Hírek

Könyvbemutató – Mo Yan: Szeszföld

Mo Yan

Mo Yan: SzeszföldMo Yan kortárs kínai író, 1955-ben született  Kína egyik keleti tartományában,  Shandongban. Pekingben tanult, de utána elhagyta szülőhazáját. Első regényéből, A vörös cirok nemzetségéből film készült, 2012-ben pedig megkapta az irodalmi Nobel-díjat.

Fogadtatása közel sem egyhangú. Saját hazájában elsőre nem tudta kiadatni regényét, csak miután már elismert íróvá vált. Európában pedig többen megkérdőjelezték a Nobel-bizottság döntését. A kínaiaknak talán túl európai, az európaiaknak túlságosan kínai. A Nobel-díjas regényéről elöljáróban annyit tudni, hogy egyfajta posztmodernséget képvisel, ám a helyszín Kína egy képzeletbeli és zűrös városa, vagyis a címben is megjelenő Szeszföld.

Hogy mindez miért érdekes számunkra? A Nobel-díj kihirdetése után a Noran Libro úgy döntött, hogy kiadja a könyvet. Erre a munkára Kalmár Éva sinológust kérte fel, aki korábban már fordított kortárs kínai irodalmat (Huszadik századi kínai novellák, 2008). Ezzel megszületett legalább a lehetősége annak, hogy magunk is véleményt formálhassunk egy kortárs kínai író munkásságáról, jelen esetben Mo Yanéről, a Nobel-díjas kínai íróéról. És tulajdonképpen ez már önmagában izgalmas, ritka lehetőség.

Mo Yan

Az örvendezés után kitérhetünk a nehézségekre is: az egyik a viszonyítások nélküli befogadás, hiszen a korábban említett novellásköteten kívül nem bővelkedünk a kortárs kínai irodalmi kiadásokban. Ezt a problémát Spiró György – aki szintén megszólalt a könyvbemutatón – azzal oldotta fel, hogy ugyan a kínai irodalmat nem ismeri, de remekül össze tudja vetni a regényt az európai paródiahagyományokkal, már ha van ilyen tendencia Kínában – marad a kérdés. Kalmár Éva szerint nem igazán, az a fajta görbe tükör, ami Mo Yannél megjelenik, az Kínában merésznek számít. Mint ahogy a prüdériát teljes mértékben nélkülöző vizionárius kannibálirodalom is. Ez utóbbi viszont önmagában, hagyományvonalaktól függetlenül is izgalmas.

Marad a másik nehézség, a fordíthatóság, ha úgy tetszik, a fordíthatatlanság kérdése. Kalmár Éva arról számolt be, milyen nyelvi gazdagsággal bír a regény, sokszor többértelmű, leginkább obszcén szófordulatokkal operál, illetve helyenként váltogatja a klasszikus és a modern kínai nyelvet. Ezek szinte lehetetlenné teszik a veszteség nélküli fordítást, ám egyben rámutatnak arra, milyen mélységekkel bír Mo Yan írása.

Keller Mirella

Keller Mirella az ELTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve magyar nyelv és irodalom szakon. 2008 óta publikál, 2011-ben Országos Diákzsűri tag volt. Jelenleg egy tajvani egyetemen tanul. A Nagyítás rovatot vezeti. kellermirella@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..