Hírek

Itt az új korhatár-szabályozás

Nem fognak késni a hazai premierek, és a sajtónak sem kell öncenzúrát gyakorolnia az előzetesekkel: nagyrészt megszűntek az aggodalmak a korhatár-besorolással kapcsolatban. Megjelent a Médiahatóság értelmező rendelete, mely eloszlatja ugyan a korábbi félelmeket, de nem minden kérdést válaszol meg. A forgalmazók továbbra is óvatosságra intenek.

Jó darabig úgy nézett ki, hogy egy életszerűtlenül megfogalmazott törvény akár több hónapos késést is okozhat a leginkább várt mozifilmeknél, és elvághatja a hazai online filmes sajtót a világ többi részétől. Az év elején módosult Filmtörvény ugyanis megtiltotta volna a besorolatlan filmek és reklámanyagok (pl. előzetesek) terjesztését, miközben a forgalmazók, a sajtó és a közönség számára elfogadhatatlan határidőt szabott magának a besorolásnak az ügymenetére.

Egy új rendelettel azonban a Médiahatóság eloszlatta a legtöbb félelmet. Mind a hatóság, mind a forgalmazók úgy látják: a most kiegészített szabályozás révén a gyakorlat szakmailag megfelelő és életszerű lesz, noha maga a jogi környezet nem hibátlan. Cikkünkben beszámolunk az új korhatár-szabályozásról, a mozipremierekre gyakorolt hatásáról, és arról, hogyan fogja ez érinteni a filmes sajtót.

„Az előző részek tartalmából”

2012. január 1-jétől változott meg a Filmtörvény („2004. évi II. törvény a mozgóképről”). A törvény szerint a film egy példányát 30 nappal a bemutató előtt le kell adni besorolásra. Mivel sokszor nem áll rendelkezésre szabad kópia ennyivel a premier előtt (különösen a digitálisan terjesztett alkotásoknál), ez értelemszerűen a premier durva csúszását okozná – amint erről az origo annak idején hírt adott.

A törvény továbbá így fogalmaz: „Korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.” Két problémát okoz ez a mondat és környezete. Az egyik: ha szó szerint vesszük, akkor külföldi előzeteseket a sajtó egyáltalán nem mutathat be (például nem oszthatunk meg egy trailert a Youtube-ról, hiszen magyar hatóság nem sorolta be). A másik: a hazai vagy honosított előzetesek legalább 30 napot késnének, mivel itt is ennyi a besorolás átfutási ideje. Félő volt tehát, hogy a törvény elvághatja a magyar filmes szférát az interneten közzétett anyagoktól, és nemcsak a magyar reklámtevékenység és így a bevétel került volna veszélybe, hanem a filmes kultúra is csorbát szenvedett volna (hiszen a nagyobb filmek előzetesei gyakran önálló alkotásnak, régóta várt szenzációnak számítanak). Nemcsak a trailerek, hanem az egyéb hirdetési anyagok – plakátok, jelenetfotók, standy-k – is a besorolási kötelezettség alá esnek.

A törvény szövege számos piaci szereplőnél aggodalmat váltott ki. A Filmtekercs figyelmeztetést kapott több forgalmazótól is, a Mozinet például így írt: „Valószínűsíthető, hogy a hazai médiában felhasznált, külföldről származó előzetesek és plakátok felhasználása törvénybe ütközik.” Fórum Hungary: „Az elmúlt időszakban Önök többször jelenítettek meg oldalukon külföldről átvett előzeteseket a korhatár megjelölése nélkül (…) Fel szeretném hívni figyelmét, hogy amennyiben cégünket bármilyen büntetés, vagy kár éri a korhatár megjelölés elhagyásával kapcsolatos gyakorlatuk miatt, úgy kénytelenek leszünk ezeket Önök felé továbbhárítani.” A forgalmazók arra kértek minket, hogy ne vegyünk át anyagot külföldi forrásból, csakis az ő hivatalos magyar szervereikről szerezzük be őket.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság január 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a törvényt értelmező végrehajtási rendelet tervezetét. A rendelet végül március 28-án jelent meg, és április 5-én lépett hatályba. Április 12-én tájékoztatóra hívták a filmterjesztőket. A Filmtekercs közvetlenül a találkozó után beszélgetett a hatósággal és a forgalmazókkal is.

