Hírek

58 év lazaság – James Bond gyorstalpaló és egy kedvcsináló videó

Daniel Craig megint utoljára lesz James Bond?

Szerdán jön a huszonötödik James Bond-mozi első előzetese, melyhez most egy rövid kedvcsinálót tettek közzé. Távirati stílusban idézzük fel a 007-es ügynök mozis történetét.

A legendás brit kém, James Bond alakját, a második világháború utáni európai populáris mitológia egyik alapfiguráját Ian Fleming író alkotta meg 1953-ban. Fleming 1964-es halálát követően többen (Kingsley Amis, John Pearson, John Gardner, Raymond Benson és Charlie Higson) osztoztak az örökség folytatásán, így a későbbi filmek forgatókönyvein.

Bond mindenkori feladata leginkább nagyhatalmú, kiterjedt bűnözői szervezetek és azok vezetőinek kiiktatása, akik világuralomra törnek, vagy a világot jelentősen befolyásoló sötét üzelmekbe kezdenek. A kém útja legtöbbször a nagyvilági luxusmiliőbe is elvezet, mivel rendszerint a kulcsemberek is ezekben a körökben élik társasági életüket. James Bond a brit hírszerzéssel foglalkozó ügynökség, az MI6 ügynöke. Élsportoló, nagyszerű céllövő, remek bokszoló. Gyengéi még a szerencsejáték, a finom italok és a szép nők. Fedőneve a „007-es”.

Bond karakterét jórészt brit színészek keltették ez idáig életre, két kivételtől eltekintve: George Lazenby (ausztrál) és Pierce Brosnan (ír).

1962-1967: Sean Connery ölti először magára az ikonikus szmokingot. Hűvös elegancia, hamiskás mosoly, ellenállhatatlan bűverő. Öt film (Dr. No, Oroszországból szeretettel, Goldfinger, Tűzgolyó, Csak kétszer élsz), világsiker, és a kánon megteremtése jellemzi ezt a korszakot.

Csak kétszer élsz (1967)

1967: Casino Royale. David Niven és egy rakás sztár (Peter Sellers, Ursula Andress, Orson Welles, Woody Allen, William Holden és Charles Boyer) közreműködésével készült ez a paródia, tehát nem képezi a hivatalos sorozat részét, minősége okán viszont muszáj megemlékeznünk róla.

1969: Egy film erejéig George Lazenby kelti életre (Őfelsége titkosszolgálatában) a sármőrt. Megegyezés híján nem lett folytatása ennek az együttműködésnek.

1971: Connery visszatér (Gyémántok az örökkévalóságnak), hogy aztán el is búcsúzzon. De nem örökre.

1973-1983: Roger Moore első és meghatározó korszaka.

Bond rajongótábora világszerte két részre oszlik. Az egyik szekértábor Sean Connery-t és az ő varázsát tekinti az igazi és utolérhetetlen 007-es alapjának, míg a másik társaság Moore apró gesztusokból építkező játékát favorizálja.

Az első időszakban hat film készül Moore-ral (Élni és halni hagyni, Az aranypisztolyos férfi, A kém, aki szeretett engem, Holdkelte, Szigorúan bizalmas, Polipka).

1983: Sean Connery – bár korábban fogadkozott, hogy soha többé nem lesz Bond – még egyszer, egy nem hivatalos Bond-moziban eljátssza őfelsége kémének szerepét. A film címe is beszédes: Soha ne mondd, hogy soha.

1985: Halálvágta. Itt domborít utoljára ebben a menő szerepben Roger Moore.

1987-1989: Timothy Dalton két filmre (Halálos rémületben, A magányos ügynök) ír alá, és meglehetősen negatív fogadtatásban részesülnek ezek a Bond-darabok. Dalton játéka Connery, Moore, de még Lazenby kisugárzását is nélkülözi. Fentiek fényében üres rutinmunka, amely mélybe rántja az egész márkanevet.

Halj meg máskor (2002)

1995-2002: Jön Pierce Brosnan, és vele az ügynök figurájának újraépítése. Az ezredforduló Bond-mozijainak (Aranyszem, A holnap markában, A világ nem elég, Halj meg máskor) legszembeötlőbb új elem a pimasz humor, az irónia, a játékosság és a hűvös lazaság megjelenése Bond történeteiben.

2006-2020: Négy – némi fenntartással – minőségi mű (Casino Royale, A Quantum csendje, Skyfall, Spectre – A Fantom visszatér) korunk egyik közkedvelt hím idoljával, Daniel Crag-gel a főszerepben. A széria totális újraértelmezése. Brutalitás, humor, színtiszta akció és szövevényes dramaturgia kiváló kombinációi. A négyesfogat két gyengébb darabja (A Quantum csendje, Spectre – A Fantom visszatér) is felveszi a versenyt a korábbi idők legjobbjaival.

Jövőre érkezik a sokatmondó című No Time To Die, amellyel Craig búcsúzik a szereptől.

Íme a szerdára ígért előzetes teasere:

Szabó Zsolt Szilveszter

Szabó Zsolt Szilveszter a szombathelyi BDF-en végzett mozgókép- és médiakultúra szakon. 25 éve foglalkozik filmekkel. Specializációja a sci-fi, a szerzői filmek, a zsánermozik szerzői változatai és a bizarr műfajkevercsek. Szívesen bíbelődik rebellis, besorolhatatlan alkotók műveivel. Kinematográfus istensége Tarkovszkij és nagyra tartja Enyedi Ildikó művészetét.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com