Paul Schradertől elvették új filmjét, a Dying of the Light-ot, állítja a rendező. A producereknek nem tetszett az ő verziója, ezért újravágták, Schrader viszont azt állítja, hogy a kész film nem az övé.
Paul Schrader forgatókönyvíró, rendező és filmkritikus. Az ő forgatókönyvírói munkásságához kötődnek – többek között – a következő Martin Scorsese filmek: A taxisofőr, Dühöngő bika, Krisztus utolsó megkísértése.
Rendezőként legújabb filmjét december 5-én mutatják be Amerikában. A Dying of the Light története egy demenciától szenvedő CIA ügynökről szól (Nicolas Cage), aki megpróbál levadászni egy korábban halottnak hitt terroristát. Hogy a rendező által elképzelt változatot valaha is látni fogjuk, kétséges.
„Elvesztettük a csatát” – írja Paul Schrader Facebook-oldalán. A rendező állítása szerint filmjét elvették tőle, újravágták és hangszerelték a beleszólása nélkül. Schrader pártján állnak a film főszereplői, Nicolas Cage és Anton Yelchin, valamint Nicolas Winding Refn, a film executive producere. Mivel szerződés köti az alkotókat a film becsmérlése ellen, ezért többet nem volt hajlandó nyilatkozni a rendező.
Legújabb filmjét, a Dying of the Lightot, amelyet saját maga írt, eredetileg Refn rendezte volna 2010-ben, ám akkor meghiúsult a dolog. Négy évvel később maga Schrader ülhetett a rendezői székbe, miután sikeresen találtak támogatót, majd augusztusban, a forgatás végeztével a film jogait felvásárolta a Grindstone Entertainment, a Lionsgate egyik leányvállalata. A problémák azután láttak napvilágot, hogy szeptember elején megjelent egy azóta eltávolított Facebook oldal, amely online petícióként szolgált Schrader filmjének megmentésére.
A Variety megkeresésére Todd Williams és Gary Hirsch producerek elmondták, hogy az első rendezői vágás után leadott javaslataikat nem hallgatta meg a rendező, majd gyakorlatilag otthagyta a produkciót, így kénytelenek voltak saját maguk befejezni az utómunkát. Schrader elmondása szerint azért hagyta ott a filmet, mert kirúgták a vágóját és elvették tőle a kreatív kontrollt az utómunka felett.
A producerek azt állítják, hogy a vágás során Schrader saját forgatókönyvét vették alapul, amelytől a rendező verziója merőben eltért. A New Yorki Filmfesztivál igazgatója, Kent Jones, valamint az executive producer Refn, akik látták Schrader vágását, azonban egyaránt pozitívan nyilatkoztak róla. Ellenben Hirsch és Williams szerint az ő verziójuk 80%-ig ugyanaz, és az általuk eszközölt változtatások mindössze a cselekmény feszesebbé tétele, néhány akciójelenet újravágása, valamint a narráció elhagyása volt. Egy meg nem nevezett forrás, aki mindkét változatot látta, a Variety-nek elmondta, hogy a produceri vágás sokkal hagyományosabb és hiányoznak belőle a rendező kézjegyei.
Paul Schradernek nem ez volt az első ilyen összetűzése. A Jóbarátok című bűnügyi drámája forgatása közben a rendező annyira nem jött ki jól színészeivel, hogy egy ponton a főszerepet játszó Richard Pryor fegyvert fogott rá és kijelentette, hogy nem hajlandó háromnál több felvételre jelenetenként. Schrader majdnem idegösszeroppanást kapott és állítása szerint már a karrierváltást fontolgatta, de végül is nem tette.
2004-ben aztán ismét a címlapokra került, amikor kirúgták Az ördögűző előzményfilmének rendezői székéből. A producereknek annyira nem tetszett Schrader verziója, hogy közel a film egészét újraforgatták. A Renny Harlin által rendezett új változatnak, amely Az ördögűző: A kezdet néven került forgalomba, pocsék kritikai fogadtatása volt. Az eredeti film valamint a regény írója, William Peter Blatty azt nyilatkozta az alkotásról, hogy „élete legmegalázóbb szakmai élménye”. Egy évre rá Paul Schrader saját verziója is megjelent Ördögűző: Dominium címmel, és bár szintén nem aratott sikert, pozitívabb visszhangban részesült.
Schrader, aki 2013-ban már forgatott egy Kickstarter-kampány által pénzelt filmet, a Vétkek völgyét, az Indiewire-nek elmondta, hogy most visszatér az új médiához és egy websorozatot készít. A La Dolce Vita névre hallgató projekt 10 perces epizódokból fog állni, és Schrader állítása szerint „új formája lesz a történetmesélésnek”.