Merev szabályok, trükkös végrehajtás

Rendelet nem módosíthat egy törvényen, hiszen a törvény magasabb jogi szinten áll. A végrehajtás szabályozásával azonban lehet ügyeskedni. A Médiahatóság mind a rendelet jogalkotójaként, mind a besorolásokat elvégző szervként hajlandó volt engedményekre.

Az első ésszerűsítés a határidők gyakorlatában történt. Bár a törvény alapján a premier előtt 30 nappal be kell mutatni a filmet (és az előzetest) a hatóságnál, az NMHH felismerte, hogy ez járhatatlan út . Számos filmnek nem létezik szabad kópiája 30 nappal a premier előtt (különösen, ha digitálisan terjesztett alkotásról van szó), és még ha lenne is – fogalmazott Dr. Taba Miklós, az NMHH Filmirodájának vezetője –, Magyarországon számos forgalmazó vonakodik ennyire előre átadni egy kópiát a hatóságnak „akár a kalózkodás, akár más miatt”. Erre válaszul a Médiahatóság egyedi esetekben kész belátni a határidő tarthatatlanságát. Világpremiereknél például még 18 nappal a bemutató előtt is elfogadják a filmet, minden attól függ, hogyan ítéli meg a hatóság esetről esetre a szituációt: ha ésszerű okokból lehetetlen tartani a 30 napot, eltekintenek tőle, ha viszont – például – a forgalmazó hibája a késés, és nemzetközileg be tudták tartani a szabályozást, akkor itthon sincs indok a lazításra. Hogy a munkával feltétlenül lépést tudjanak tartani, 7 főről 28 főre növelték a bírálóbizottság létszámát. Dr. Taba Miklós különösen hangsúlyozta, hogy a hatóság ésszerűen és életszerűen kíván eljárni, a nemzetközi példák és a szakma jogos igényeinek figyelembe vételével: a kalózkodás miatti aggodalmakra válaszul például megszigorították a biztonsági követelményeket, ugyanakkor ezzel együtt is elvárják, hogy a forgalmazó megszerezze a szükséges kópiát. „Nem kívánunk a szakma részéről olyat, ami a világ más részein tapasztaltak szerint nem valósítható meg, viszont elvárunk olyat, ami a tapasztalatok szerint megvalósítható” – jelentette ki a Filmiroda vezetője.

A második ésszerűsítés egy fogalmi önkorlátozás. A korhatár-szabályozás a „hirdetésekre” és a „közleményekre” vonatkozik, a rendelet pedig ezt mondja: „Nem minősül hirdetésnek a filmalkotás terjesztésének megkezdését legalább hatvan nappal megelőzően közzétett közlés, tájékoztatás, megjelenítési mód abban az esetben, ha még nem készült a filmalkotásról mozielőzetes, vagy a benyújtott mozielőzetest vagy filmalkotást az NMHH Hivatala még nem sorolta be.” És: „Nem minősül közleménynek a filmalkotás terjesztésének megkezdését legalább hatvan nappal megelőzően a filmalkotással kapcsolatban közzétett közlés, tájékoztatás.” A Filmiroda vezetője elmondta, hogy inkább a kifejezetten a fogyasztás iránti érdeklődést felkelteni szándékozó hirdetésekre és közleményekre vonatkozik a korhatár-szabályozás, a sajtó saját cikkeire (például egy kritikára), vagy különösen a sajtónak nem is számító blogokra nem. „Nem akarjuk önmaga paródiájává változtatni a szabályozást” – mondta.

Igaz marad viszont, hogy ha a kritikában közzéteszünk egy előzetest, azon – a fenti 60 napon belül –ott kell lennie a korhatár-karikának. A premier előtti hatvanadik napig viszont bátran bemutathatjuk a trailereket, fotókat és más, alkalmasint reklámnak minősülő anyagokat is (hacsak, ahogyan fönt olvasható, nincs már elbírált trailere az alkotásnak – ha van, akkor ahhoz kell ragaszkodni). Mindez kissé megnehezíti az újságíró dolgát, de nem teszi lehetetlenné úgy, mint ahogyan a puszta törvényi szöveg tette volna.

