Hírek

Elhunyt Jankovics Marcell

Elhunyt Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke, a nemzet művésze, rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész.

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotót szombat reggel érte a halál. Jankovics Marcellt az MMA saját halottjának tekinti. Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége – olvasható az MMA méltatásában.

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. Családját 1951-ben kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A pannonhalmi bencés gimnáziumban végzett, kétszer is a budapesti építészmérnöki karra jelentkezett, de édesapja “bűnei” miatt nem vették föl. 1959-ben és 1960-ban az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat Anyagvizsgáló Laboratóriumában dolgozott. Ennek a munkahelyének köszönhette a továbblépést: egy munkatársa “közvetítette” a Pannónia Filmvállalathoz (utóbb Pannónia Filmstúdióhoz, majd Pannóniafilm Kft.-hez).

1965-ben rendezőnek nevezték ki, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel készítették a Gusztáv című rajzfilmsorozatot. A pályája egyenesen ívelt fölfelé.

1973-ban elkészült az első egészestés rajzfilmje, a János vitéz, amely a magyar rajzfilmtörténetben mérföldkő.

Kiemelt szerepet kap a filmben, mint sok további munkában is, a következetes színdramaturgia.

Jankovics Marcell a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük a nemzetközi szakmai megmérettetéseken; a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. 1977-ben elkészítette a Küzdők című rövidfilmjét (cannes-i Arany Pálma). A három fekete-fehér rövidfilmje – Mélyvíz, Sisyphus, Küzdők – egyfajta triptichon részeinek tekinthetők, a témák mitológiai allegóriákba vannak kódolva.

1977-ben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. Ezeken a népmese-animációkon generációk sora nőtt fel, hungarikum lett. Az első, a harmadik és az ötödik sorozatban a figuraterveket és a forgatókönyvet is ő készítette. A másodiknál és a negyediknél “csak” főrendezőként szerepel, de újra és újra visszahívják, a sorozat “szellemi atyjának” azóta is őt tekintik.

1981-ben mutatták be a Fehérlófiát, amely nemzetközi elismerést hozott.

Kisebb animációs munkák után elindult a Mondák a magyar történelemből című sorozat, amely a Képes Krónika világára épül és legfőbb célja a történelmi ismeretterjesztés. Következő egészestés filmje az Ének a csodaszarvasról (2002), melyet Szörényi Levente felkérésére készített el. Régi terve valósult meg Az ember tragédiája (2011) elkészültekor. A 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden színt más stílusban rajzoltak meg. Az utóbbi években a Toldi rajzfilmesítésével foglalkozott.

A Duna Televízió egyik alapítója volt. Kurátorként, szóvivőként, az induló televízió műsortanácsának elnökeként is dolgozott. Számos kitüntetést kapott: 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat vehetett át. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2014 óta a nemzet művésze volt. 2019-ben vehette át a közmédia életműdíját, a Csoóri Sándor-díjat. 1998-tól 2000-ig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, 2010-ben az NKA elnöke volt. Az MMA egyesülethez 1993-ban csatlakozott. 2011. november 5-től, az MMA köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztotta az elnökségbe. 2014 és 2020 között a MMA alelnöke, majd 2020-tól a köztestület tiszteletbeli elnöke lett.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés