Kína rajong a 3D-élményért. A Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál díszvendége, Alfonso Cuarón szintén, de csak óvatosan. Mit mond a Gravitáció rendezője a 3D-ről?
A tavalyi év egyik legnagyobb szenzációja a hét Oscar-díjat nyert (és tízre jelölt) Gravitáció. A film nagyszerűsége abban rejlik, hogy Alfonso Cuarón ráébredt, hogyan tudja kamatoztatni a 3D-s technológiát a művészeti lehetőségek érdekében. A rendező mindent úgy próbált megmutatni a Gravitációban, ahogy a valóságban is létezik a fejünk felett hatszáz kilométerrel: a lebegő könnyeknek vagy a Föld impozáns látványának hiteles ábrázolása nem születhetett volna meg 3D nélkül. Az eredmény hátborzongatóan gyönyörűre sikerült és az első pillanattól fogva beszippantja a nézőt.
A Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál díszvendégeként Cuarón egy interjúban kiábrándítónak nevezte a multiplexes 3D-élményt – írja a The Hollywood Reporter. A rendező szerint a legtöbb filmben kommerszé válnak az effektek és fárasztóvá teszik az alkotást: „Nyugaton a legtöbb 3D-s film kommersz kényszer és abszolút borzalmas” – mondta. – „Azt szeretem, amikor a 3D-s technológia szervesen beleépül a műbe. A 3D egy eszköz, amelyre szükség lehet, viszont nem a játékidő teljes egészében.”
Azt is hozzátette, hogy a 3D kiegészítésként szolgál és emeli az alkotás fényét, és a legjobb megoldás az, ha a technika alkalmazása okán tervezzük és építjük fel a filmet. Így a Gravitáció esetében az operatőri munkán volt a hangsúly a vizuális effektek helyett. A film operatőre, Emmanuel Lubezki dolgozta ki a teljes forgatási stratégiát a kameraállásokról, mozgásokról, világosításról. Munkájának gyümölcse beérett, hiszen az Akadémia is megjutalmazta ezért egy Oscar-díjjal.
Cuarón arról is beszélt Pekingben, hogy a Gravitáció eredendően nem kommersz filmnek készült és nem hitte volna, hogy a nézők szeretni fogják, holott Kínában nem kevesebb, mint 70 millió dolláros bevételt hozott a Gravitáció. Ez már csak azért sem meglepő, mert az országban szinte státuszszimbólumként szolgál a 3D-élmény és a nézettség 80-90 százaléka 3D-s vetítésekből származik.
Hollywood azonban nincs könnyű helyzetben Kínában, mivel az utóbbi években megugrott a hazai filmek iránti kereslet és a kormány szabályozza a külföldi filmek bemutatásának időpontjait. Viszont a Gravitáció nagyszerű kampányfogásnak ígérkezett és nemcsak a bravúros 3D-élmény miatt: a film egyik kulcsjelenetében a főhős a Tienkung űrállomásra érkezik. Csang Po-nan, a kínai űrhajóprogram vezetője kijelentette a filmmel kapcsolatban, hogy „jó reklám nekünk” és örömét fejezte ki, hogy egy külföldi alkotásban megjelent a kínai űrprogram. Je Pej-csien kínai tudós szintén lelkesedéssel nyilatkozott: „Egy ilyen film hatékony és szép módja annak, hogy az átlagnéző befogadja a bonyolult űrtudományt”. Cuarón azonban a mostani pekingi interjú során is megismételte, hogy a kínai űrállomás már öt és fél évvel ezelőtt is szerepelt a forgatókönyvben, semmilyen marketingcélja nem volt ennek.
És hogyan tovább? Úgy tűnik, Cuarón a Gravitáció után inkább egyszerűbb, földhözragadtabb filmre vágyik. Pekingi nyilatkozatában a következőket mondta: „A Gravitáció monumentális vizuális effektjei után valami olyat szeretnék csinálni, amiben nincs ilyen technika. Csak egy kamera, színészek, valami kisebb és egyszerűbb. Úgy érzem magam, mintha egy bankettről érkeztem volna, ahol rengeteget ettem és az lenne most a kérdés, hogy mit szeretnék még vacsorázni. Így csak annyit mondok: valami nagyon könnyű dolgot akarok, de pár óra múlva jöhet a következő nagy fogás.”