A másik oldal

Bálint Péter, a Filmforgalmazók Egyesületének elnöke kevésbé elégedett. Telefonos interjúnkban elmondta: noha a hatóság gyakorlati hozzáállása kielégítő, azért már a törvénykezést magát is meg lehetett volna oldani ésszerűbben, ha sor került volna bármiféle szakmai egyeztetésre a kidolgozási szakaszban. Ami a rendeletet illeti: ehhez már figyelembe vette a jogalkotó a társadalmi egyeztetés során elhangzottakat – mondta az elnök. Véleménye szerint az így kiegészített szabályozás többletterhet ró ugyan a forgalmazókra, de ez kezelhető, és nem lehetetleníti el őket úgy, mint ahogyan a törvény fenyegetett. Mind ő, mind dr. Taba Miklós hangsúlyozták: számos egyéb kihívás is vár a filmiparra, az új terjesztési formáktól az internet jelentette meglepetésekig, és a korhatár-besorolások szabályozásának ilyetén lezárása után a figyelemnek inkább ebbe az irányba kell fordulnia.

Az egyenként megkérdezett forgalmazók közül egyedül a Fórum Hungary kívánt válaszolni. Farkas Sándor general manager szerint „az új szabályozás a korábbinál jóval komplexebb, több odafigyelést és munkát igényel, ugyanakkor tartható és nem megy a szakmai sztenderdekkel szembe”, a kéréseik meghallgatásra találtak, és a korhatár-besorolás nem okozhat sem premier-késést, sem marketinges problémákat vagy bevétel-kiesést. Azt az Intercom is megerősítette, hogy egyetlen filmjük sem csúszik a korhatár-besorolás miatt.

Még több színes karika

Miről is szól ezentúl a korhatár-rendszer? Az új szabályozás hatféle szintet különít el:

• Korhatár nélkül megtekinthető

• Hat éven aluliak számára nem ajánlott

• Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott

• Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott

• Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott

• Kizárólag felnőttek számára ajánlott

A karikák mellé szöveges és hangos figyelmeztetés is társulhat, és a konkrét okot is megjelölhetik, ha a hatóság úgy dönt: pl. „erőszak”, „félelemkeltő tartalom”, „meztelenség/szexualitás”, „droghasználat”, „kirekesztés”, „káros magatartásminta”, vagy „nyelvezet”. (Ez hasonlít például a játékokra vonatkozó európai PEGI-rendszerhez).

Vizuálisan maguk a piktogramok is módosultak kissé, és ezentúl szaggatott karikával jelzik majd az ideiglenes besorolást, melyet az előzetesek (és más anyagok) azelőtt kapnak meg önállóan, hogy magát a filmet elbírálhatta volna a hatóság. Moziban ezentúl csakis besorolással ellátott előzetessel találkozhatunk, és annak tartalma nem lehet erősebb, mint a filmé, aminek a vetítését megelőzi.

Mi lesz most?

Az óvatosság a rendelet megjelenése után is megmaradt. Az Intercom ezt írta: „Kérünk benneteket, hogy a trailer ftp-nken található korhatárkarikával ellátott előzeteseket használjátok az online oldalakon.” A kérés nyilvánvalóan a Magyarországon megjelenő filmekre vonatkozik a hatvan napos határidő figyelembe vételével; még mindig kérdés maradt, vajon mi az elvárás az olyan külföldi anyagokkal kapcsolatban, melyek akkor jelentek meg, amikor már létezik besorolt magyar előzetes – erre a Filmiroda vezetője sem tudott megnyugtató választ adni. A rendelet 75 napos türelmi időt ír elő, ennyi ideje van a sajtónak és az iparágnak elsajátítani az új követelményeket. A büntetésekről szólva dr. Taba Miklós józanságot ígért: figyelmeztetések és felhívás után közleményt kell közzétenni az esetleges jogsértésről, és csak sokadik lépésként érkezik valódi pénzbüntetés, mely viszont a 3 millió forintot is elérheti.

Ami a szabályozás maradandóságát illeti: „El tudom képzelni, hogy az élet felül fogja írni azt, amit a jogalkotó létrehozott” – fogalmazott interjúalanyunk a hatóság részéről.

A Filmtörvény jelenleg hatályos szövege itt olvasható (a kérdéses szöveghelyek a 20§-tól kezdődnek). A végrehajtási rendelet itt található meg.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya