

A Hét nővér című filmben Noomi Rapace hetes ikreket játszik, mégpedig egy olyan világban, ahol korlátozott a gyerekvállalás. Mindössze egy gyermek élhet egy háztartásban, enyhítve az emberi túlsúlyt, melyet a bolygóra mérünk. Az esetleges testvéreket hibernálni kell, hogy egy új, stabilabb Földön kezdhessék meg életüket. A hetes ikrek így hamar célpontokká válnak, ám a Willem Dafoe által játszott nagyapjuk nem adja át őket, helyette megtanítja a lányoknak, hogyan védjék meg magukat. Karen Settman személyét veszik fel, majd a hét napjai szerint – ami alapján elnevezték őket – felváltva mennek ki a nagyvilágba. Felnőttkorukban azonban váratlanul lelepleződnek, így össze kell fogniuk az elnyomó hatalom ellen.

Tommy Wirkola rendező korábban „bűnös élvezet” kategóriájú filmjeivel szerzett rajongókat.

A Náci zombik és a Boszorkányvadászok B-filmes mókái után ugrott egy szintet rendezői teljesítménye. Egy kemény, odacsapós sci-fi akciófilmmel állt elő, mely lendületes és komolyan vehető. Az a helyzet, hogy le vagyok nyűgözve, ugyanis nem hittem volna, hogy képes lesz visszafogni magát korábbi agyament filmjei után. A Netflix szerencsére alapból bevállalósabb, így volt terep a merészebb fordulatokhoz és erőszakos jelenetekhez, ám ezúttal Wirkola nem az abszurditásra hivatkozva tolja arcunkba a vért.

A Hét nővér inkább az akció és a thriller elemeket részesíti előnyben, mintsem a sci-fi világ feltárását. Vannak új kütyük, viszont nem foglalkozik annyira a túlnépesedés problémájával, inkább ugródeszkának használja azt a feszült jelenetekhez és a bunyókhoz. Ez lehet, hogy egyeseknél problémaként merül majd fel, én nem bántam, hogy inkább a kendőzetlen, erőszakos akciók felé billent a történet.

Az szerencsére nem mondható el, hogy ne lenne átgondolva a populációnövekedéses vonal, csupán nem ezen van a hangsúly. Vázolnak egy radikális egykepolitikát, mely a főszereplők szempontjából elkerülendő és megszüntetendő, de a film nem állítja, hogy a törvény kiiktatásával jobbra fordul a világ. A néző kétségek közt marad, mert egyik megoldás sem vezet jóra. Ilyen szempontból pesszimista alkotás Tommy Wirkola filmje.

Noomi Rapace rég volt olyan jó, mint ebben a filmben.

Nem úgy játszik el több karaktert, mint James McAvoy a Széttörvében, hogy szöges ellentétei egymásnak. A Settman nővérek ugyanis egészen hasonlóak, hiszen ugyanazt az életet élik, viszont az árnyalatnyi különbségeket lehet észlelni. Egyes nővérek több, mások kevesebb szerepet kapnak, de el tudjuk különíteni őket – Rapace ebben kifogástalan munkát végzett. A nagyapjukat játszó Willem Dafoe és a főellenséget alakító Glenn Close is maximálisan kitöltik rövid játékidejüket és hihető figurákat prezentálnak.

A Hét nővér egy újabb film a Netflix háza tájáról, ami egy az egyben Hollywood-kompatibilis alkotás, a sci-fi akciófilmek tekintetében pedig hiánypótló. Rapace remek és nagyon jó a főszerep(ek)ben, ezért remélem, Hollywoodnak újból feltűnik a svéd színésznő, mert nagy hibát követnek el, ha mellőzik őt. Sajnos tartalmilag nem robbant a film akkorát, de láthatóan nem is az volt a célja, hogy próféciaként szóljon a világot megmenti akaró, de emberi életeket tönkretevő antiutópiáról. Ennek ellenére bátor alkotás, mert nem kegyelmez semelyik szereplőnek, így nem győzünk szurkolni nekik. A befejezésnél pedig elgondolkodhatunk, hogy örömteli-e vagy sem.

A cikket a hazai mozis bemutató kapcsán 2017. november 22-én frissítettük.

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel 2017-ben csatlakozott a Filmtekercs szerkesztőségéhez, 2018 és 2022 között szerkesztőként segítette a lap mindennapi működését. Bár celluloid-mindenevő, kedvencei a morális kérdéseket feszegető filmek, a kamaradarabok, az igényes blockbusterek, emellett szenvedélyes katasztrófaturista is, így nincs olyan egy-kétpontos film, amely ne keltené fel az érdeklődését.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com