Hírek

Imádja a saját ministúdióját Neill Blomkamp

Weaver a Rakkában (2017, Neill Blomkamp)

Saját stúdiót épített Vancouverben a dél-afrikai származású Neill Blomkamp, a District 9 rendezője, akinek eddig elkészült rövidfilmjei szabadon meg is tekinthetők.

Az Oats Stúdióban az elmúlt néhány hónapban három húszperces kisjátékfilm, és egy sor további rövidfilm, köztük egy főzőműsor-paródia született. A sci-fi kisfilmekben, akárcsak Blomkamp korábbi mozijaiban (District 9, Elisyum – Zárt világ, Chappie) gördülékeny speciális effektusokkal és ismerős arcokkal találkozhatnak a nézők.

A Rakka című rövidfilmben például Sigourney Weaver tűnik fel a földönkívüliek ellen folyó harcban. A Zygote című produkcióban pedig Dakota Fanningot üldözi egy űrállomás körül egy rémes szörny, amelyet emberi testrészekből kreáltak. A Firebase-ben viszont egy rejtélyes telekinetikus „folyóisten” jelenik meg a vietnámi háborúban. A filmcsokorról itt írtunk.

A jól kidolgozott, átgondolt produkciók egy-egy nagyobb léptékű történet kiragadott részeinek tűnnek.

A néző Blomkamp szerint tekinthet rájuk akár kísérleti filmként, magukban megálló kisjátékfilmekként vagy csöndben előkészített filmtervekként is. Mindegyik feltételezés megállja a helyét – mondta a filmes a The Guardiannek nyilatkozva. Mint hozzáfűzte: „nincs ebben semmi titokzatos, az egész egy nagyon furcsa kísérlet, amelyre nincs túl sok példa; olyan ez, mint egy gép, amelyet arra használhatok, hogy kreatív dolgokat teremtsen”.

Firebase

Az Oats egy nagy stúdió minden munkafázisát elvégzi a forgatókönyvírástól a jelmeztervezésen át a számítógépes munkákig, de mindez egy tető alatt folyik, mindössze 30 alkalmazottal. Saját stúdiójában mindazt megvalósíthatja, amit akar, ráadásul gyorsan és olcsón. Azzal pedig, hogy a kész munkákat azonnal hozzáférhetővé teszi online, nyomban visszajelzéseket is kap rájuk. A vélemények pedig „eddig jobbak voltak a vártnál” – mesélte a rendező-forgatókönyvíró.

A Rakkát már több mint 4 millió néző látta, és rengetegen írták meg a véleményüket.

Blomkamp az interjúban elismerte, hogy pontos gazdasági számításokat nem végzett, mielőtt stúdiót alapított, mindeddig főleg saját zsebéből finanszírozza a működését, de mint mondta, ez a vállalkozása „mindig is egy kicsit filantróp volt a kezdetektől”.

A rendező arról is beszélt, hogy bár végül nem csinálhatta meg Hollywoodban az Alien ötödik részét, továbbra is gondolkodik nagyobb produkciókban. Éppen egy sci-fi thriller, The Gone World előkészítésén dolgozik, amit az Eredet és A törvény nevében ötvözeteként festett le. Hangsúlyozta: sosem gondolta, hogy az Oats Hollywood alternatívája lehetne számára. Az Oats is olyan mint a festészet, amelyben „nem kell megmagyarázni minden ecsetvonást” – magyarázta.

Jól érzi magát, és ha „ennek az Alien-folytatás volt az ára, hát megérte” – idézte Neill Blomkampot a brit lap.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A melodráma igenis több a túlcsorduló érzelmektől. Viszont ehhez vajon az kell, hogy a szerelem beteljesületlen maradjon?

A VLOGtekercs ehavi adásában Spike Jonze A nő és Marc Webb 500 nap nyár című filmjei kerülnek terítékre. Bemutatjuk, hogy a melodráma (minden felszínes vélemény ellenére) nem feltétlenül süpped középszerűségbe. A két film összehasonlításával kiütköznek a műfajban rejlő lehetőségek, valamint az is, hogy azon túl miben újítanak az alkotók.

Műsorvezetők: Énekes Gábor
Szöveg: Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya