Az AMC március 21-én a Brody Studios sötét hangulatú, romkocsma jellegű épületében mutatta be legújabb, részben Budapesten forgatott, saját gyártású sorozatának, a The Terrornak az első epizódját. A forgatás kulisszatitkairól a vetítés után beszélgettek a szervezők a sorozatban közreműködő alkotókkal.
A The Terror valós történelmi események és Dan Simmons azonos című horrorisztikus regénye alapján készült, cselekménye 1845-ben játszódik. Ekkor indult el Sir John Franklin kapitány vezetésével a HMS Terror és a HMS Erberus nevű két hajó és legénysége az északnyugati átjáró végighajózására azzal a céllal, hogy így nagyjából 10 ezer kilométerrel lerövidítsék a távol-keleti piacokhoz vehető kereskedelmi útvonalat. Érdekesség, hogy az emberiség eddigi történelme alatt több Holdra szállás történt, mint ahányszor sikerült átkelni ezen a jeges, tengeri átjárón. Franklin és 129 fős legénysége a hajókkal a jég csapdájába esett, majd nyomtalanul eltűnt. Simmons 2007-es könyvében az eltűnésük rejtélyét egy misztikus erő közrejátszásával magyarázta. A rendezvényen Antal Gábor történész ismertette, hogy a hajók maradványaira 2014-ben találtak rá a kutatók a Jeges-tengerben.
A tíz részből álló antológiás történelmi dráma-, illetve horror-sorozat elkészítésének munkálataiban több magyar filmes szakember is részt vett. Közülük a scriptért felelős Simkó Dóra, a maszkok és speciális kellékek művésze, Pohárnok Iván és egy operatőr, Gulyás Buda meséltek a sajtóvetítés után forgatási élményeikről. Az elkészült munkát egyébként maguk az alkotók is most láthatták először: különösen lenyűgözte őket az epizódban megjelent víz és jég mennyisége, ugyanis a gyártás során négy stúdióban, víz nélkül forgatták le a jeleneteket. Egyikük a stúdiókról is mesélt a jelenlévőknek: az elsőben egy csodaszép és részletgazdag, óriási hajó állt, a másodikban a hajóbelsőben játszódó jelenetekhez szükséges szobák és díszletek voltak berendezve, a harmadikban csak a hajóárbocok és azok kellékei kaptak helyet, a negyedikbe pedig 60 méternyi ipari sóból készült „jégmező” került.
Simkó Dóra elmondta, hogy az első epizódban megjelent búvárfelszerelésen látott összes redőt, gyűrődést és vízcseppet kézzel kellett elkészíteni (minden egyes nap pontosan ugyanúgy, amíg teljes nem lett a jelenet), hogy úgy tűnjön, mintha víz alatt lenne. Ugyanis ez a jelenet szintén szárazföldi körülmények között lett felvéve, méghozzá egy része a Margit-szigeten. A búvárfelszerelés egyébként igazi, korabeli ruha volt, amely annyira nehéz, hogy az azt viselő színész csak ülve tudott benne játszani.
Sőt, ahhoz, hogy a felvételen megjelenjen az arca is, a sötét búvársisakot speciális lámpákkal kellett ellátnia a szakembereknek.
Gulyás Buda egy személyes történetet osztott meg a közönséggel: az egyik forgatási napon 6 órán keresztül kellett egy árbocon állnia Ian Hart színésszel (összesen csak ketten fértek el ezen a „helyszínen”), aki szerinte néha kicsit hisztis természetű tud lenni a forgatásokon. Végül Gulyást kellemes meglepetésként érte, hogy Hart végig maximálisan kedvesen, profin és segítőkészen dolgozott együtt vele, így mindkettejüknek nagyon élvezetesen telt az egyébként nehéz munka.
Pohárnok Iván részletesen számolt be arról, hogy hogyan is készültek a sorozatban megjelent, legkülönfélébb módokon elhalálozott (például skorbutba belehalt) embereket és állatokat imitáló bábuk, maszkok. Elárulta, hogy a hullareprodukciók elkészítéséhez először egy speciális zöld, gélszerű anyaggal kell bekenni a mintázandó színész testét és arcát, majd ezeket bescannelik és 3D printtel kinyomtatják. Ezután kézzel formázzák, festik, a valóságos emberi kinézetig tökéletesítik őket: a bábukra még egyesével, szálanként rögzített lábszőr is kerül. „Akkor pedig különösen nehéz feladat negatívot venni egy színész testéről, ha a rendező például mimikában gazdag, döbbent arcot is kér a hullára”– árulta el viccesen Pohárnok.
A rendezvény végén az Agave kiadó egyik képviselője, Molnár Berta mesélt Dan Simmons azonos című regényéről, amelynek idén jelent meg először magyar fordítása. Kiemelte, hogy nagyon hasonlóan jelenik meg a sorozatban is az az érzékletesség, amellyel Simmons a skorbuttól, a fagyhalltól vagy az éhínségtől szenvedő embereket ábrázolja művében. Az egyébként 720 oldalas, hagyományos regényvezetésű, de hajónapló bejegyzésekkel is kiegészített kötetet sokan a horror műfaj mesterművének tartják, többek között Stephen Kingnek is nagy kedvence.
A The Terror eredeti nyelven március 26-án debütál az AMC-n, szinkronosan pedig 29-étől látható.
