Hírek

Akit a düh táplál – Antal Nimród Budapesten

antal_nimrod2A Magyar Nemzeti Filmalap és a Filmhu vendége Oliver Stone, Joe Eszterhas és Alan Parker után egy olyan személy volt, aki hisz a Filmisten létezésében és az önmagunkba vetett hit erejében. Andy Vajna meghívását ezúttal Antal Nimród fogadta el, így a magyar filmes közönség azzal a rendezővel találkozhatott a Millenáris Teátrumban, akinek karrierjét feltehetőleg számos fiatal filmes tekinti követendő példának.

Van valami különös abban, ahogy a magyar származású tehetségek külföldi életútját vizsgáljuk. Egy-egy pályafutás esetén hajlamosak vagyunk saját vágyaink és álmaink beteljesülését elvárni, néha még számon is kérni az illetőtől – legyen szó elsőrangú sportolóról vagy ígéretes filmrendezőről. Pedig kifizetődőbb lehet, ha a saját céljaink megvalósításán fáradozunk. Talán az Antal Nimróddal való találkozás legfontosabb üzenete az, hogy az amerikai „meg tudom csinálni” mentalitás látszólagos naivitása ellenére igenis működőképes módszer. A rendező már a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy merni kell B terv nélkül nekivágni az életnek, mert aki nem mer fejest ugrani saját terveibe, sokkal nehezebben fog boldogulni.

Ha végiggondoljuk, hogy miután Antal forgatókönyvét már másodjára is visszadobta a Magyar Mozgókép Közalapítvány, és a harmadik alkalommal kész storyboarddal és egy kamuelőzetessel is felvértezve állt az ítészek elé, akkor láthatjuk: a rendező nem a levegőbe beszél. Mint elárulta, mindenkinek szüksége van egy erőre, amely végighajtja az úton, ez pedig nála a düh. A vak bikaerő és az önbecsapás kettőssége, amellyel az ember el tudja hitetni magával, hogy a rengeteg felmerülő kétely és nehézség ellenére is jó úton jár. Elmondása szerint mindenki elbizonytalanodhat, de senkinek nem szabad hagynia, hogy a félelem megállítsa a benne lakó alkotót a munkája során. A művészet és a filmforgatás nem az a terep, ahol az elképzelt, megálmodott dolgokat egyből sikerül valóra váltani. A film sem lesz sosem az a film, ami az ember fejében megszületett. Hiába dolgozza ki a rendező a konkrét filmtervet, a forgatás során is jöhetnek jobb ötletek, innovatív elképzelések, amelyek esetén az alkotói egót félre kell dobni, és teret kell engedni a jobb megvalósításnak. A legnehezebb, legváratlanabb pillanatokban pedig a Filmisten is közbeléphet, és kisegítheti a stábot, mint például a Kontroll improvizált jelenetei esetében is (az egyik legemlékezetesebb Csányi Sándor nagy monológja a földalatti életről). A lényeg, hogy ha a szituáció úgy hozza, akkor bátran kell alkalmazkodni az új helyzethez. Szintén a Kontroll forgatásakor tetszett meg neki annyira a légelszívó turbina, hogy írt is rá egy jelenetet, hogy a berendezés bekerülhessen a filmbe. Egyébként az első nagyjátékfilmjéről azt is elárulta, hogy máig a legszemélyesebb és a legjobb filmjének tartja, sőt, új munkái nagy részét is ezzel a filmjével szerzi, mert bizonyítja, hogy le tud vezényelni többszereplős forgatásokat. Érdekességként azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy a „sínezés” valós eseményen alapszik: az 1-es metró Opera megállójánál várakozott, amikor egyszer csak egy ember tűnt elő lihegve az alagútból…

Antal Nimród szerint a művészet lényege az, hogy az adott tárgy értelmezésekor rengeteg elképzelés és lehetséges magyarázat születhet, véleménye szerint nem kell minden áron közös nevezőre hozni a befogadókat. A Kontroll elkészítése után döbbent rá, hogy mennyi mindent belelátnak az emberek a filmjébe, azóta törekszik arra, hogy hasonló intellektuális kalandra csábíthassa a nézőit (elég, ha a Metallica: Through the Never koncertfilm táskájára gondolunk). A magyar filmesek számára azt javasolta, forgatás előtt lehetőleg mindig készítsenek storyboardot, mert a segítségével vizuálisan is átgondolhatják a történetet, és a forgatás során is sorvezetőként szolgál. Különben is, a filmezés storyboard nélkül olyan, mint az autóversenyzés kormány nélkül. Kivéve, ha az embert Tarr Bélának hívják, és hét snittből építi fel a filmjét.

Emellett saját munkamódszeréről elárulta, hogy szinte sosem próbáltatja el a jeleneteket forgatás előtt, sőt minél kevesebb alkalommal veszi fel az adott részletet, hogy a film ne veszítsen hitelességéből. Ugyancsak a hitelességet segíti, ha íráskor a karakterek háttértörténetét is rendesen kidolgozzák. Véleménye szerint filmjeit a látvány miatt lehet megkülönböztetni a legtöbb hazai alkotástól, amelyben nagy szerepe van rendszeres alkotótársának, Pados Gyula operatőrnek is, akivel rendszeresen előre kidolgozzák a vizuális koncepciót. Ugyanakkor Antal azt is hangsúlyozta, hogy a filmkészítőnek mindig a saját ízléséből kell kiindulnia, nem pedig mások véleményének megfelelnie. Ha a rendező tudja, hogy mit szeretne elérni, a jelenet hangulata úgyis kijelöli neki a követendő útvonalat.

A szakmai tudnivalók mellett a rendező őszintén beszélt hollywoodi életútjáról is. Bár eredetileg szerzői filmes szeretett volna lenni, és mai napig azt az érzést keresi, amelyet a Kontroll adott neki, kénytelen elvállalni olyan forgatásokat is, amelyekről érzi, hogy nem feltétlenül neki találták ki. Mint mondja: addig lehet művész, amíg a bankszámla engedi, ha kifogy a pénz, mehet is dolgozni. Ilyenkor a már korábban említett önbecsapást hívja segítségül, és elhiteti magával, hogy másnak nem sikerülne megcsinálnia a filmet. Így történt az Elhagyott szoba esetén is, ahol addig vacillált a feladat elvállalásán, amíg fel nem kértek egy másik rendezőt a megvalósításra. Ekkor a producer döntése szerint a női főszereplő, Sarah Jessica Parker dönthette el, hogy a két rendezőjelölt közül ki legyen a befutó, ő pedig Antal Nimródot választotta. Más kérdés, hogy a színésznő két hétre rá elhagyta a projektet, és a stúdió sem engedte neki, hogy a történet végén kinyírja a férfi karaktert… Az Elhagyott szoba után egyértelműen megpróbáltak Antalból horrorfilmest faragni, és olyan értékelhetetlen forgatókönyvekkel bombázták, amelyeknél sokkal jobbakat és eredetibbeket írt volna saját magának. Némi iróniával tette hozzá, hogy mint kiderült, a piaci érték és a valódi érték nem mindig fedi egymást, és egy kannibál hajléktalanokról szóló film elkészítését senki sem tartja jó ötletnek még a tengerentúlon sem.

Helyette jöhetett a gyermekkori kedvenc folytatása, a Ragadozók, amelynek a premierdátuma hamarabb megvolt, mint a cselekménye, így Robert Rodriguez producer tíz napra összezárta Alex Litvak és Michael Finch forgatókönyvíróval. Bár terveivel ellentétben nem tequilázott Rodriguezzel Mexikóban, mégis különös ajándéknak tartja, hogy egy 40 millió dolláros költségvetésű filmet bíztak rá, valamint azt is, hogy élete egyik legnagyobb szakmai kihívását a világ egyik legismertebb metal bandájával forgathatta le. De a mai napig általában ajándéknak tartja a filmrendezést. És valahol itt van a lényeg: Antal Nimród azt tartja fontosnak, hogy az ember szeresse, amit csinál, és ez látszódjon is rajta. Ő pedig ilyen személyiség, ezért biztat mindenkit arra, hogy valósítsa meg álmait. A jövővel kapcsolatban elárulta, hogy tervei között szerepel a whisky-s rabló történetének megfilmesítése, valamint a régóta tervezett Max, a robot is. Egyúttal reményét fejezte ki arról is, hogy a stúdiók az arroganciájuk miatt hamarabb eltűnnek majd, minthogy a mindig nagyobb bevételre való törekvés elpusztítana mindent, ami értékes.

A kellemes hangulatú szakmai délután során Antal személyében egy nemcsak egy humoros, lebilincselő és hihetetlenül laza, hanem egy végtelenül őszinte rendező képe rajzolódhatott ki a közönség előtt. Dicséret illeti Madarász Istit is, aki mind hangvételében, mind házigazdaként méltó társa volt vendégének. És reméljük, Antal Nimródnak abban is igaza van, hogy az egymást tízévente váltó rendezői, produceri és színészi ciklusok sorában most a rendezők évtizede jön.

Rókus Ákos

Rókus Ákos

Rókus Ákos a PTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve magyar szakpáron. 2012 óta a szerkesztőség tagja. Specializációja a zsánerfilm (különösen az akció, a western és a thriller), valamint a műfajelméleti kérdések.

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya