Kilencvenéves korában elhunyt Gyarmathy Lívia Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész.
Az MTI szerint a filmrendező türelemmel és méltósággal viselt, hosszú betegség hunyt el szerdán éjjel.
Gyarmathy Lívia Budapesten született 1932. január 8-án. Miután az orvosi egyetemre nem vették fel, járt a műegyetemre, a bölcsészkarra, majd a gépészkarra is, végül vegyészmérnökként végzett. 1960-ban jelentkezett Herskó János kísérleti filmrendezői osztályába a Színművészeti Főiskolára. Diplomamunkája az 58 másodperc című fekete-fehér dokumentumfilm volt, ami egy a versenyben alulmaradó sportolót mutatott be.
Az egyetem elvégzése után a Mafilmhez került. Első dokumentumfilmjei, az Üzenet és a Tisztelt cím! is díjnyertes filmek lettek. Munkáit ekkor a cseh új hullámhoz hasonlították, viszont ő maga
Jacques Tatit és Michelangelo Antonionit tartotta példaképének.
A hetvenes években időszerű közéleti gondokat feszegetett a Magányosok klubja és a Minden szerdán című filmekkel. A kamaszok „ragasztózásáról” szóló Kilencedik emelet (1977) elnyerte az oberhauseni filmfesztivál nagydíját. A filmet a rendezőnő legkeményebb filmjének tartotta. A cigány témájú Koportos (1979) című filmet egy csángó fiú és egy német lány „vegyes házasságának” témáját középpontba állító Együttélés követte.
2008-ban Kishalak… Nagyhalak címmel az orvhalászokról forgatott dokumentumfilmet. A tér (2013) című dokumentumfilmje a Budapest XII. kerületében épült Turul-szobor fogadtatását és a tér életét követi nyomon. A filmben azt kutatta, miként tör be a politika egy civil lakás ablakán keresztül.
Férjével, Böszörményi Gézával együtt több forgatókönyvet írt,
első közös sikerük az Ismeri a szandi-mandit? című játékfilm volt 1969-ben.
1988-ban közösen rendezték a Böszörményi Géza internálásának körülményeit megidéző Recsk 1950-1953 – Egy titkos kényszermunkatábor története című politikai dokumentumfilmet. Szintén együtt készítették a Faludy György, költő (1988) című portréfilmet, majd a „…hol zsarnokság van…” (1991) című dokumentumfilmet Sárközy Endréről, az ötvenes években halálos ítéletek sorát hozó bíróról. Ez a filmjük 21 évig állt a dobozban, mert a bíró a filmszemlés bemutató után visszavonta korábbi hozzájárulását a vetítéshez.
Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza együtt kaptak Kossuth-díjat 2000-ben,
és együtt lettek a magyar mozgókép mesterei 2004-ben. A családi hagyományt folytatta lányuk, a 2021-ben elhunyt Böszörményi Zsuzsa is Balázs Béla-díjas rendező lett. Gyarmathy Líviát 1978-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1987-ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, 2001-ben Millenniumi-díjjal és Magyar Örökség díjjal ismerték el igazságfeltáró művészetét. 2008-ban megkapta a magyar filmkritikusok és a Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, a CineFest, 2015-ben a Budapest International Documentary Festival (BIDF) életműdíját. A rendező az Európai Filmakadémia tagjai közé is beválasztották. Munkái mély empátiáról és emberismeretről tanúskodnak.
