Hírek

Kiosztották a Kossuth-díjakat – Ternovszky Béla és Rátóti Zoltán is elismerésben részesült

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth-díjakkal filmes alkotók munkáját is értékelték.

„A mai nap a megemlékezésről, a büszkeségről és a háláról szól, a csendes munkával vagy a zajos sikerként elért eredményeket ünneplő, magyar örömről. Hazafiságról, tálentumról, kitartásról, szorgalomról, a szabadság kiteljesítéséről” – nyilatkozta Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán az Országházban az MTI közlése szerint.

A magyar filmvilág tehetségei közül Ternovszky Béla és Rátóti Zoltán vehetett át díjat munkásságáért.

Ternovszky Béla a Pannónia Filmstúdió munkatársaként dolgozott, mellette a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófia-esztétika szakán szerzett diplomát 1964-ben. Néhány évig rajzoló volt, majd a Gusztáv-filmek idején és az első Mézga-sorozatban az 1960-as évek végétől animátor lett. 1972-ben rendezett először. 1995 és 2005 között a Stúdió 2. egyik tulajdonosa és rendezője volt. Első önálló rajzfilmje, az 1970-ben készült Modern edzésmódszerek című film számos hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert. Társszerzője volt a Mézga család és a Kérem a következőt! című televíziós sorozatnak. 1979-től rendezőként több nemzetközi koprodukciókban is dolgozott, például a híres Pumukli című rajzfilmben is.

Első egészestés animációs filmje, a Macskafogó 1987-ben az év magyar Oscar delegáltja lett.

Folytatása, a Macskafogó 2. A sátán macskája a legnézettebb magyar mozifilm volt 2008-ban. Munkásságáért 1983-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1987-ben érdemes művész lett.

2019-ben egy interjúban a Macskafogó népszerűségének okáról kérdeztük. Akkor így válaszolt a rendező: “a közönség változatlanul szívében őrzi. És nemcsak szívében, hanem agyában is, és idézik a benne levő szófordulatokat, poénokat. Úgy, ahogy annak idején mi, az én ifjú koromban Rejtő Jenőt tudtuk betéve és idéztük.”

Rátóti Zoltán 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ezt követően 1989-ig a József Attila Színház társulatához került. 1990-91-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház, majd 1996-ig a Budapesti Kamaraszínház tagja, 1996 és 2000 között szabadúszó művész volt. 2000-ben a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, majd 2002-től 2010-ig a Nemzeti Színház művésze volt, eközben 2006 és 2010 között, egy cikluson át a Zala megyei Magyarföld polgármestere is volt. 2010-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója lett, mandátumának lejárta után, 2017-ben ismét a Nemzeti Színház társulatához szerződött.

Rátóti Zoltán 2022-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektora.

2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, 2014 és 2020 között az MMA Színházművészeti Tagozat vezetője volt. Színpadi szerepei mellett számos mozi- és tévéfilmben is feltűnt, például A zöld sárkány gyermekei című Miklauzic Bence alkotásban. Szinkronszínészként is sokat foglalkoztatják, és több hangoskönyv elkészítésében is részt vett, 2013-ban Csodalépés címmel szólólemeze jelent meg, amelynek előadója és zeneszerzője is. „Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar és világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott emlékezetes színpadi, valamint jelentős filmes alakításai elismeréseként” kapta a díjat.

Keleti Léda

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com