Hírek

Éjszaka forgatják az Isteni műszakot

Bodzsár Márk: Isteni műszakBudapesten forog Bodzsár Márk első nagyjátékfilmje, az Isteni műszak. Mivel a történet főképp éjjel játszódik, ezért a 42 forgatási napból 36-on éjszaka dolgozik a stáb.

„A budapesti éjszakában forgatunk a legkülönfélébb helyszíneken. Ezzel a társadalom teljes spektrumát is felrajzoljuk” – mondta el az MTI-nek a rendező. Dolgoznak „nagypolgári” lakásban, panelban, kínai étteremben, aluljáróban, kórházakban, temetőben is – sorolta a helyszíneket. „Nagy létszámú, mintegy 40 fős stábbal dolgozunk, és mindenki profi, fel vagyunk készülve az extrém időjárásra is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a film nyitó képsorait már felvették, most a mentőben játszódó jelenetekkel dolgoznak.

A rendező, akinek a nevéhez olyan művek kötődnek, mint a Levegőt venni című kisjátékfilm, elmondta, a filmet a Magyar Nemzeti Filmalap összesen 206,5 millió forinttal támogatta, amelyből 1,5 millió forint a forgatókönyv-fejlesztési és 205 millió forint a filmgyártási támogatás.

Bodzsár Márk a filmtervet a filmművészeti egyetemre készült vizsgamunkájából fejlesztette tovább. „A történet valós eseményeken alapul, amúgy minden más fikció” – fogalmazott. A rendező az interneten bukkant a film alapjául szolgáló hírre, amely arról szólt, hogy lengyel mentősök illegális eutanáziát végeztek pénzért. A film főhőse a délszláv háború elől Magyarországra szökött orvostanhallgató, aki mentősként helyezkedik el a kilencvenes évek Budapestjén. Az éjszakai szolgálatok során azonban rádöbben, hogy két társa válogat a betegek között, sőt pénzért akár illegális eutanáziát is végrehajt. Istent játszó mentősökről szóló forgatókönyvével Bodzsár Márk elnyerte a három hónapos berlini Nipkow-ösztöndíjat is.

A rendező-forgatókönyvíró arról is beszélt, hogy az ösztöndíj során jelentősen átalakult a forgatókönyv, majd a filmalappal fejlesztették tovább a történetet. „Sok-sok konzultáción vagyunk túl, egy kifejezetten baráti, segítő szándékú műhelymunkán. Tavaszra készült el a végleges változat, azt hiszem, sokkal összetettebbé, dúsabbá vált a cselekmény. Például bekerült a háborús keret, amelyből a főhős előéletét ismerheti meg majd a néző. Hangsúlyosabbá vált a szerelmi szál, és több mentős eset is került a történetbe” – magyarázta az alkotó, aki szerint a munkálatok révén sokkal erősebb lett a film „feketekomédia-jellege”.

A történet a kilencvenes évek első felében játszódik. A cselekményt azért helyezte a közelmúltba, hogy stilizálják, eltávolítsák a jelentől, bemutassák a kegyetlen „vadkapitalizmus időszakát”. „Érdekesnek tűnt az az ellentét is, hogy a főhős a háborúból érkezik a békébe, mégis itt ismerkedik meg igazán a halál és a borzalom különböző formáival” – tette hozzá.

Megjegyezte, az 1990-es évek tárgyi világára, divatkultúrájára ma már rácsodálkozik a néző, szerinte ez nemcsak vicces jelenetekre adnak lehetőséget, de nosztalgiázásra is. A képi világért Reich Dániel felel majd, az operatőrrel évek óta együtt dolgozik Bodzsár Márk, az első vizsgafilmjét is vele készítette. „Dani végig nyomon követte a történet alakulását. Természetes és folyékony munkakapcsolat van köztünk, félszavakból is értjük egymást” – fogalmazott a rendező, kiemelve, a vizuális karaktert az éjszaka, a sötétség határozza meg, de a változatos helyszínek sok színt visznek a filmbe. „Véres történetről van szó, sok drámával, szélsőséges helyzetekbe került karakterekkel, amit ellensúlyoz majd a képi elemeltség, stilizáltság” – magyarázta.

A rendező arról is beszélt, hogy sikerült tisztázni a félreértést az Országos Mentőszolgálattal, amelynek kommunikációs igazgatója, Győrfi Pál 2011 márciusában úgy reagált, hogy a készülő film mélyen megbántja és kigúnyolja a mentősöket. „Evidencia, hogy ez az én fiktív történetem, nem az OMSZ-ről fogalmazunk meg állításokat. Onnantól kezdve, hogy én ezt leírtam és több helyen elmondtam, kifejezetten baráti, segítő kapcsolat alakult ki a mentőszolgálattal. A mentőn fiktív logó és jelzések lesznek láthatók” – tette hozzá.

A főszereplőt Ötvös András, a mentőorvost Rába Roland, a sofőrt Keresztes Tamás alakítja. „Keresztes Tamással régóta barátok vagyunk, tulajdonképpen ráírtam a szerepet. A másik két szerepre egy szűk körű castingot tartottunk” – közölte a rendező.

A filmet a tervek szerint 2013-ban mutatják majd be.

Varga Gergő

2011-ben végeztem az ELTE Filmtudomány mesterképzésén, amit három szabadon bölcselkedő év előzött meg. Mindig is humán beállítottságúnak tartottam magam, de eleinte inkább az irodalom, mintsem a film vonzott. Első maradandó filmes élményeimet nem tudom olyan nagyságokhoz kötni, mint Bergman, Truffaut vagy Tarr Béla, sokkal inkább egy másik legenda, Jackie Chan akrobatikus mozdulatai derengnek fel. Egyetemi éveim alatt elképesztő iramban és mennyiségben szívtam magamba a nagy korszakok és a figyelemfelkeltő kortárs filmeket. Csillagjegyemhez hűen pedig mindenben megtaláltam az érdeklődésem. Több, mint egy éve írok a „'tekercsnek”, a szerkesztőség tagjai szemtanúi lehettek első publicisztikai lépéseimnek, és jó anyák és apák módjára noszogattak a helyes irány felé.

Filmek: Király Jenő kurzusai és írásai óta gyakorlatilag minden műfajban találok filozófai mélységet, mégis inkább a lelki vívódásokat kedvelem, mintsem a fizikai szenvedést. A horror így tehát kívül kell, hogy essen a rajongási zónán, bár a CGI technológiák előtti filmek maszkmesterei mindig is kivívták a tiszteletemet. A Távol-Keletről több alkotás is megérintett Ki-duk Kim gyakorlatilag bármelyik filmkölteménye, Chan-wook Park agresszív, brutális, mégis káprázatos thrillerjei. John Woo otthon és később az USA-ban rendezett akciómozijai. De a magyar filmgyártás Latabárja legalább annyira képes megnevettetni, mint az állati nyomozó Jim Carrey-je. A hatvanas-hetvenes évek magyar filmművészete pedig elképesztő műveket termelt ki!

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com